Bak Róbert | 2016. 11. 12.
Orhan Pamuk: A Piros Hajú Nő
2006-ban Orhan Pamuk első törökként nyerte el az irodalmi Nobel-díjat, többek között azért, mert műveiben egyszerre ötvözte egyedülálló módon a Nyugat és a Kelet kultúráját. Eddig,...
Cikkszerző: Bak Róbert
Bak Róbert | 2016. 11. 09.
Oravecz Imre: Ondrok gödre
Mielőtt egyetlen sort is írnék a most bemutatandó regényről, leszögezem, hogy Oravecz Imrét nemcsak a legnagyobb kortárs költőnknek, de összességében véve is az egyik legnagyobb magyar lírikusnak...
Bak Róbert | 2016. 11. 03.
Milen Ruszkov: Nyakig a természetben
A Typotex Kiadót azért szeretem különösen, mert náluk mindig olyan remek könyvek jelennek meg, melyek szerzőiről korábban még sosem hallottam. Ezúttal sem történt másképp, mert a bolgár...
Bak Róbert | 2016. 10. 31.
Sofi Oksanen: Norma
Még évekkel ezelőtt olvastam a Tisztogatást, azt a művet, ami a szerzőjét, Sofi Oksanent világhírűvé tette, és mondhatom, hogy nagyon tetszett. Így persze tervben is volt, hogy olvasok még...
Bak Róbert | 2016. 10. 29.
Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája
Mikor befejeztem Jászberényi Sándor első önálló prózakötetét, mely Az ördög egy fekete kutya és más történetek címet viseli, nemcsak abban voltam biztos, hogy a szerző az egyik legtehetségesebb...
Bak Róbert | 2016. 10. 26.
John Williams: Augustus
Az amerikai John Williams tavaly a semmiből, totális ismeretlenségből robbant be a magyar könyvpiacra, pedig ezt nem sok minden vetítette elő. Ugyanis a szerző már bő húsz éve halott, utolsó...
Bak Róbert | 2016. 10. 23.
Kim Leine: Kalak
Kim Leine első magyarul megjelent regénye, A Végtelen-fjord prófétái (mely egyébként elnyerte a „Mini Nobelnek” is nevezett, igen rangos Északi Tanács Irodalmi Díját is) elsősorban az...
Bak Róbert | 2016. 10. 19.
Bruno Schulz: Fahajas boltok
Ha röviden akarnám jellemezni Bruno Schulz-ot, azt mondhatnám, hogy egy Krasznahorkai Lászlóba oltott Franz Kafka egy jó adag összehasonlíthatatlanul egyéni ízzel fűszerezve. Az általa használt...
Bak Róbert | 2016. 10. 15.
Milbacher Róbert: Szűz Mária jegyese
Az utóbbi években egy nagyon erős trend ütötte fel a fejét a magyar irodalom berkein belül: szép sorban, viszonylag rövid időn belül, egymást követve jelentek meg a szocializmus időszakában,...
Bak Róbert | 2016. 10. 10.
Andrej Nikolaidis: Az eljövetel
A most befejezett könyv volt az első olvasásom Andrej Nikolaidistől, ettől a görög felmenőkkel rendelkező montenegrói írótól, akiről korábban szinte semmit nem tudtam – de abban már...
Bak Róbert | 2016. 10. 06.
Győrffy Ákos: A hegyi füzet
Valószínűleg senkinek sem újdonság, hogy vannak olyan könyvek, amelyek nem a terjedelmüktől, a fizikai méretüktől, hanem a mondanivalójuktól rendkívül súlyosak. Az eleinte egyértelműen...
Bak Róbert | 2016. 10. 03.
Georg Klein: Gyermekkorunk regénye
Idén egy újabb, nemzetközileg is igen fontos szerzővel ismerkedhetnek meg a magyar olvasók, mégpedig a Lipcsei Könyvvásár Irodalmi Díját is elnyerő, német Georg Kleinnel, ráadásul pont a...
Bak Róbert | 2016. 09. 28.
Petr Hruška: Mondom neked
Nem találtam fel a spanyolviaszt, ha azt állítom, hogy a szépirodalom olvasásának vagy a szépirodalomban alkotó szerzők megítélésének, ismertségének általában vett hanyatlásában, visszaesésében...
Bak Róbert | 2016. 09. 24.
Mészöly Miklós: Sólymok csillagvilága
Mészöly Miklós élete vége felé, 1995-ben rendszerezte addig megírt műveit: egy kötetbe szervezte, amelyek összetartoznak, és alkotott persze merőben új kompozíciókat is. Azóta a szerző...
Bak Róbert | 2016. 09. 21.
Závada Pál: Egy piaci nap
Závada Pál elsősorban a nagyobb terjedelmű, nagyobb lélegzetvételű könyveiről, mint a Természetes fény, a Milota, vagy a Kulákprés ismert, amelyek komótosan cammognak előre a maguk tempójában,...
Bak Róbert | 2016. 09. 16.
Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér
Amikor Krasznahorkai László új művel jelentkezik, egyetlen sor elolvasása nélkül is sejthető, hogy valószínűleg az év egyik legjobb könyvéhez lesz szerencsénk. Mivel abban a kivételes helyzetben...