Minden idők egyik legfelkavaróbb szerelmi történetének főszereplője Margit, a gyönyörű kurtizán és Armand Duval, aki első látásra beleszeret a halálosan beteg nőbe. Mindketten nagy áldozatot hoznak azért, hogy együtt lehessenek, ám a sorsnak más tervei vannak velük… Tovább...

A történet egy korunkbeli olasz városban játszódik. Az ismeretlent Irenanak hívják. Évekkel ezelőtt Ukrajanából érkezett Olaszországba. Életére ma is rávetül a múlt árnyéka, miközben a helyét keresi a jelenben. A két idősík szoros összefonódásából apránként egy rejtélyes, feszültségekkel teli történet bontakozik ki. Tovább...

Veronika (Iréne Jacob) Krakkóban él. Veronique (Iréne Jacob) Párizsban. Egy nap születtek és a megtévesztésig hasonlítanak egymásra. De nem testvérek. Nem is tudnak a másik létezéséről, mégis érzékelik egymást: tudják, hogy nincsenek egyedül. Tovább...

1935-ben olyan különös események történtek, amelyek Paul Edgecomb egész további életét megváltoztatták. Paul akkoriban a Cold Mountain fegyház blokkparancsnoka volt a „halálsoron”. Így nevezték azt a halványzöld linóleummal borított néhány méternyi folyosót, amelyen az itt őrzött halálraítélt rabok életükben utoljára járjak végig - cellájuktól a hátsó traktusban felállított villamosszékig... Tovább...

A gyanútlan bankár feleségét és annak szeretőjét hidegvérrel meggyilkolják. A feddhetetlen múltú és szerény férfi azonnal az ítélőszék célkeresztjébe kerül, villámper, és súlyos büntetés: évtizedek egy börtön nehéz szagú vaskalitkájában. És bár nehezen szokja meg új életterét, a kezdeti nehézségek után összehaverkodik mindenkivel, akivel érdemes, lelkét pedig a bezártság sanyarú évtizedeiben egyedül a remény sápadt sugara acélozza meg. Tovább...

Ez bizony egy ősi történet szerelemről, árulásról, becsületről, hazáról, meg hasonlók. Van benne sok kardozás is, és különben is az a sztori, amit így vagy úgy, de mindenki ismer (pl. mert előképe volt a Rómeó és Júliának). Tovább...

Úgy érzem, ez a mozi nem egyszerűen a nyugdíjazásról szól – mert helytelenül többen is a nyugdíjas-lét kritikájaként aposztrofálták. Mint ahogy a cím is sugallja, Payne ragyogó stílusú regényadaptációja a gyönge akaratú, a körülmények áldozatává váló átlagembernek és a modern, lélektelen társadalomnak mostoha nexusát állítja pellengérre. Tovább...

Sullivanék látszólag teljes harmóniában élnek: szép ház, csinos feleség, két gyerek – azonban az áldásos állapot csak addig maradhat fenn, míg a család fejének súlyos titka felszínre nem kerül, legalábbis a srácok számára. Ám egy nap… Tovább...

A film legnagyobb érdeme, hogy felbomlasztja a sztereotípiákat, újragondoltatja velünk merev előítéleteinket. Ugyanis hajlamosak vagyunk címkézni az embereket, és mivel legtöbbször szükségtelen a külcsín alá ásnunk, kapcsolatainkból hiányzik a másik megértése és a felszabadult spontaneitás, ami valami módon, legalább részben e megértésből fakad. Tovább...

„Az utolsó tangó Párizsban” nem azért vált a mozimitológia részévé, mert robbanásszerű megjelenéséből a korabeli média is részesedett, hanem mert tabudöntögetően merész, mindenféle prüdériát félresöpörő képanyaga mögött erőteljes érzelmi töltete behálózza a tudatalattinkat. Tovább...

A két Oscar-díjjal (legjobb kísérőzene, legjobb smink) jutalmazott film Frida Kahlo (1907. július 6. – 1954. július 13.) mexikói festőnő életéről szól. És bár elképzelésem sincs, maga Frida mit szólt volna ehhez a filmhez, szerintem jó lett. Nagyon jó. Tovább...

Roppant erejű film, roppant erejű alakítással. Kiváló rendezés, és még kiválóbb fényképezés. Ennél többet nem adhat film, a „Szerelemtől sújtva” mégis többet ad. Szerelem és halál kölcsönösen pusztító diadalát, az élet keserűségének tükrét - magát a csalfa mindenséget. Tovább...

Fritz Lang első hangosfilmjében, az azóta filmtörténeti klasszikussá vált krimiben a düsseldorfi gyermekgyilkosról, Peter Kürtnerről mintázott főszereplőt, Hans Beckert nem csak a rendőrség, hanem a jó hírét féltő alvilág is üldözi, és végül az utóbbi képviselői fogják el, hogy ítélkezzenek felette… Tovább...

Kalatozov már 1957-ben szakított a hagyományokkal, és olyan háborús drámát rendezett, amiből hiányoznak a véres frontjelenetek, politikai tisztek és a német megszálló csapatok. A tragédia emberek kapcsolataiból, illetve az emberek gyengeségéből vagy helytállásából, következetességéből következik. Tovább...

