Bak Róbert | 2018. 07. 26.
Paul Auster: 4 3 2 1
Mielőtt belekezdenék annak kifejtésébe, hogy miért tartom Paul Auster 4 3 2 1 című monstrumát a 2018-as év legfontosabb, legkiemelkedőbb és legélvezetesebb alkotásának (amely titulus elorozásához...
Cikkszerző: Bak Róbert
Bak Róbert | 2018. 07. 20.
Wu Ming-yi: Rovarszemű ember
Az utóbbi időkben egyre több szépirodalmi műben foglalkoznak napjaink ökológiai problémáival, ami nem meglepő, hiszen a tudomány jelen állása szerint szép lassan egy óriási katasztrófa...
Bak Róbert | 2018. 07. 17.
Mathias Énard: Iránytű
Immár teljesen biztos vagyok abban (nem mintha eddig sok kérdésem lett volna ezzel kapcsolatban), hogy Mathias Énard az egyik, ha nem a legjelentősebb kortárs francia író, aki már most bevéste...
Bak Róbert | 2018. 07. 12.
Ian McEwan: Amszterdam
Jó egy évtizede a Booker-díjas Amszterdam elolvasása révén történt meg az első találkozásom a kortárs brit próza egyik legkiemelkedőbb alakjával, Ian McEwannel, és ez bizony sokáig rá...
Bak Róbert | 2018. 07. 09.
Minden olvasmány, ami kamaszkorom óta lázba hozott ezek körül forgott: fájdalom, hiány, torzulások – beszélgetés Szvoren Edinával
Nem olyan régen a Jelenkor hozzáértők szavazatai alapján összeállított listáján a debütáló köteted, a Pertu második, te pedig a szerzők listáján az első lettél az elmúlt harminc év...
Bak Róbert | 2018. 07. 07.
Orhan Pamuk: Az ártatlanság múzeuma
Aki szereti, annak Orhan Pamuk könyveivel nagyon nehéz melléfogni. Ő az az alkotó, aki gyakorlatilag minden egyes regényében hozza azt a szintet, amit a közönség elvár tőle. Ami nem is csoda,...
Bak Róbert | 2018. 07. 03.
Kálmán Gábor: Janega Kornél szép élete
Néhány hete, mikor meg kellett neveznem azt az egyetlen kötetet, amit legjobban vártam az akkor még csak közelgő Könyvhéten, én rövid gondolkodás után Kálmán Gábor új művét, a Janega...
Bak Róbert | 2018. 06. 29.
Toni Morrison: Engedjétek hozzám
Az 1993-as év irodalmi Nobel-díjasa, Toni Morrison évtizedek óta megszokott szereplője a hazai könyvpiacnak, hiszen a ’80-as évek óta folyamatosan jelennek meg regényei itthon, így többnyire...
Bak Róbert | 2018. 06. 26.
Clarice Lispector: Minden történet
Irodalmi közhely, hogy vannak olyan könyvek, amelyek súlyukkal (és itt természetesen nem a fizikai paramétereikre gondolok) „beszakítják maguk alatt az asztalt”. Gondolhatunk itt a Súlyszivárványra,...
Bak Róbert | 2018. 06. 19.
Mathias Énard: Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról
Mathias Énard az utóbbi időkben elképesztő gyorsasággal, mindössze néhány év leforgása alatt vált nemcsak francia, de a világirodalom egyik legmeghatározóbb alakjává is. Erről szerencsére...
Bak Róbert | 2018. 06. 13.
Kazuo Ishiguro: Noktürnök
Már korábban említettem, hogy Kazuo Ishiguro egy olyan író, akinek nyugodt szívvel oda lehetne adni a Nobel-díjat, mert nemcsak hihetetlenül magas szinten, fajsúlyos témákat boncolgatva, ám...
Bak Róbert | 2018. 06. 06.
Jim Crace: Az utolsó aratás
Több mint ezer elolvasott szépirodalmi kötettel a hátam mögött nem akarom azt állítani, hogy minden egyes alkotásra tisztán emlékszem, vagy mindegyikről hosszan tudnék mesélni, de az biztos,...
Bak Róbert | 2018. 06. 01.
Oravecz Imre: Héj
Mivel Oravecz Imre az egyik legragyogóbb és legszínvonalasabb magyar szerző, és mivel ő az egyik hazai kedvencem is, nem sokat gondolkoztam azon, hogy bevállaljam-e a Magvető kiadóhoz kerülő...
Bak Róbert | 2018. 05. 23.
Martin Walser: Kényszervirágzás
Martin Walser már hosszú évek óta egy olyan alkotó, akitől olvasni szerettem volna valamit, de mindezidáig valahogy nem jött össze. Pedig nem akárkiről van szó, hisz a 91 éves szerző az egyik...
Bak Róbert | 2018. 05. 18.
Jaume Cabré: A Pamano zúgása
Bár a katalán Jaume Cabré csak viszonylag soká, pályája késői szakaszára jutott el azokhoz a zseniális, kevert és változatos narrációjú, időben ide-odaugráló és több szálon futó történeteket...
Bak Róbert | 2018. 05. 08.
Nem a szöveg csap be minket, hanem mi csapjuk be önmagunkat – beszélgetés Bartis Attilával
Indonéziától az iszlámig, A sétától A végéig. Bartis Attilával Bak Róbert beszélgetett. Úgy tudom, hogy néhány éve csak a körülmények kedvezőtlen összejátszásának hála jutott...