search icon


Ajánlók



Németh Attila | 2024. 09. 17.

Brad Mehldau: After Bach II

Idén tavasszal Brad Mehldau egyszerre két klasszikus ihletettségű albummal jelentkezett: az Après Fauré egy korábbi, a 2017-es After Bach koronghoz hasonlóan, a címben szereplő zeneszerző válogatott...

Bak Róbert | 2024. 09. 16.

Fenyvesi Orsolya: A minótaurosz és én

Bizony csak ritkán fordul elő velem olyan, hogy nem csak az olvasás során, de később sem igazán tudom megmondani, hogy tulajdonképpen mit is olvastam. Bevallom őszintén, most éppen ebben a helyzetben...

Galgóczi Tamás | 2024. 09. 15.

Zenék a nagyvilágból – Moira Smiley: The Rhizome Project – világzenéről szubjektíven 437/2.

Régen hallgattam angolszász/kelta népzenét, szóval kapóra jött a vermonti énekesnő albuma, amelyen tizenegy szerzemény hallható. Engem a második nekifutásra varázsolt el az anyag, főként...

Palczer-Aschenbrenner Eti | 2024. 09. 13.

Jill Murphy: A botcsinálta boszi a tengernél

Immár a negyedik kötete jelent meg A botcsinálta boszi-sorozatnak, ahol a második év tavaszi félévébe pillanthatunk be. A főszereplő pedig hozza a formáját, mellette lehetetlen unatkozni. Jill...

Galgóczi Tamás | 2024. 09. 12.

Zenék a nagyvilágból – Jyotsna Srikanth: Carnatic Nomad – világzenéről szubjektíven 437/1.

Úgy vélem kevés avatottabb képviselője van az indiai karnatikus zenének, mint Jyotsna Srikanth. Rá tényleg érvényes az elkötelezett muzsikus jelző, aki nem csak szereti amit csinál, hanem...

Vörös Eszter | 2024. 09. 11.

Blake Crouch: Sötét anyag

Sok különböző oka van, hogy miért lelkesedem a fantasztikus művekért, talán jobban is, mint a „földhözragadt” valós történetekért – ez utóbbiban nem a realitás zavar (sőt!), sokkal...

Németh Attila | 2024. 09. 10.

Brad Mehldau: Après Fauré

Bőség és elán, talán ezek a francia Gabriel Fauré (1845-1924) tonális, „impresszionista” muzsikájának legjellemzőbb jegyei, amelyeket Brad Mehldau hűségesen tolmácsol „Fauré után”...

Bak Róbert | 2024. 09. 09.

Vincze Ferenc: Desertum

Bizonyos értelemben az erdélyi írók aranykorát éljük, hiszen számtalan onnan származó író népszerű most nálunk (Bartis Attila, Tompa Andrea, Dragomán György stb), bizonyos értelemben...

Galgóczi Tamás | 2024. 09. 08.

Zenék a nagyvilágból – Dario Muci: Talassa – világzenéről szubjektíven 436/2.

Dario Muci neve nem ismeretlen számomra, hiszen pár évvel korábban már írtam egy lemezéről, amelyet Enza Pagliarával közösen készítettek (ajánló erre). Ahhoz képes annyi a változás, hogy...

Galgóczi Móni | 2024. 09. 07.

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Jane Austen (1775. december 16. – 1817. július 18.) – egy hétgyermekes vidéki pap legkisebb lánya – egész életében vidéken élt, és soha nem ment férjhez. Londonba csak nagyon ritkán járt,...

Galgóczi Tamás | 2024. 09. 06.

Philip K. Dick: Különös éden

Az életrajzírók és a könyvtárosok szerint Dick életében 118 novellát írt, amelyek angolszász nyelvterületen öt gyűjteményes kötetben jelentek meg. Nálunk még nem érkezett el az idő...

Palczer-Aschenbrenner Eti | 2024. 09. 05.

Kertész Erzsi: Az elátkozott erdő – Hova tűnt a jókedv?

Sajnos a mitológiából eléggé megkopott a tudásom, épp ezért örülök, ha lehetőségem adódik feleleveníteni a korábban tanultakat. Ha ezt együtt tehetem a gyerkőceimmel, akkor pláne nagy...

Uzseka Norbert | 2024. 09. 04.

Brian Jacques: Martin, a harcos (2024-es kiadás)

A Rőtfal regéi sorozat első regényében gyakran szóba kerül Martin, a harcos. De ő akkor már amolyan legenda, akinek alakja csupán a faliszőttesen látható. A sorozat eredeti kiadási sorrend...

Galgóczi Tamás | 2024. 09. 03.

Zenék a nagyvilágból – Lluís Gómez: Dotze temps – világzenéről szubjektíven 436/1.

Az album címe a flamencóra utal, erre az andalúz zenei és táncstílusra. Lluís Gómez harmadik szólólemezén az elmúlt három év hatásait önti formába, amihez három zenésztársat hívott...

Bak Róbert | 2024. 09. 02.

Alasdair Gray: Szegény párák

Azt hiszem, azzal mindenki egyetérthet, hogy az utóbbi időkben nem éppen a mozi fénykorát éljük, de az elmúlt egy évben még így is belefuthattunk olyan zseniális alkotásokba, mint az Oppenheimer...

Galgóczi Tamás | 2024. 09. 01.

Zenék a nagyvilágból – OYME: Mastorava vol. 1 – világzenéről szubjektíven 435/2.

Az utolsó világzenei koncept album, amit hallottam, az a nemrégiben ajánlott Giuliano Gabriele felvétel, a Basta! volt. Ezt megelőzően pedig a Maliheh Moradi & Ehsan Matoori duó korongjánál...