Bak Róbert | 2018. 05. 03.
Bartis Attila: A szigeteken
Pár éve, mikor olvastam Bartis Attila eddigi utolsó regényét, A végét, az járt a fejemben, hogy szívesen megnézném a könyv központi alakjának, Szabad Andrásnak a fényképeit. Persze fikció...
Cikkszerző: Bak Róbert
Bak Róbert | 2018. 04. 28.
Juan Marsé: Az álmok kalligráfiája
Vannak olyan világszerte elismert, különféle díjakkal is kitüntetett, és sok országban hallatlanul nagy népszerűségnek örvendő alkotók, akik bár több regénnyel is képviseltetik magukat...
Bak Róbert | 2018. 04. 24.
Jaume Cabré: Én vétkem
Olvastam és imádom Krasznahorkai László, Bartis Attila vagy Oravecz Imre műveit, olvastam és szeretem Cormac McCarthy, J.M. Coetzee, W.G. Sebald vagy Michel Houellebecq valamennyi művét, nagy kedvencem...
Bak Róbert | 2018. 04. 21.
Oravecz Imre: Ókontri
2007, vagyis az Ondrok gödre megjelenése óta a szemünk láttára született meg a magyar irodalom történetének egyik legfontosabb trilógiája, Az álom anyaga / A rög gyermekei, melynek zárókötete,...
Bak Róbert | 2018. 04. 11.
Maja Lunde: A méhek története
Mindig is igyekeztem távol tartani magamat a kimondott sikerkönyvektől, mert tapasztalataim szerint a közönségsiker és az irodalmi érték csak nagyon ritkán állnak egyenes arányban egymással....
Bak Róbert | 2018. 04. 07.
Andrej Nikolaidis: Kilenc
Jó másfél éve nem várt, óriási meglepetésként ért a görög származású montenegrói, Andrej Nikolaidis karcsú regénye, Az eljövetel, ami egy borges-i hatású, ám mégis roppant eredeti...
Bak Róbert | 2018. 03. 28.
Richard Flanagan: Egy tenyér, ha tapsol
Richard Flanagan idehaza a Keskeny út északra című, 2014-ben Booker-díjat is elnyerő alkotásával mutatkozhatott be, amiről már korábban volt szerencsém írni. Az a könyve, ha kedvencem nem...
Bak Róbert | 2018. 03. 21.
Latzkó Andor: Emberek a háborúban
Bőven vannak olyan szerzők az irodalomtörténetben, akik ilyen-olyan okból, tökéletesen, teljes mértékben kikoptak az köztudatból, mégpedig érdemtelenül. A magyar-osztrák családba született...
Bak Róbert | 2018. 03. 12.
Per Olov Enquist: Példázatok könyve
Kevés olyan szerző van, akit ha bejelentenének, mint az aktuális év irodalmi Nobel-díjasát, akkor csak biccenteni tudnék bármiféle kérdés, hátsó gondolat vagy értetlenség nélkül, de Per...
Bak Róbert | 2018. 03. 06.
Roberto Bolaño: A science fiction szelleme
Halála után bő másfél évtizeddel már elég nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy Roberto Bolaño volt a huszadik század végének és az ezredforduló környékének egyik legnagyobb formátumú...
Bak Róbert | 2018. 03. 02.
George Saunders: Lincoln és a bardo
A tavalyi év elején még – az amerikai irodalmat tekintve – három szerzőt hiányoltam nagyon a hazai könyvpiacról; olyan óriási népszerűségnek és köztiszteletnek örvendő alkotókat,...
Bak Róbert | 2018. 02. 19.
Arra hagyatkozom, amit magam is nagyra tartok olvasóként – beszélgetés Szeifert Natáliával
A regényeddel kapcsolatban azonnal feltűnik a végiggondoltság, a megszerkesztettség, ami azonban egy pillanatra sem akasztja meg az olvasmányosságot. Mesélnél arról, hogy alakult ki ez a kompozíció?...
Bak Róbert | 2018. 02. 12.
Anne Carson: Vörös önéletrajza
Minden évben – olyan szeptember táján – böngészni szoktam, hogy a különféle világirodalommal foglalkozó oldalak, lelkes olvasók vagy adott esetben éppen fogadóirodák kit tartanak esélyesnek...
Bak Róbert | 2018. 02. 06.
Szeifert Natália: Az altató szerekről
Már sokan és sokféleképpen próbálták bemutatni a modern ember gyötrelmeit, a magányt, a monotonitást, a kiüresedett kapcsolatokat, esetleg írni egy korszak- vagy városregényt, de hogy ebben...
Bak Róbert | 2018. 02. 02.
Lydia Davis: A történet vége
Bár a Magyarországon megjelenő fordítások aránya fényévekkel veri például az amerikait, de néha így is érthetetlen lassúsággal kerül be egy-egy szerző a hazai köztudatba. Sokáig ez volt...
Bak Róbert | 2018. 01. 23.
Lucia Berlin: Bejárónők kézikönyve
Lucia Berlin a sokadik szerző, aki a maga korában egy szűk kört leszámítva (neves támogatója volt többek között a Nobel-díjas Saul Bellow, akinek lapjában először jelentek meg írásai)...