search icon


Ajánlók



Bak Róbert | 2019. 07. 30.

Xaver Bayer: Az átlátszó kezek

Velem csak nagyon ritkán fordul elő, hogy „csak úgy” levegyek egy ismeretlen szerzőtől származó kötetet a polcról, vagy úgy szerezzek be egy új könyvet, hogy gyakorlatilag semmit nem tudok...

Takács Gábor | 2019. 07. 29.

Vlagyimir Szorokin: A fehér négyzet

Fogd meg az értelmedet, és tedd bele egy dobozba. Azt jól ragaszd le, és keress neki egy mély szekrényt. Majd menj ki a szobából, kulcsold be az ajtaját, a kulcsot pedig tedd a legmagasabb szekrényed...

Szabó Dominik | 2019. 07. 29.

Tünde Farrand: Farkasország

Alice mintaszerű Középfogyasztó: rendszeresen vásárol, hogy megmaradjon a státusza és a lakhatási joga, tanárként precízen közvetíti a rendszer által meghatározott tudást, van egy jól...

Galgóczi Tamás | 2019. 07. 28.

Zenék a nagyvilágból – Angelique Kidjo: Celia – világzenéről szubjektíven 187/2.

A Beninben született Angelique Kidjo eddigi pályafutását nézve azt gondolom, hogy igazi örökmozgó, állandóan új utakat, projekteket kereső művésznő, aki nemcsak hazája zenei örökségére...

Gere Ágnes | 2019. 07. 27.

Vigdis Hjorth: Örökség

A család a legfontosabb, a családtagok mindenben támogatják egymást, jóban-rosszban együtt vannak. Még ha ez a mondás kicsit elcsépelt is, ez lenne a természetes, ez az én hitvallásom is....

Galgóczi Tamás | 2019. 07. 26.

Terry Pratchett: Mozgó képek

Az eredetileg magyarul tizedikként megjelenő Korongvilág regényben Terry Pratchett moziba visz bennünket, ám díszbemutató helyett humorba mártogatott paródiát tálal fel a nagyérdeműnek. A...

Márton Rozália | 2019. 07. 26.

Anna Gavalda: Vigaszág

Az az érzésem, hogy az irodalomban talán a leggyakoribb toposz az út, és Anna Gavalda is ezt állítja regényének, a Vigaszágnak a tengelyébe.   A főszereplő, Charles Balanda, akit részben...

Galgóczi Móni | 2019. 07. 25.

Agatha Christie: Miért nem szóltak Evansnak?

Amíg egyesek a délutáni sorozatokkal múlatják az időt, én inkább a krimi nagyasszonyát választom. Életműve elég terjedelmes ahhoz, hogy sokáig kitartson, ráadásul nála még nem szivárog...

Bak Róbert | 2019. 07. 25.

Paul Auster: A végső dolgok országában

Mióta végképp kedvenc írómmá avattam Paul Austert az azóta is személyes TOP 10-emben lévő regénymonstrumával, a 4 3 2 1–gyel, alig telt el pár hónap úgy, hogy ne olvassak valamit az amerikai...

Galgóczi Tamás | 2019. 07. 24.

Zenék a nagyvilágból – Lila Downs: Al Chile – világzenéről szubjektíven 187/1.

Huszonöt évvel az első lemezmegjelenése után a mexikói-amerikai Lila Downs beszabadult a konyhába. Eszem ágában sincs visszatartani, mivel ezúttal a csilipaprika keltette fel az érdeklődését,...

Kádárkuti Emese Borbála | 2019. 07. 24.

Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors

Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnom az Örökölt sors című könyvet, akkor József Attilához fordulnék. Orvos-Tóth Noémi könyvét olvasva ugyanis a következő sor bukkant elő tudatalattim...

Uzseka Norbert | 2019. 07. 23.

Majoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak

Majoros Nóra ismét valami olyannal jelentkezett, ami különbözik a korábbi könyveitől. S persze közben ugyanúgy jellemző rá ez a történet is. Ugyanaz a mély együttérzés és nyitottság...

Bak Róbert | 2019. 07. 23.

Rafael Chirbes: A parton

Különböző angol nyelvű irodalmi portálokon szörfölve rendszerint nyomon követem az aktuális világsikereket, azokat a könyveket, amikért a kritikusok rajonganak, és amelyek rendszerint meghódítják...

Németh Attila | 2019. 07. 22.

Chick Corea – The Spanish Heart Band: Antidote

Egy modern mesterművet hallgathatunk meg, ha Chick Corea új albumát, az Antidote-ot megvásároljuk. Persze, sok online platformon át is streamelhetjük a muzsikát, de a magasabb hangminőség miatt...

Kovács Tímea | 2019. 07. 22.

Robert Galbraith: Halálos fehér

„Néha ha úgy viselkedik az ember, mintha semmi baja nem lenne, az megoldja a bajt. Néha muszáj jó képet vágni a dolgokhoz és menni a világba, és az egy idő után már nem is tettetés, hanem...

Galgóczi Tamás | 2019. 07. 21.

Zenék a nagyvilágból – Söndörgő: Nyolc 8 nyolc – világzenéről szubjektíven 186/2.

Úgy gondolom nemcsak a családi háttér és a személyes elszántságnak köszönhetően formálódott ilyenné a Söndörgő zenéje, hanem a város, Szentendre hangulata, kisugárzása is hatással...