search icon


Címke: 21. Század Kiadó



Kovács Tímea | 2019. 01. 07.

Imogen Hermes Gowar: A hableány és Mrs. Hancock

„A mi lélegzetünk ritmusára dagad és apad a tenger egy koromsötét éjszakán, fodrain ringatva a holdfényt. Fehéren habzó tajték vagyunk, nekicsattanunk a szikláknak és szétoszlunk. Mi vagyunk...

ekultura.hu | 2019. 01. 01.

Könyvsaláta: Margaret Thatcher meggyilkolása és más történetek / Nyúlcipő

Könyvsaláta rovatunkba olyan könyveket válogatunk, amelyeket ugyan elolvastunk, de valamilyen oknál fogva mégsem ihlettek meg minket annyira, hogy önálló cikket szenteljünk nekik. Ez a bizonyos...

Bak Róbert | 2018. 12. 20.

Paul Auster: Az illúziók könyve

Így, az év végére nyugodt szívvel leírhatom, hogy 2018 legjobb és legjelentősebb könyvének Paul Auster legutóbbi regényét, a 4 3 2 1-et tartom, ami tökéletes tablója volt a ’60-as évek...

Szabó Dominik | 2018. 11. 20.

Naomi Alderman: Engedetlenség

„Mi itt nem tűrjük a feleségverést, a nemi szervek megcsonkítását vagy a becsületbeli gyilkosságot. Nem követeljük meg az asszonyoktól, hogy tetőtől talpig beburkolják magukat, vagy hogy...

Baranyi Katalin | 2018. 11. 05.

Bill Clinton - James Patterson: Az elnök eltűnt

Ezt a könyvet nagyon vártam: persze nem csoda, hiszen úgy reklámozták a 2018-as nyár elején, hogy igazi könyves szenzáció lesz. Most először fordult elő, hogy egy volt amerikai elnök saját...

Hangya Petra | 2018. 10. 18.

Marceline Loridan-Ivens: És te nem jöttél vissza

„Az már majdnem maga a boldogság, ha az ember tudja, mennyire boldogtalan lehet.”   A második világháború borzalmairól, főként a zsidók ellen elkövetett rémtettekről sosem lehet eleget...

Baranyi Katalin | 2018. 08. 23.

P. D. James: Takard el az arcát!

Amikor először olvastam P. D. James-krimit, még fogalmam sem volt róla, hogy a rejtélyes kezdőbetűk egy írónőt takarnak. Természetesnek gondoltam, hogy ha valaki detektívtörténeteket ír,...

Roboz Gábor | 2018. 07. 27.

Paul Auster: Brooklyni balgaságok

Ha egy könyv azzal a mondattal nyit, hogy „Egy csendes helyet kerestem a halálra”, már lehet egy benyomásunk az előttünk álló pár száz oldalt illetően. Ha egy olyan könyv kezdődik így,...

Roboz Gábor | 2018. 06. 22.

Paul Auster: New York trilógia

A brooklyni születésű Paul Auster egyfajta modern, irodalmi polihisztor: a karrierjét műfordítóként kezdő férfi költőként és esszéistaként is tevékenykedett, majd a fentieket nem hanyagolva...

Bak Róbert | 2018. 06. 06.

Jim Crace: Az utolsó aratás

Több mint ezer elolvasott szépirodalmi kötettel a hátam mögött nem akarom azt állítani, hogy minden egyes alkotásra tisztán emlékszem, vagy mindegyikről hosszan tudnék mesélni, de az biztos,...

Takács Gábor | 2018. 05. 21.

Naomi Alderman: A hatalom

Képzeld el, hogy a nők ugyanazt megtehetik a férfiakkal, mint amit ők tettek velük. Mindazt, amit a történelem folyamán valaha elkövettek.   Csak ennyit kér Naomi Alderman regényében, A...

Bak Róbert | 2018. 01. 03.

Rose Tremain: A Gustav-szonáta

Rose Tremain művészetével jó pár éve találkoztam először, méghozzá az eddig egyetlen magyarul megjelent regénye, a Színarany kézbevételekor. Akkor azt gondoltam, hogy kapok egy igényes,...

Szabó Dominik | 2017. 12. 13.

Sarah Perry: Az essexi kígyó

Úgy érzem, van valami ellenállhatatlanul csábító Az essexi kígyóban, ami mellett egy könyvmoly sem tud heveny vásárlás-inger nélkül elmenni. Vagy legalábbis én nagyon sokáig így voltam...

Szabó Sarolta | 2017. 12. 08.

Paula Hawkins: A víz mélyén

Paula Hawkins első sikerkönyvét, A lány a vonatont én szokásomhoz híven csak jelentős késéssel, az első lelkesedés lecsendesedése után vettem a kezembe. Ennek sajnos az a nagy hátránya...

Bak Róbert | 2017. 12. 05.

Colson Whitehead: A föld alatti vasút

A föld alatti vasút már a sokadik rabszolgasággal foglalkozó regény, és bár engem nem foglalkoztatott különösebben ez a téma vagy ez az időszak, mégis nagyon vártam már, hogy elolvashassam....

Szabó Dominik | 2017. 10. 31.

Michael Chabon: Ragyog a hold

„– De minden, amit te meséltél, igaz, ugye? – Emlékezetem szerint így történt. De nem garantálok semmit.”   A fenti párbeszéd a 373. oldalon, vagyis majdnem a könyv végén hangzik...