Bak Róbert | 2016. 01. 22.
Oravecz Imre: Távozó fa
Egész életművét figyelembe véve, Oravecz Imre a három kedvenc kortárs magyar szerzőm egyike (a másik kettő: Bartis Attila és Krasznahorkai László), ráadásul az ő esetében még az is javít...
Egész életművét figyelembe véve, Oravecz Imre a három kedvenc kortárs magyar szerzőm egyike (a másik kettő: Bartis Attila és Krasznahorkai László), ráadásul az ő esetében még az is javít...
Véleményem szerint a Park Kiadó a Mária testamentuma megjelentetésével a hazai könyvkiadás igen nagy adósságát kezdte el törleszteni, ugyanis Colm Tóibínnak, a mind a kritikusok, mind az...
Ha csak egyetlen szóval kellene jellemeznem Nathan Filer könyvét, A zuhanás sokkját, az az öntörvényű lenne. Mert hihetetlenül öntörvényű az, ahogy a fiatal író ehhez a kényes témához...
Talán nem én vagyok a legmegfelelőbb személy arra, hogy ajánlót írjak Garaczi László Egy lemur vallomásai sorozatának negyedik kötetéről, a Wünsch hídról, ugyanis nemcsak, hogy eddig nem...
Az Ian McEwannel való viszonyom hullámvasútszerűen alakult. Első olvasásom tőle, a Booker-díjas kötete, az Amszterdam volt, ami nem tetszett túlzottan; ezután sokáig nem is vágtam bele a magyarul...
Máig emlékszem arra, hogy egy évvel ezelőtt mennyit kerülgettem, rakosgattam, halogattam Tan Twan Eng díjnyertes könyvét, Az esti ködök kertjét. Bizonyos okokból (mert sosem olvastam korábban...
Miután 2009-ben (nincs mit szépíteni) hetek alatt küszködtem át magam a legendás kultíró, Thomas Pynchon óriásregényén, a szinte átláthatatlan és nagyban értelmezhetetlen Súlyszivárványon,...
Ha skandináv irodalomról van szó, szinte mindenkinek az igen magas színvonalon művelt krimi ugrik be, azonban vannak olyan üdítő kivételek, mint az általam most bemutatandó izlandi kötet, A...
A Nászút, a Nobel-díjas Patrick Modiano legújabb magyarul megjelent kisregénye tökéletesen illeszkedik az eddigiek sorába: egy újabb letisztult, titokzatos, noir elemekben bővelkedő minimalista...
Szerencsére már eljutottunk oda, hogy most, 2015-ben, már nem nagyon kell senkinek bemutatni Roberto Bolañot, a ’90-es évek egyik legnagyobb hatású szerzőjét, hisz két kisregénye mellett (Éjszaka...
Néhány éve, 2012-es megjelenése idején, igazi reveláció volt számomra Barnás Ferenc Másik halál című, igazán fajsúlyos és nyomasztó regénye, ami méltán lett sokaknak (kritikusoknak...
Az alaszkai születésű David Vann Akvárium című kötete teljességgel véletlenül akadt a kezembe. Semmit nem hallottam róla, az írója is tökéletesen ismeretlen volt, a fülszövege sem igazán...
Lily King nevével először tavaly találkoztam, mikor is a magyarul nemrégiben megjelent könyvével, az Eufóriával felkerült az amerikai National Book Critics’ Circle Award szűkített listájára...
Alkalmanként paracord karkötőket készít, nem szereti a vicceskedő irodalmat, és egyszer szívesen megismerkedne Bartis Attilával. Potozky Lászlóval lelki sérülésekről, generációs problémákról...
Az utóbbi idők egyik legtöményebb, legtitokzatosabb, legnehezebb, de általam mégis nagyon szeretett olvasmánya Pierre Michon Kisbetűs életek című munkája volt, ami, nyúlfarknyi terjedelme...
Nem szoktam ezzel kezdeni, de most megteszem: aki a cím, a borító vagy akár a fülszöveg alapján egy habos-babos romantikus leányregényre vár, az ne is vegye a kézbe Hilde Ostby jelen kötetét,...