search icon


Cikkszerző: Galamb Zoltán



Galamb Zoltán | 2011. 12. 22.

Cecilia Bartoli: The Vivaldi Album (CD)

Furcsa, ahogy a művészet mellékfolyócskáiból lassacskán a fősodorba csorog szinte minden újszerű, eleinte akár komoly ellenérzést is kiváltó kezdeményezés. Elegendő, ha a testrészeket...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 21.

Gabriel García Márquez: Nem azért jöttem, hogy beszédet mondjak

Gimnáziumi, középiskola éveiből ki ne emlékezne arra a szomorú-felemelő pillanatra, amikor a szalagavatón vagy az utolsó évzárón a még egy esztendeig maradó osztályok nevében valaki elbúcsúztatta...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 20.

Liszt Ferenc: Missa Choralis / Via Crucis (CD)

Liszt Ferenc kiváltképp zongoradarabjaival és szimfonikus költeményeivel él a huszonegyedik századi köztudatban, aminek okai meglehetősen összetettek, de döntően életének és pályájának...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 19.

Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba • Capillária

  A tudományos fantasztikumról keveseknek ugrik be elsőre Karinthy Frigyes neve, pedig Jókai Mór és Mikszáth Kálmán után egyértelműen ő tette a legtöbbet azért, hogy Magyarországon is...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 18.

Heller Ágnes: Nietzsche és a Parsifal

Igazán ritkán fordul elő velem, hogy egy elméleti írást szinte letenni sem tudok, annyira megragad egy szerző stílusa vagy mondandója, és igencsak csodálkoznék, ha mások tapasztalatai ellentmondanának...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 17.

Danza – Danses Médiévales (CD)

Ha mindenáron sötétként akarnám leírni a középkort, akkor a szó átvitt értelmeiben tenném. A nagyjából a 8-9. századtól hozzávetőlegesen 1500-ig tartó időszak nem egyházi zenéje...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 16.

Koncert: Rost Andrea: Pannon dalok – Művészetek Palotája, 2011. december 14.

A Pannon dalok bemutató koncertjén mintha a számára újszerű feladattól kissé megilletődve lépett volna a színpadra Rost Andrea, vagy talán csak a közönség nem tudta mire is számítson egészen...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 16.

Isaac Asimov: Alapítvány

Ha minden idők legnagyobb hatású tudományos fantasztikus alkotását keresném, Isaac Asimov könyv formájában először 1951-ben megjelent Alapítványa jó eséllyel pályázna erre a címre. Igaz...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 15.

Gaetano Donizetti: Anna Bolena (DVD)

Gaetano Donizetti különös érdeklődést mutatott a brit történelem, különösen a Tudorok kora iránt, és így négy operát is komponált a korszakhoz kapcsolódó librettókra. Ezek közül időrendben...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 14.

Fodor Balázs: Az udvari bolond

Ha abban a szerencsében volt részünk, hogy olvastuk már Vlagyimir Propp izgalmas, a strukturalista iskola egyeik alapművének tekinthető kötetét, A mese morfológiáját, azonnal tudjuk, mire...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 13.

Alberto Szpunberg – Réfi Zsuzsanna: Guiseppe Verdi: Traviata

Ha a világ valóban Verdi-hívőkre és wagneriánusokra lenne osztható, ahogy azt a Világhíres operák sorozat második kötetének egyik passzusa említi, kétség sem férhetne hozzá, hogy nekem...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 12.

Richard Wagner: Der Fliegende Holländer (CD)

Ha Wagner életművében az első, meghatározó fordulópontot próbálnánk beazonosítani, egyértelműen A bolygó Hollandi lenne az. A Heine „Memorien des Herrn Schnabelewopski” című kedélyes...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 11.

Roland Barthes: S/Z

Több mint negyed századnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az irodalom iránt komolyabban érdeklődők – szerencsére még az ezredforduló előtt – magyarul is elolvashassák Roland Barthes egyik...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 10.

Jean-Baptiste Lully: Bellérophon (CD)

A mecénások és fejedelmi udvarok mindig is fontos, sok esetben egyenesen meghatározó szerepet játszottak a – főleg világi – művészetek fejlődésére, alakulására. Különösen igaz ez...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 08.

Interjú: Rost Andrea – 2011. december

ekultura.hu: Honnan jött az ötlet, hogy kirándulást tegyen a világzenébe? Rost Andrea: Régi vágyam volt, hogy a magyar népzene csodás világában megmerítkezzek! ekultura.hu: Tartott bármennyire...

Galamb Zoltán | 2011. 12. 07.

Anthrax: Worship Music (CD)

Valahányszor újra találkozom velük, az Anthraxnek mindig sikerül meglepnie valamivel. Elsőként talán azzal, hogy metalosból egyszerre csak szörfös (proto-deszkás) vidám fickókká vedlettek...