Hatását és mondanivalóját tekintve nem értem, miért nem vetítik karácsony táján ezt a filmet a televízióban. Hiszen ez egy csodálatos film, ami egyszerűségével és tisztaságával egyértelműen kilóg David Lynch (Radírfej, Az elefántember, Twin Peaks, Kék bársony, Veszett a világ) életművéből. Tovább...

A kultikus film főszereplője Renton (Ewan McGregor), egy sodródó, a tömegfogyasztás, a tökéletes szépségű test istenítésének lélekromboló kultúrája elől jobb híján a kábítószerhez menekvő skót srác, akinek barátai hasonlóképp nem képesek megfelelni a külvilág, a felnőtt társadalom elvárásainak, nem képesek beilleszkedni egy kizárólag a birkaszelleműségűeket befogadó világba. Tovább...

A film Cosmo Vitelli története, aki éjszakai bárjának sztriptíztáncosnők és rossz komikusok által benépesített álomvilágában él mindaddig, amíg egy kártyaadósság vissza nem kényszeríti a valóságba, ahol a pénzt kölcsönző gengszternek nem lehet nemet mondani. Vagyis hát lehet, csak éppen nem érdemes. Tovább...

Oliver Stone négy Oscar-díjas (1986: Legjobb film, Legjobb rendezés, Legjobb vágás, Legjobb hang) filmje egyike volt az első olyan alkotásoknak, amelyek kíméletlenül szembesítették a társadalmat a háborúban elkövetett bűnökkel: vajon tolerálható-e a felesleges, öncélú gyilkosság a frontvonalban… Tovább...

Fritz Lang (1890. december 5. – 1976. augusztus 2.) vizuálisan lenyűgöző, bátor rendezése egy fájó társadalmi problémára mutat rá: a film bemutatóját megelőző 50 évben Amerikában több mint 6000 ember esett áldozatul a tomboló csőcselék önkényének. Merész húzás volt egy hazátlan menekülő részéről ilyen bemutatkozással indítani választott otthonában, de mint a nézők véleménye alapján utólag kiderült, az elképzelés bevált. Tovább...

A cselekmény két tini és egy középkorú férfi története, akikben annyi a közös, hogy egyikük sem találja magát a jelen világában. A két frissen érettségizett lány, Enid és Rebecca kibérelhető lakást keres magának, ahová együtt beköltözhetnének, és az apróhirdetések böngészése közben felfigyelnek egy nyilvánvalóan örök vesztes férfinak az újságban leközölt kérésére, miszerint szeretné, ha felhívná őt az a nő, akinek egyszer a kontaktlencséjét segített megkeresni. A barátnők elhatározzák, hogy megtréfálják őt, de a kaland nem egészen úgy alakul, ahogy tervezték. Tovább...

Mi történik, ha egy angyal halandóként akar élni? Ha kíváncsi, milyen a körte íze, milyen sírni, milyen egy kezet megérinteni – és legfőképp arra, milyen igaz szerelemmel szeretni? Mi az, amit ezért egy angyal feláldozna? És mi az, ami egy két lábbal a földön járó orvosnőt arra késztet, hogy egy olyan férfihoz vonzódjon, akinek a puszta létezését is nehezen fogadja el? Két lélek – egy halhatatlan és egy halandó –, akik addig harcolnak józan eszükkel és vágyaikkal, míg végül mindent feláldoznak a szerelem oltárán. Tovább...

A történet Charles Dickens azonos című regényének mai korba helyezett, mégis szinte minden pillanatában viktoriánus légkört sugalló adaptációja, amely a tehetséges Finn Bell, aki egy rejtélyes jóakarónak köszönhetően valóra válthatja álmait, és úgy tűnik, ragyogó festőművészi karrier vár rá; valamint az esküvője napján faképnél hagyott, ezért józan eszét vesztett Nora Dinsmoor nevelt lánya, egyben Finn gyermekkori szerelme, Estella különös kapcsolatát beszéli el. Tovább...

„Az elefántember” alapjául szolgáló történet főhőse, John Merrick valóságos személy volt: egy torzszülött fiatalember mutatványosok kénye-kedvének kiszolgáltatva járta a vásárokat a múlt század utolsó harmadában Angliában. Így talál rá a fiatal orvos, Frederick Treves, aki a szárnyai alá veszi. „Normális” embert akar faragni belőle, bemutatja a londoni társaságnak. „Emberré” válása során egyre kilátástalanabbá válik a már felismert emberi teljesség elérése, és így Merrick sorsa mintegy meg is kérdőjelezi Treves kísérletének értelmét. Tovább...

A második világháború előtti utolsó békeévben játszódó történet főszereplője Julia Lambert, az ünnepelt és gyönyörű színésznő, aki negyvenhat évesen a közelgő öregség fenyegetésétől szenved. A klimaxos csömör állóvizét zavarja fel egy fiatal és feltörekvő amerikai csodáló, aki – tettetéssel vagy őszinte rajongással – újból szerelmet ébreszt a valóságot életéből a színházi karrier miatt egyre jobban kirekesztő asszonyban. Tovább...

A film természetesen a nők szerepének fontosságáról (és változásáról) is szól, s persze a modern kor és a tradíciók összeütközéséről. Ám minden szomorúsága mellett is pozitív, sőt felemelő (noha nem patetikus) a végkicsengése. Tovább...