search icon


Cikkszerző: Gere Ágnes



Gere Ágnes | 2019. 05. 16.

Arthur Koestler: Sötétség délben

A XX. század első éveiben Budapesten született, miskolci gyökerekkel rendelkező Arthur Koestler a harmincas évek elején több alkalommal a Szovjetunióba utazott, hogy tapasztalatokat szerezzen....

Gere Ágnes | 2019. 05. 11.

Michel Bussi: Fekete vízililiomok

Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem az a jó krimi, amiben van egy kellően fondorlatos, rejtélyes bűncselekmény, a nyomozást egy rátermett, intelligens nyomozó vezeti, akivel mi, olvasók...

Gere Ágnes | 2019. 05. 02.

Grecsó Krisztián: Vera

Hat évvel ezelőtt a Mellettem elférsz című regénnyel kezdtem az ismerkedést a szerző műveivel, és ha nem is lettem fanatikus, elfogult rajongója, meg tudott érinteni és rögtön tudtam, hogy...

Gere Ágnes | 2019. 04. 20.

Daniel Tammet: Kék napon születtem

Azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha azt állítom, az autizmusról sokaknak elsőre Raymond jut eszébe, akit Dustin Hoffman alakított az 1988-as Esőemberben. Megközelítőleg a felnőttkorom küszöbén...

Gere Ágnes | 2019. 04. 11.

Nyerges András: Kábépé

Nyerges András legújabb regényére már a fülszöveg olvasásakor felfigyeltem, hiszen szerepelt benne egy számomra fontos kulcsszó – az államvédelem, amely témával nem túl sűrűn találkozhatunk...

Gere Ágnes | 2019. 04. 05.

Edward Rutherfurd: London

Most, hogy már három gigantikus Edward Rutherfurd kötethez is volt szerencsém, hiszen február elején olvastam a Ruszka című regényét, illetve néhány éve a New Yorkot, azt hiszem, bátran kijelenthetem...

Gere Ágnes | 2019. 03. 27.

Jiří Weil: Moszkva – A határ

Jiří Weil kereken 1900-ban született egy Prágához közeli faluban. Fiatalon csatlakozott a kommunistákhoz, nagyon érdekelte az orosz irodalom és a szovjet kultúra. Ő publikált először a Szovjetunió...

Gere Ágnes | 2019. 03. 06.

Edward Rutherfurd: Ruszka

Amikor néhány éve Edward Rutherfurdtól elolvastam a New Yorkot, megfogadtam, hogy ennyivel nem érem be, mindenképpen fogok tőle további várostörténeteket olvasni. Ősszel aztán megláttam,...

Gere Ágnes | 2019. 01. 26.

Szczepan Twardoch: A király

Nekünk, könyvbarátoknak, mindig is voltak és lesznek kedvenc könyveink, nem is kevés. Időnként változik ez a lista, újak taszítják le a trónról a régieket, de némelyik olvasmány még a...

Gere Ágnes | 2019. 01. 19.

Mesterházy Balázs: Gesztenye placc

Ismét egy számomra ismeretlen szerző legelső prózakötetébe botlottam, aminek fölöttébb örülök, mert ez mindig egy nagyon jó kísérlet, hiszen ilyenkor nincs viszonyítási alap, nincsenek...

Gere Ágnes | 2018. 12. 27.

Bódi Péter: Engedetlenek

Van egy amerikai vígjáték, Szilveszter éjjel a címe, amelynek szerteágazó cselekményében különböző sorsokba kaphatunk bepillantást, egyazon nap történéseit más-más emberek szemszögéből...

Gere Ágnes | 2018. 12. 15.

Cserna-Szabó András: Az abbé a fejével játszik

Ha nem volna már foglalt a „hunczut” jelző (Garaczi Hunczut László), akkor én minden bizonnyal Cserna-Szabó Andrásnak adományoznám. Én már a Sömmi esetében is éreztem jókora adag csibészséget,...

Gere Ágnes | 2018. 11. 30.

Temesi Ferenc: 49/49

Vajon hányan mondhatják el magukról, hogy kapnak egy második lehetőséget? Kinek adatik meg, hogy 40 év elteltével találkozhat ismét a kamaszkori szerelmével? Úgy vélem, ez nem túl gyakran...

Gere Ágnes | 2018. 11. 14.

Szilasi László: Luther kutyái

„Negyvennyolc óra kiesett az életemből. Ez a megrázkódtatás áll a középpontban. Ez a centrum, ha létezik ilyesmi, ez irányít, ha számomra teljesen üres is. Eltűnt két napom. Az enyém....

Gere Ágnes | 2018. 10. 30.

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

Krusovszky Dénes korunk egyik legjelentősebb költője. Rengeteg díjat tudhat magáénak, a 2008-as Móricz Zsigmond-ösztöndíjtól kezdve a tavalyi Zelk Zoltán-díjig. Ha jól számolom, eddig négy...

Gere Ágnes | 2018. 10. 24.

Benyák Zoltán: Az utolsó emberig

Nem túl sűrűn fordul elő velem, hogy kilépek a komfortzónámból és olyan könyvet veszek a kezembe, ami homlokegyenest más, mint amihez szoktam. Benyák Zoltánra két évvel ezelőtt figyeltem...