Bak Róbert | 2017. 05. 20.
Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba
Nagyon kevés kortárs költő van, akinek odafigyelek legújabb megjelenéseire, de az biztos, hogy Nádasdy Ádám köztük van. Legutóbbi kötete óta (Verejték van a szobrokon) nem kevesebb, mint...
Cikkszerző: Bak Róbert
Bak Róbert | 2017. 05. 17.
Slobodan Tisma: Bernardi szobája
A most bemutatandó kötetbe egészen furcsa módon futottam bele. Történt ugyanis, hogy rákerestem egyik kedvenc (ám Magyarországon szinte teljesen ismeretlen) írómra, Aleksandar Tismára, és...
Bak Róbert | 2017. 05. 12.
Dorthe Nors: Tükör, index, kuplung
Miután befejeztem Dorthe Nors Tükör, index, kuplung című regényét, két gondolat fogalmazódott meg bennem. Az egyik, hogy az ember hiába feltételezi azt, hogy jól ismeri magát, mindig érik...
Bak Róbert | 2017. 05. 09.
Nádas Péter: Világló részletek
A neves román szerző, Mircea Cărtărescu egy interjúban úgy fogalmazott, hogy saját magát nem feltétlenül írónak, hanem inkább „Cărtăresculógusnak” tartja, hisz minden, amit ír, valamilyen...
Bak Róbert | 2017. 05. 05.
Bill Clegg: Volt valaha családod
Bill Clegg neve nem igazán csenghet ismerősen a hazai körökben, ugyanis az általam most olvasott, a Man Booker-, illetve a Nemzeti Könyvdíjra is jelölt Volt valaha családodon kívül nem jelent...
Bak Róbert | 2017. 05. 01.
Han Kang: Növényevő
A nemrégiben átalakult Nemzetközi Man Booker-díj a hazai olvasók számára is ismerős lehet, hiszen ezt a Nobel-díj utáni talán legrangosabb kitüntetést Krasznahorkai László is megkapta 2015-ben,...
Bak Róbert | 2017. 04. 22.
Kun Árpád: Megint hazavárunk
A 2014-es, Boldog északkal elnyert Aegon-díjáig nekem Kun Árpád tökéletesen ismeretlen figura volt, annak ellenére, hogy már az előtt is jelentek meg könyvei szép számmal. De akkor olyan egyöntetű...
Bak Róbert | 2017. 04. 19.
Száraz Miklós György: Az álomvadász
Száraz Miklós Györgyöt az olvasók jelentős része valószínűleg a barokkosan tekervényes óriásmondatokból építkező Lovak a ködben című regényéért kedvelte meg, és bár az idei Könyvfesztiválra...
Bak Róbert | 2017. 04. 16.
Somogyváry Gyula: Virágzik a mandula
A vártnál sokkal nagyobb élmény volt Somogyváry Gyula könyve, pedig az elejétől a végéig tisztában voltam kisebb-nagyobb hibáival – de valahogy mégis működött, vitt, sodort magával megállíthatatlanul. A...
Bak Róbert | 2017. 04. 05.
Raduan Nassar: Kőbe vésve
Mint az Egy pohár haragról írt korábbi ajánlómban már említettem, Raduan Nassar egyike a világirodalom nagy rejtőzködőinek és (úgy néz ki) alkotói szempontból még életükben örökre...
Bak Róbert | 2017. 04. 03.
Leginkább a hétköznapjainkat féltem – beszélgetés Kálmán Gáborral
Legutóbbi regényed, A temetés véleményem szerint a velünk élő történelemmel és a korábbi generációkkal való szembenézés könyve. De mi, hétköznapi emberek, mennyire néztünk szembe...
Bak Róbert | 2017. 03. 31.
Radu Ţuculescu: Öregmama történetei
Az utóbbi időkben nagyon megszaporodtak idehaza a Magyar Faluról szóló könyvek, melyekben közös, hogy szinte egymásra licitálva, és szörnyűbbnél szörnyűbb dolgokat középpontba állítva...
Bak Róbert | 2017. 03. 22.
Anna Kim: Jéggé dermedt idő
Alapigazság, de többnyire nem szoktunk kellő mélységben elgondolkodni azon, hogy egy elkészült művet mennyire meghatározza a szerzője származása, sorsa és korábbi élete. Az általam nemrég...
Bak Róbert | 2017. 03. 17.
Stefan Hertmans: Háború és terpentin
Ha meg kellene neveznem legkedvesebb szerzőimet, akkor ezen a képzeletbeli listán mindenképpen az élmezőnyben kapna helyet az 1990-es évek talán legjelentősebb írója, W. G. Sebald, akinek már...
Bak Róbert | 2017. 03. 15.
Jenei László: Díszössztűz
Világéletemben tudatos olvasó voltam, és szinte soha nem fogtam úgy hozzá egy könyvhöz, hogy ne tudjak róla vagy az írójáról lényeges információkat. Ez a tendencia az utóbbi években pedig...
Bak Róbert | 2017. 03. 07.
Richard Flanagan: Keskeny út északra
Általában a háborúkról szól könyvekben, visszaemlékezésekben közös az, hogy az ott átéltek súlya olyan intenzitással esik latba az emberek életében, hogy ami akkor történt velük, elhomályosítja...