Bak Róbert | 2016. 02. 17.
Héctor Tobar: A sötét mélyben
Talán nem véletlen, hogy a legtöbb kultúrkörben a Pokol vagy az Alvilág a föld alatt helyezkedik el, ugyanis ezektől a félelmetes, sötét, forró, nyirkos helyektől az emberek ösztönszerűen...
Cikkszerző: Bak Róbert
Bak Róbert | 2016. 02. 11.
Amikor írok, akkor bizony egyáltalán nem mosolygok – beszélgetés Dragomán Györggyel
Jó kedélyű író, aki nem fél szembenézni a sötétséggel. Technót és szárd hiphopot is hallgat írás közben, alkalmanként gitározik, ráadásul egy szintén neves kortárs szerző férje....
Bak Róbert | 2016. 02. 04.
Dragomán György: Oroszlánkórus
Mindig is kedveltem Dragomán György írásait, de igazán nagy kedvencemmé csak 2014-ben vált, mikor is hosszas hallgatás után megjelent tőle a Máglya, ami olvasás közben teljesen magával ragadott...
Bak Róbert | 2016. 01. 30.
Irvine Welsh: Ragasztó
Vannak olyan szerzők, akikről nem lehet azt elmondani, hogy teljesítményükkel közvetlenül a világirodalom élvonalába tartoznának, de az ember mégis imádja őket olvasni, és várja tőlük...
Bak Róbert | 2016. 01. 22.
Oravecz Imre: Távozó fa
Egész életművét figyelembe véve, Oravecz Imre a három kedvenc kortárs magyar szerzőm egyike (a másik kettő: Bartis Attila és Krasznahorkai László), ráadásul az ő esetében még az is javít...
Bak Róbert | 2016. 01. 17.
Colm Tóibín: Mária testamentuma
Véleményem szerint a Park Kiadó a Mária testamentuma megjelentetésével a hazai könyvkiadás igen nagy adósságát kezdte el törleszteni, ugyanis Colm Tóibínnak, a mind a kritikusok, mind az...
Bak Róbert | 2016. 01. 13.
Nathan Filer: A zuhanás sokkja
Ha csak egyetlen szóval kellene jellemeznem Nathan Filer könyvét, A zuhanás sokkját, az az öntörvényű lenne. Mert hihetetlenül öntörvényű az, ahogy a fiatal író ehhez a kényes témához...
Bak Róbert | 2016. 01. 10.
Garaczi László: Wünsch híd
Talán nem én vagyok a legmegfelelőbb személy arra, hogy ajánlót írjak Garaczi László Egy lemur vallomásai sorozatának negyedik kötetéről, a Wünsch hídról, ugyanis nemcsak, hogy eddig nem...
Bak Róbert | 2016. 01. 06.
Ian McEwan: Mézesmadzag
Az Ian McEwannel való viszonyom hullámvasútszerűen alakult. Első olvasásom tőle, a Booker-díjas kötete, az Amszterdam volt, ami nem tetszett túlzottan; ezután sokáig nem is vágtam bele a magyarul...
Bak Róbert | 2015. 12. 28.
Tan Twan Eng: Esőcsináló
Máig emlékszem arra, hogy egy évvel ezelőtt mennyit kerülgettem, rakosgattam, halogattam Tan Twan Eng díjnyertes könyvét, Az esti ködök kertjét. Bizonyos okokból (mert sosem olvastam korábban...
Bak Róbert | 2015. 12. 23.
Thomas Pynchon: Kísérleti fázis
Miután 2009-ben (nincs mit szépíteni) hetek alatt küszködtem át magam a legendás kultíró, Thomas Pynchon óriásregényén, a szinte átláthatatlan és nagyban értelmezhetetlen Súlyszivárványon,...
Bak Róbert | 2015. 12. 19.
Sjón: A cethal gyomrában
Ha skandináv irodalomról van szó, szinte mindenkinek az igen magas színvonalon művelt krimi ugrik be, azonban vannak olyan üdítő kivételek, mint az általam most bemutatandó izlandi kötet, A...
Bak Róbert | 2015. 12. 16.
Patrick Modiano: Nászút
A Nászút, a Nobel-díjas Patrick Modiano legújabb magyarul megjelent kisregénye tökéletesen illeszkedik az eddigiek sorába: egy újabb letisztult, titokzatos, noir elemekben bővelkedő minimalista...
Bak Róbert | 2015. 12. 12.
Roberto Bolaño: A Harmadik Birodalom
Szerencsére már eljutottunk oda, hogy most, 2015-ben, már nem nagyon kell senkinek bemutatni Roberto Bolañot, a ’90-es évek egyik legnagyobb hatású szerzőjét, hisz két kisregénye mellett (Éjszaka...
Bak Róbert | 2015. 12. 09.
Barnás Ferenc: Bagatell
Néhány éve, 2012-es megjelenése idején, igazi reveláció volt számomra Barnás Ferenc Másik halál című, igazán fajsúlyos és nyomasztó regénye, ami méltán lett sokaknak (kritikusoknak...
Bak Róbert | 2015. 12. 05.
David Vann: Akvárium
Az alaszkai születésű David Vann Akvárium című kötete teljességgel véletlenül akadt a kezembe. Semmit nem hallottam róla, az írója is tökéletesen ismeretlen volt, a fülszövege sem igazán...