Ben Miller: Hogyan lettem Éjfél, a kutya?

Ben Miller színész, láthattuk a Johnny English-ben, Paddington 2.-ben vagy a Bridgerton családban. Néhány éve a gyermekei kétkedése miatt (már nem hittek a télapóban) írásra adta a fejét. Karácsonyi történetei után most újabb vizekre evezett, a testcserét vette górcső alá.

Egy varázslatos angol vidéki kastélyba kalauzol minket a szerző, ahol aztán elszabadul a pokol. A látszólag nyugodt kis birtok valójában nem az, aminek látszik. A szökőkút vize mágiát rejt, a tó mélyén élő óriás ponty pedig szintén misztikus eseményeket tud előidézni. Két család él a birtokon: Lady Jane, a kislánya, Koko, és Éjfél, a kutyusuk. Egy kiránduláson Lady Jane megismerkedik Clive-val, a bűvésszel, és már másnap hozzá megy feleségül. A kastély mellett él Gabe, a gondnok és a kisfia, George. A hely varázslatos képességéről semmit sem sejtenek az itt lakók, csak Clive tudja az igazat, aki gonosz tervet eszel ki. George és Éjfél véletlenül szemtanúja lesz a bűvész kísérletezésének, majd ők is kipróbálják a szökőkutat. A kisfiú és a kutya testet cserél, és megtapasztalhatják, milyen a másik bőrében élni. Ám nincs idejük sokáig élvezni az új helyzetet, mert a kastélyra nagy veszély leselkedik, amelyet meg kell menteniük közös erővel.

Ben Miller tökéletesen adagolja az izgalmakat, a misztikus elemeket, az emberi kapzsiságot és a barátságot. Toposzokkal dolgozik, de jó érzékkel nyúl hozzá, és teremt belőlük újat. A karakterei szerethetők, kicsit csetlő-botlók néha, de a szándékaik tiszták, segítőkészek és összetartanak a legnagyobb baj közepén is, összefognak, amikor arra szükség van. A cselekmény pörgős, nem lehet egy másodpercre sem unatkozni. A testcserét aprólékosan kidolgozta a szerző, ettől teljesen hihetőnek tűnik. Ugyan vannak benne rémisztő elemek, de összességében mégsem félelmetes az összhatás. Érdekes volt olvasni többféle szemszögből a története, egy kisfiú és egy kutya szemén keresztül is láttuk az eseményeket. A váltott nézőpont észrevétlenül tanít elfogadásra és empátiára.  

Két dolgot még kiemelnék: Daniela Jaglenka Terrazzini rajzai szívmelengetőek, tökéletesen kiegészítik a történetet. A másik, hogy Scrick-Ritz Juliette fordítása zseniálisra sikerült, hol komoly, hol vicces, de mindig hozza ugyanazt a szintet. Magasra tette a lécet. Kisiskolásoknak tökéletes esti olvasmány lehet ez a kötet, akár egyedül, akár a szülőkkel közösen.