search icon


Cikkszerző: Bak Róbert



Bak Róbert | 2017. 05. 01.

Han Kang: Növényevő

A nemrégiben átalakult Nemzetközi Man Booker-díj a hazai olvasók számára is ismerős lehet, hiszen ezt a Nobel-díj utáni talán legrangosabb kitüntetést Krasznahorkai László is megkapta 2015-ben,...

Bak Róbert | 2017. 04. 22.

Kun Árpád: Megint hazavárunk

A 2014-es, Boldog északkal elnyert Aegon-díjáig nekem Kun Árpád tökéletesen ismeretlen figura volt, annak ellenére, hogy már az előtt is jelentek meg könyvei szép számmal. De akkor olyan egyöntetű...

Bak Róbert | 2017. 04. 19.

Száraz Miklós György: Az álomvadász

Száraz Miklós Györgyöt az olvasók jelentős része valószínűleg a barokkosan tekervényes óriásmondatokból építkező Lovak a ködben című regényéért kedvelte meg, és bár az idei Könyvfesztiválra...

Bak Róbert | 2017. 04. 16.

Somogyváry Gyula: Virágzik a mandula

A vártnál sokkal nagyobb élmény volt Somogyváry Gyula könyve, pedig az elejétől a végéig tisztában voltam kisebb-nagyobb hibáival – de valahogy mégis működött, vitt, sodort magával megállíthatatlanul. A...

Bak Róbert | 2017. 04. 05.

Raduan Nassar: Kőbe vésve

Mint az Egy pohár haragról írt korábbi ajánlómban már említettem, Raduan Nassar egyike a világirodalom nagy rejtőzködőinek és (úgy néz ki) alkotói szempontból még életükben örökre...

Bak Róbert | 2017. 04. 03.

Leginkább a hétköznapjainkat féltem – beszélgetés Kálmán Gáborral

Legutóbbi regényed, A temetés véleményem szerint a velünk élő történelemmel és a korábbi generációkkal való szembenézés könyve. De mi, hétköznapi emberek, mennyire néztünk szembe...

Bak Róbert | 2017. 03. 31.

Radu Ţuculescu: Öregmama történetei

Az utóbbi időkben nagyon megszaporodtak idehaza a Magyar Faluról szóló könyvek, melyekben közös, hogy szinte egymásra licitálva, és szörnyűbbnél szörnyűbb dolgokat középpontba állítva...

Bak Róbert | 2017. 03. 22.

Anna Kim: Jéggé dermedt idő

Alapigazság, de többnyire nem szoktunk kellő mélységben elgondolkodni azon, hogy egy elkészült művet mennyire meghatározza a szerzője származása, sorsa és korábbi élete. Az általam nemrég...

Bak Róbert | 2017. 03. 17.

Stefan Hertmans: Háború és terpentin

Ha meg kellene neveznem legkedvesebb szerzőimet, akkor ezen a képzeletbeli listán mindenképpen az élmezőnyben kapna helyet az 1990-es évek talán legjelentősebb írója, W. G. Sebald, akinek már...

Bak Róbert | 2017. 03. 15.

Jenei László: Díszössztűz

Világéletemben tudatos olvasó voltam, és szinte soha nem fogtam úgy hozzá egy könyvhöz, hogy ne tudjak róla vagy az írójáról lényeges információkat. Ez a tendencia az utóbbi években pedig...

Bak Róbert | 2017. 03. 07.

Richard Flanagan: Keskeny út északra

Általában a háborúkról szól könyvekben, visszaemlékezésekben közös az, hogy az ott átéltek súlya olyan intenzitással esik latba az emberek életében, hogy ami akkor történt velük, elhomályosítja...

Bak Róbert | 2017. 03. 01.

Elena Ferrante: Briliáns barátnőm

Ferrante fever, vagyis Ferrante-láz. Ezzel a szóösszetétellel írják le azt a világszerte egyre nagyobbá váló érdeklődést (vagy akár mondhatnám csúnya szóval hisztériának is), ami Elena...

Bak Róbert | 2017. 02. 22.

Mia Couto: Az oroszlán vallomása

Sokszor érthetetlenül hosszú időnek kell eltelni ahhoz, hogy egy-egy világirodalmi szinten is népszerű és elismert író bemutatkozhasson a hazai könyvpiacon. A tavalyi év végéig kellett például...

Bak Róbert | 2017. 02. 16.

Mindennap becsapjuk magunkat – beszélgetés Szöllősi Mátyással

A Váltóáram külön-külön is olvasható történetekből épül fel, amelyek azonban mégis összeállnak egy nagy egésszé. Ezt eredetileg is így tervezted, vagy menet közben alakult ki a koncepció?   Már...

Bak Róbert | 2017. 02. 12.

Lorrie Moore: Köszönöm, hogy meghívtál

A hazai könyvkiadás 2016 végén egy újabb nagy hiányosságát pótolta, mikor a Park Kiadó megjelentette az amerikai novellista, Lorrie Moore eddigi utolsó kötetét, ami a Köszönöm, hogy meghívtál...

Bak Róbert | 2017. 02. 04.

Térey János: Őszi hadjárat

Térey János monumentális, majd 1000 oldalas verseskötetét nem sokkal a Papp Andrással közösen írt drámájuk, a Kazamaták előtt olvastam el, mégpedig azért, hogy jobban betekinthessek a költő-drámaíró...