Elszigetelt, gótikus rémregénybe illő környezet, a múlt elmosódott, töredékes felvillanásai, komoran fenyegető hangulat. Efféle képekkel nyit a sötét tónusaival és időnként szemcsésségével is a művészi megfogalmazás benyomását erősítő alkotás. Tovább...

Marco Ferreri filmje egyértelműen didaktikus céloknak alárendelt, kesernyés ízű szatíra. Éppen ezért nincs tendenciózus cselekménye sem: a történet négy barát vidéki tivornyáit meséli el. Tovább...

Viridiana, a fiatal apácanövendék beavatása előtt pár nappal nagybátyjához utazik látogatóba. Don Jaime azonban nemcsak rokoni szeretettel közelít a lány felé, aki megbotránkozva utasítja el az öregember közeledését. Don Jaime elkeseredésben öngyilkos lesz… Tovább...

Buñuel filmjében egy illusztris társaság, csupa értelmiségi, felső-középosztálybeli „felvilágosult” nő és férfi gyűlik össze, hogy egy kellemes vacsorát töltsenek Nobile házigazda szalonjában. A vacsora azonban hamarosan nyomasztó, rémálommá alakul át, mivel valami láthatatlan erő folytán a meghívottak nem képesek többé elhagyni a házat. Tovább...

Jóllehet a filmet sokan road movie-ként jegyzik, és valóban egy manhattani fiú szimbolikus és tényleges útkereséséről szól, a cselekményt egyáltalán nem az izgalmas, egymásból sorsszerűen következő események viszik előbbre, hanem a filmet jószerével egymagában megalkotó Jim Jarmusch gazdag képzeletvilága. Tovább...

Az egyértelmű műfaji skatulyákat eddig következetesen elkerülő Alexander Payne ezúttal is olyan filmet készített, ami nem könnyen kategorizálható, hiszen egyszerre vígjáték és dráma, finom humorral és melankóliával átszőtt, keserédes – ennyiben nagyon is életszerű – mozi. A személyesebb hangvételű történetekre fogékony ínyencek számára valószínűleg megkapó élmény. Tovább...

„Az utolsó tangó Párizsban” nem azért vált a mozimitológia részévé, mert robbanásszerű megjelenéséből a korabeli média is részesedett, hanem mert tabudöntögetően merész, mindenféle prüdériát félresöpörő képanyaga mögött erőteljes érzelmi töltete behálózza a tudatalattinkat. Tovább...

Az angyalok köztünk vannak? Mi is angyalok lennénk? Vagy csak a kiválasztottak? Meddig érdemes küzdeni? Meddig élet az élet, és mettől halál? Csupa-csupa kérdés, amikre nem biztos, hogy a sorozat választ ad, és talán meg sem próbálja, de legalább felteszi őket. És közben egyvalamit még megmutat: a reményen túli remény nem ostobaság, hanem az, ami alapvetően meghatároz minket. Tovább...

Otthonra lehet-e lelni egy idegen kultúrában? Elegendő-e az ország nyelvét beszélni ahhoz, hogy befogadják a kívülről érkezőt? Jim Jarmusch ilyen, és ehhez hasonló fajsúlyú témákat boncolgat rövid epizódszerű jelenetekből álló, sokszoros fesztivál-győztes második nagyjátékfilmjében. Tovább...

Akciófilm-rajongók szerintem inkább ne próbálkozzanak vele, aki azonban jó emlékeket őriz James Dean filmjeiről, Woody Allen Manhattanjéről, vagy Steinbeck megfilmesített kis- és nagyregényeiről, annak jó szívvel ajánlom az amerikai művészfilm-gyártás e feledhetetlen, keserédes remekét. Tovább...

Ugyanaz a koszos memphisi szálloda, ugyanaz a megszokott este, tökéletesen különböző új vendégek: egy Elvis fan japán párocska, egy vámproblémákkal küzdő olasz nő, és három ugyancsak súlyos gyanús és fegyveres pasi. Egy ennyire színes társaságban tuti, hogy történik valami… Tovább...

Mesés, meglepő, csodálatos és hátborzongató ez a film. Egy, magában és a világban egyaránt csalódott, kiégett és boldogságot hajszoló (bár ezzel a hajszával az élettől mindinkább eltávolodó) rádió-riporter tanácsot ad. Félreérthető tanácsot. És félre is értik. Ez több ember sorsát megpecsételi, köztük egy párét. Egy párét, akik a világon mindennél jobban szeretik egymást. Ez a felelőtlen tanács egyiküknek az életét követeli, míg a másik szenvedésre ítéltetik. Ha nem is örökre, mégis hosszú évekre, de ne szaladjunk előre. Tovább...