Bak Róbert | 2017. 03. 22.
Anna Kim: Jéggé dermedt idő
Alapigazság, de többnyire nem szoktunk kellő mélységben elgondolkodni azon, hogy egy elkészült művet mennyire meghatározza a szerzője származása, sorsa és korábbi élete. Az általam nemrég...
Cikkszerző: Bak Róbert
Bak Róbert | 2017. 03. 17.
Stefan Hertmans: Háború és terpentin
Ha meg kellene neveznem legkedvesebb szerzőimet, akkor ezen a képzeletbeli listán mindenképpen az élmezőnyben kapna helyet az 1990-es évek talán legjelentősebb írója, W. G. Sebald, akinek már...
Bak Róbert | 2017. 03. 15.
Jenei László: Díszössztűz
Világéletemben tudatos olvasó voltam, és szinte soha nem fogtam úgy hozzá egy könyvhöz, hogy ne tudjak róla vagy az írójáról lényeges információkat. Ez a tendencia az utóbbi években pedig...
Bak Róbert | 2017. 03. 07.
Richard Flanagan: Keskeny út északra
Általában a háborúkról szól könyvekben, visszaemlékezésekben közös az, hogy az ott átéltek súlya olyan intenzitással esik latba az emberek életében, hogy ami akkor történt velük, elhomályosítja...
Bak Róbert | 2017. 03. 01.
Elena Ferrante: Briliáns barátnőm
Ferrante fever, vagyis Ferrante-láz. Ezzel a szóösszetétellel írják le azt a világszerte egyre nagyobbá váló érdeklődést (vagy akár mondhatnám csúnya szóval hisztériának is), ami Elena...
Bak Róbert | 2017. 02. 22.
Mia Couto: Az oroszlán vallomása
Sokszor érthetetlenül hosszú időnek kell eltelni ahhoz, hogy egy-egy világirodalmi szinten is népszerű és elismert író bemutatkozhasson a hazai könyvpiacon. A tavalyi év végéig kellett például...
Bak Róbert | 2017. 02. 16.
Mindennap becsapjuk magunkat – beszélgetés Szöllősi Mátyással
A Váltóáram külön-külön is olvasható történetekből épül fel, amelyek azonban mégis összeállnak egy nagy egésszé. Ezt eredetileg is így tervezted, vagy menet közben alakult ki a koncepció? Már...
Bak Róbert | 2017. 02. 12.
Lorrie Moore: Köszönöm, hogy meghívtál
A hazai könyvkiadás 2016 végén egy újabb nagy hiányosságát pótolta, mikor a Park Kiadó megjelentette az amerikai novellista, Lorrie Moore eddigi utolsó kötetét, ami a Köszönöm, hogy meghívtál...
Bak Róbert | 2017. 02. 04.
Térey János: Őszi hadjárat
Térey János monumentális, majd 1000 oldalas verseskötetét nem sokkal a Papp Andrással közösen írt drámájuk, a Kazamaták előtt olvastam el, mégpedig azért, hogy jobban betekinthessek a költő-drámaíró...
Bak Róbert | 2017. 01. 29.
Gabrielle Wittkop: A nekrofil
Figyelem! A következő sorokat csak 18 év feletti olvasóinknak ajánljuk! Rómeó és Júlia, Daphnisz és Chloé, Trisztán és Izolda; még oldalakon keresztül lehetne sorolni a híres szerelmespárokat...
Bak Róbert | 2017. 01. 27.
Nádas Péter: Az élet sója
A történelem alapvetően negatív események sorozata: háborúké, válságoké, viszályoké, amelyeket csak néha-néha szakít meg egy rövid ideig tartó béke. Így nem is túl meglepő, hogy a...
Bak Róbert | 2017. 01. 20.
Kálmán Gábor: A temetés
Számomra nagyon nagy öröm, hogy 2016-ban több, pályája elején járó és a nagyközönség számára viszonylag ismeretlen író állt elő meglepően erős, színvonalas és jól működő kötettel....
Bak Róbert | 2017. 01. 17.
Nem tudom, hogyan kell íróként élni – beszélgetés Hartay Csabával
Parasztromantika és globális felmelegedés. Írás és mezőgazdaság. Kritikusok és széles körben elismert szerzők. Versek, prózák, tehenek. Hajnali kelés, sok órányi munka, gyorsan leírt...
Bak Róbert | 2017. 01. 15.
Darvasi László: Taligás
Darvasi László művészetével kapcsolatban meglehetősen ambivalens a viszonyom, hisz mind saját, mind Szív Ernő álnéven írt rövidprózáit (novelláit, tárcáit) egyaránt szerettem, és mind...
Bak Róbert | 2017. 01. 13.
Papp András-Térey János: Kazamaták
Sokféleképpen próbálták már meg művészek feldolgozni az 1956-os forradalmunk témáját, akár filmben (hogy mást ne is említsek, ott van a némileg giccsesre sikeredett, de egyébként hatásos...
Bak Róbert | 2017. 01. 09.
Marilynne Robinson: Lila
Pár hónapja jelent meg idehaza az egyik legnagyobb élő amerikai írónő, Marilynne Robinson legutóbbi könyve, a Lila, ami azt a Gilead-trilógiát zárja, aminek érthetetlen módon csak az első...