Bak Róbert | 2017. 08. 21.
Czinki Ferenc: A pozsonyi metró
Legutóbb talán Mészöly Mikós Megbocsátás című kisregénye esetében éreztem azt, amit most Czinki Ferenc második kötete kapcsán: miközben elmerültem ebben a néhány tucat oldalnyi szövegben,...
Cikkszerző: Bak Róbert
Bak Róbert | 2017. 08. 14.
Vida Gábor: Egy dadogás története
Véleményem szerint mind a mai napig nem írta meg még senki a Nagy Erdély Regényt (ehhez legközelebb talán Bánffy Miklós járt a maga Erdélyi történetek trilógiájával), és ez a tény Vida...
Bak Róbert | 2017. 08. 11.
Szofija Andruhovics: Felix Austria
Mindig érdekes az, ha egy ismert író gyermeke maga is szerencsét próbál az irodalom területén, mert az ember sokszor szkeptikus, és óhatatlanul is a szülőéhez hasonlítja az utód teljesítményét....
Bak Róbert | 2017. 07. 24.
Irvine Welsh: Pornó
Sokáig elképzelhetetlennek tartottam, hogy elolvassam (vagy megnézzem) a Trainspotting folytatását, mert – bármennyire is idegenkedem a kifejezéstől – oly sok emberhez hasonlóan a Trainspotting...
Bak Róbert | 2017. 07. 18.
Zadie Smith: NW
Zadie Smith azon szerzők egyike, akiktől régóta szerettem volna olvasni valamit, de valahogy sosem jutottam el odáig, hogy ezt meg is tegyem (első regénye, a Fehér fogak már vagy egy évtizede...
Bak Róbert | 2017. 07. 11.
Mathias Énard: Zóna
Szinte bármivel kezdem a francia Mathias Énard első magyarul megjelent könyvének, a Zónának az ismertetését, riasztónak hathat. A közel 600, párbeszéd nélküli és sűrűn szedett oldal komoly...
Bak Róbert | 2017. 07. 04.
Afonso Cruz: Virágok
Ha van olyan kedvencem az irodalomban, aki mint derült égből a villámcsapás érkezett az életembe, akkor az a portugál Afonso Cruz, akinek előző könyve, a Kokoschka babája az utóbbi évek egyik...
Bak Róbert | 2017. 07. 01.
Toni Morrison: Könyörület
Ha van olyan alkotó, aki tökéletesen megérdemelte az irodalmi Nobel-díjat, az Toni Morrison, hisz 1993-as díjazásáig megírta a kritikusok szerinti legjobb 20. század végi amerikai regényt,...
Bak Róbert | 2017. 06. 28.
Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles?
Önmagának hazudik legszívesebben az ember – talán ezzel a rövid szentenciával foglalhatnánk össze leginkább az elsőkönyves francia, Olivier Bourdeaut kisregényét. És mivel mindig szebbet...
Bak Róbert | 2017. 06. 23.
Ralf Rothmann: Tavasszal meghalni
Nem sok híja volt annak, hogy kihagyjam Ralf Rothmann Tavasszal meghalni című kötetét, ugyanis viszonylag hosszú ideig gondolkodtam azon, hogy szükségem van-e nekem egy sokadik II. világháborús...
Bak Róbert | 2017. 06. 21.
Robert Seethaler: Egy egész élet
Bár az Egy egész élet az első magyarra lefordított könyve (németül meg ugye nem olvasok), engem már korábban is lenyűgözött az osztrák Robert Seethaler; ráadásul úgy, hogy még csak nem...
Bak Róbert | 2017. 06. 17.
Patrick Modiano: Felejtett álom
Valamit nagyon tud a 2014-es irodalmi Nobel-díjas Patrick Modiano, hisz sorra írja egymáshoz kísértetiesen hasonlító kisregényeit (már több tucat jelent meg belőlük hazájában, de idehaza...
Bak Róbert | 2017. 06. 12.
Cormac McCarthy: Isten gyermeke
Szép lassan eljött már annak is az ideje, hogy eljutottunk addig a pontig a Cormac McCarthy életműkiadásban, hogy már csak a korai regények maradtak hátra – így jelenhetett meg nemrégiben...
Bak Róbert | 2017. 06. 07.
Javier Marías: Rossz kezdet
Javier Marías évek óta az egyik legnagyobb Nobel-esélyes és talán a legismertebb kortárs spanyol szerző, de én nemcsak emiatt örültem annak, hogy végre új könyvvel folytatódik a hazai életműkiadása,...
Bak Róbert | 2017. 05. 30.
Graham Swift: Anyák napi kimenő
Van valami végtelen, utánozhatatlan elegancia és könnyedség, ami a brit szerzők sajátja, és ami miatt mindig jó olvasni őket. Az Anyák napi kimenő is ilyen, az 1949-ben született szerző olyan...
Bak Róbert | 2017. 05. 27.
Paulus Hochgatterer: Az élet édessége
Néha jó dolog, hogy ha az ember kilép a komfortzónájából, mert olyan művekbe is belefuthat, amelyeket normál esetben nem is venne kézbe. Ezt azért is mondom, mert alapesetben nem vagyok egy...