Galgóczi Móni | 2019. 12. 06.
Susanna Jones: A csendmadár
Kísérteties, ahogy a kissé szikár mondatok szinte lírai szépségű képeket és gondolatokat villantanak fel az ember retináján. Mint egy vaku felvillanása utáni utóhatás. Káprázat. Mégis...
Olvasnivaló
Galgóczi Tamás | 2019. 12. 04.
Terry Pratchett: Akkor majd éjfélt viselek
Egyszer az életben én is szeretnék úgy távozni egy helyiségből, hogy az utolsó szavamra rácsukjam az ajtót. Mindezt határozott udvariassággal, amiben azért benne van az egészséges félelem,...
Kovács Tímea | 2019. 12. 04.
Andrew Ridker: Jótét lelkek
„Fanyar humorú, érzelmes családtörténet Jonathan Franzen modorában.” Nem túl elegáns a fülszövegből vett idézettel recenziót kezdeni, de nézzétek el nekem – annyira adja magát a Franzenhez...
Bak Róbert | 2019. 12. 03.
Geir Gulliksen: Mielőtt elváltunk
Bár kis túlzással a mai kortárs norvég szépirodalom Karl Ove Knausgårdról szól, de ha nyitott szemmel járunk, akkor rájövünk, hogy mekkora írózsenik vannak még rajta kívül ebben az északi...
Uzseka Norbert | 2019. 12. 03.
Alan Moore: Britannia Kapitány
A képregény fenegyerekének, Alan Moore-nak egyik korai zsengéjét tartalmazza ez a kötet, ámbár már ekkor is volt valaki. 1982-ben vette át a sorozatot a korábbi írótól, és bár nem tudom,...
Gere Ágnes | 2019. 11. 30.
Arthur Koestler: Szajhák
„Konferenciánk feladata tehát hármas: elemeznünk kell a fenyegető veszély okait ahhoz, hogy a jelen helyzetről helyes diagnózist állíthassunk fel, s megtalálhassuk a lehetséges megoldásokat.” Csupán...
Bak Róbert | 2019. 11. 29.
Colson Whitehead: A Nickel-fiúk
Azt hiszem, tökéletesen mutatja be Colson Whitehead nemrégiben megjelent, A Nickel-fiúk című regénye azt, hogy miért lett olyan óriási közönség (és egyben kritikai) siker a 21. Század Kiadó...
Galgóczi Tamás | 2019. 11. 27.
David Lagercrantz: A lány, aki kétszer élt
Hazudnék, ha azt állítanám, tűkön ülve vártam a sorozat hatodik kötetét. Valamiért az maradt meg bennem, hogy a történetet tíz részben tálalja fel a Stieg Larsson 2004-ben bekövetkezett...
Szabó Dominik | 2019. 11. 27.
Gerard Way: The Umbrella Academy: Az Esernyő Akadémia 2. – Dallas
Süti- és fegyverrajongó bérgyilkosok, vietkong vámpírok, Lincoln életre kelt gigantikus szobra, valamint egy tízéves fiú, akiben benne van Gavrilo Princip DNS-e – újra itt Az Esernyő Akadémia,...
Bak Róbert | 2019. 11. 25.
Bartis Attila: Az eltűnt idő nyoma
Az író Bartis Attila már több, mint egy évtizede, A nyugalom elolvasása óta az egyik legszemélyesebb kedvencem, egy olyan szerző, aki egyszerűen nem tud olyat írni, ami ne tarthatna számot...
Uzseka Norbert | 2019. 11. 25.
David Almond: A nap színe
David Almond egyike a legsikeresebb brit ifjúsági íróknak, ám nálunk, hiába volt több próbálkozás is, sosem lett közkedvelt. Valószínűleg túl mély dolgokkal foglalkozik a könyveiben,...
Palczer-Aschenbrenner Eti | 2019. 11. 23.
Dacia Maraini: Végállomás Budapest
Talán sokan úgy gondolják, felesleges a holokauszttal foglalkozni, régen volt, ráadásul mindent megírtak már róla, amit lehetett. Én ezzel nem értek egyet: fontos, hogy újra és újra szembesüljünk...
Szabó Dominik | 2019. 11. 22.
Robert Venditti: X-O Manowar 2. – Ninjak közbelép
Dáciai Aric, miután éveket töltött egy földönkívüli faj, a borágok fogságában, az X-O Manowar páncél segítségével kiszabadult az inváziós hajóról, hogy visszatérjen a Földre –...
Márton Rozália | 2019. 11. 21.
Elina Hirvonen: Elfogy az idő
Eltökélt, erőltetett, merev vagy bamba mosoly az arcokon; érintések, amik nem oldanak meg semmit, legföljebb álomba ringatnak; soha ki nem mondott szavak, elfojtott érzelmek; az örökös vágyakozás...
Uzseka Norbert | 2019. 11. 20.
Papolczy Péter – William Shakespeare – Szabó Lőrinc: Hogyne szeretnélek! – szonettek három hangra
Micsoda bájos kis kötet ez! Ízlésesen néz ki, jó kézbevenni, hé, még narancssárga könyvjelző szalag is van benne, és Shakespeare szonettjeit mindenki szereti. Mármint, azt a kettőt, amit...
Szabó Sarolta | 2019. 11. 19.
Szederkényi Olga (szerk.): Ők is boldogan éltek? A férfi változat
Bevallom őszintén, feminizmus ide vagy oda, gyerekkoromban mindig a legkedvesebb meséim közé tartoztak a hercegnős történetek. Nem is az akármilyenek: a mese akkor volt igazán jó, ha a hercegnő...