Bak Róbert | 2017. 06. 21.
Robert Seethaler: Egy egész élet
Bár az Egy egész élet az első magyarra lefordított könyve (németül meg ugye nem olvasok), engem már korábban is lenyűgözött az osztrák Robert Seethaler; ráadásul úgy, hogy még csak nem...
Cikkszerző: Bak Róbert
Bak Róbert | 2017. 06. 17.
Patrick Modiano: Felejtett álom
Valamit nagyon tud a 2014-es irodalmi Nobel-díjas Patrick Modiano, hisz sorra írja egymáshoz kísértetiesen hasonlító kisregényeit (már több tucat jelent meg belőlük hazájában, de idehaza...
Bak Róbert | 2017. 06. 12.
Cormac McCarthy: Isten gyermeke
Szép lassan eljött már annak is az ideje, hogy eljutottunk addig a pontig a Cormac McCarthy életműkiadásban, hogy már csak a korai regények maradtak hátra – így jelenhetett meg nemrégiben...
Bak Róbert | 2017. 06. 07.
Javier Marías: Rossz kezdet
Javier Marías évek óta az egyik legnagyobb Nobel-esélyes és talán a legismertebb kortárs spanyol szerző, de én nemcsak emiatt örültem annak, hogy végre új könyvvel folytatódik a hazai életműkiadása,...
Bak Róbert | 2017. 05. 30.
Graham Swift: Anyák napi kimenő
Van valami végtelen, utánozhatatlan elegancia és könnyedség, ami a brit szerzők sajátja, és ami miatt mindig jó olvasni őket. Az Anyák napi kimenő is ilyen, az 1949-ben született szerző olyan...
Bak Róbert | 2017. 05. 27.
Paulus Hochgatterer: Az élet édessége
Néha jó dolog, hogy ha az ember kilép a komfortzónájából, mert olyan művekbe is belefuthat, amelyeket normál esetben nem is venne kézbe. Ezt azért is mondom, mert alapesetben nem vagyok egy...
Bak Róbert | 2017. 05. 24.
Hiraide Takasi: A macskavendég
Minden bizonyára sokan észrevették már, hogy az egyes könyvek befogadhatóságnak igen nagy köze van ahhoz, hogy az adott ország, amelyikből az írójuk származik, földrajzi és főleg kulturális...
Bak Róbert | 2017. 05. 20.
Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba
Nagyon kevés kortárs költő van, akinek odafigyelek legújabb megjelenéseire, de az biztos, hogy Nádasdy Ádám köztük van. Legutóbbi kötete óta (Verejték van a szobrokon) nem kevesebb, mint...
Bak Róbert | 2017. 05. 17.
Slobodan Tisma: Bernardi szobája
A most bemutatandó kötetbe egészen furcsa módon futottam bele. Történt ugyanis, hogy rákerestem egyik kedvenc (ám Magyarországon szinte teljesen ismeretlen) írómra, Aleksandar Tismára, és...
Bak Róbert | 2017. 05. 12.
Dorthe Nors: Tükör, index, kuplung
Miután befejeztem Dorthe Nors Tükör, index, kuplung című regényét, két gondolat fogalmazódott meg bennem. Az egyik, hogy az ember hiába feltételezi azt, hogy jól ismeri magát, mindig érik...
Bak Róbert | 2017. 05. 09.
Nádas Péter: Világló részletek
A neves román szerző, Mircea Cărtărescu egy interjúban úgy fogalmazott, hogy saját magát nem feltétlenül írónak, hanem inkább „Cărtăresculógusnak” tartja, hisz minden, amit ír, valamilyen...
Bak Róbert | 2017. 05. 05.
Bill Clegg: Volt valaha családod
Bill Clegg neve nem igazán csenghet ismerősen a hazai körökben, ugyanis az általam most olvasott, a Man Booker-, illetve a Nemzeti Könyvdíjra is jelölt Volt valaha családodon kívül nem jelent...
Bak Róbert | 2017. 05. 01.
Han Kang: Növényevő
A nemrégiben átalakult Nemzetközi Man Booker-díj a hazai olvasók számára is ismerős lehet, hiszen ezt a Nobel-díj utáni talán legrangosabb kitüntetést Krasznahorkai László is megkapta 2015-ben,...
Bak Róbert | 2017. 04. 22.
Kun Árpád: Megint hazavárunk
A 2014-es, Boldog északkal elnyert Aegon-díjáig nekem Kun Árpád tökéletesen ismeretlen figura volt, annak ellenére, hogy már az előtt is jelentek meg könyvei szép számmal. De akkor olyan egyöntetű...
Bak Róbert | 2017. 04. 19.
Száraz Miklós György: Az álomvadász
Száraz Miklós Györgyöt az olvasók jelentős része valószínűleg a barokkosan tekervényes óriásmondatokból építkező Lovak a ködben című regényéért kedvelte meg, és bár az idei Könyvfesztiválra...
Bak Róbert | 2017. 04. 16.
Somogyváry Gyula: Virágzik a mandula
A vártnál sokkal nagyobb élmény volt Somogyváry Gyula könyve, pedig az elejétől a végéig tisztában voltam kisebb-nagyobb hibáival – de valahogy mégis működött, vitt, sodort magával megállíthatatlanul. A...