Első ránézésre Antoinette Montague külsejének jelentős megváltozását nem számítva úgy tűnik, minden maradt a régiben, hiszen nemrégiben megjelent új albumán ugyanazokkal a muzsikusokkal játszik, akik debütáló albumán is kísérték. Sőt, még a koncepció sem változott, hiszen most is jól bejáratott örökzöldek kerültek a terítékre. Tovább...

A bő kétórányi játékidejű élő anyag Garbarek saját szerzeményeire épül, de a norvég művész mostani együttesének tagjai is lehetőséget kaptak arra, hogy komponista minőségben is megnyilvánuljanak a produkcióban. Tovább...

A régi dalok újszerű, zongorán és szaxofonon előadott, álmodozásra csábító változatai felidézik a hajdani Budapest – ma már kissé talán idealizált – hangulatát, a füstös kocsmákat, bárok és lokálok nosztalgiáját, azt az életmódot és stílust, amelyre az akkori gazdasági világválság, és a közelgő világháború vetett sötét árnyékot. Tovább...

A „Closer to You: The Pop Side” elsőre poplemeznek tűnhet (már csak az eredeti nóták miatt is), pedig inkább jazz, és legalább ennyire blues. Egyszóval zavarba ejtően beskatulyázhatatlan, miközben napsugárként mindent megvilágít Wilson egyedi éneke. Tovább...

Aki ismeri és szereti a három szólista, Béla Fleck, Zakir Hussain, Edgar Meyer munkáit, vagy szereti a műfajok, a kultúrák kereszteződéséből kialakuló hang-alkotásokat, a valódi világzenét, annak minden bizonnyal élményt nyújt ez az album. Tovább...

Mond David nagyjából az első lemezes jazzisták forgatókönyvét követte bemutatkozó lemezének elkészítésekor, a repertoárba ugyanis örökzöldeket válogatott, de a szolgai módon történő „beemelés” helyett inkább újrahangszerelte őket. Tovább...

Hosszas hallgatás után tavaly jelent meg Hatvan csapás című szólóalbuma, és Bill idén is megvillogtatja a blues keserédes világát rajongóinak új stúdióalbumán. A már megszokott, igényes zenei stílus, a megszokott hang és a megszokott „Billes” világ ölt újra testet. Tovább...

Mi történik, ha egy 75 éves kanadai zongorista és 91 éves pályatársa összefognak, maguk mellé vesznek néhány zenészt, megbeszélik a repertoárt és a koncepciót, majd leülnek játszani egy kicsit? A választ egy néhány héttel ezelőtt megjelent lemez, a „Pleased To Meet You” rejti. Tovább...

Az már a lejátszó kijelzője is gyorsan elárulja, hogy a mostani trenddel ellentétben Sirota-ék nem fukarkodtak a játékidővel, és egy 72 perces korongot készítettek. A repertoárban 12 – döntő többségében saját – szerzemény kapott helyet. Tovább...

Ez a zene időnként skandináv stílusúan hideg és modern, időnként pedig valami dél-tengeri szigetet idézően meleg, néhol free-be hajló (de sohasem igazán avantgarde), néhol pedig teljes mértékben összeszedett, lekottázható, és mindvégig dinamikus, ami a közreműködők mindegyikének tág mozgásteret biztosít. Tovább...

A 2005-ben megjelent „Guilty Pleasures” és a 2006-os „Live In Concert” óta most először jelent meg lemeze a többszörös Oscar-, Emmy-, Golden Globe-, Cable Ace-, Peabody- és Grammy-díjas művésznőnek, aki ezúttal jazzesített klasszikusokkal és sztenderdekkel kedveskedik rajongóinak. Tovább...

Bill Frisellt Disfarmer életműve ihlette meg, az ő fotóihoz írt zenét – vagyis lényegében azt tette, amit Ry Cooder a Paris, Texas esetében. De amíg Ry filmhez játszott aláfestést, addig Bill Frisell állóképekhez ad diaporáma-szerűen végtelenül hangulatos, ízig-vérig amerikai, hol tradicionális, hol modern, hol jazzes, hol pedig vegytisztán bluesos muzsikát. Tovább...

Ezt a balkáni, itt-ott „macskajajosan” cigányos hangulatú, az első hangtól az utolsóig érzelmekkel és szeretettel átitatott jazz anyagot a Horizons fantasztikus muzsikusainak és annak a Georgi Kornazovnak köszönhetjük, aki előbb-utóbb fel fog jutni abba a magasságba, ahol jelen pillanatban mondjuk Wynton Marsalis, Ravi Coltrane vagy Pat Metheny mozog. Tovább...

Az alt hangú kanadai énekesnő és zongorista „Quiet Nights” című lemeze kellemes, lágy, megnyugtató, légies, puha. Nem közöl mély gondolatokat, nem a szabadságról, nem az ötletekről szól, hanem a nyugalomról. A maga nemében tökéletes. Tovább...

Ez a három korong nem hiányozhat azok gyűjteményéből, akik eddig is szerették Michel Petrucciani muzsikáját, de azoknak is érdemes megismerkednie az anyaggal, akik még sosem hallották a lemezeit, akik sosem voltak a koncertjein, de szeretik az időnként keserédes, időnként bámulatosan szárnyaló, néha vidám, néha szomorkás, de mindig hangulatos, a szakmai tudás kemény alapjaira épített, érdekes, izgalmas, és nagyon eredeti jazzt, vagy egyszerűen a zongora hangját. Tovább...

Az 1966-ban született Jeff Healey már nem érhette meg 2008-as lemeze (Mess of Blues) megjelenését. Negyvenkét évesen ment el. Ez a 2009-es, duplalemezes összeállítás méltó tisztelgés a valódi, lélekből-szívből fakadó, valódi könnyekkel átítotott bluest játszó zenész előtt. Tovább...

A Nicole Mitchell’s Black Earth Strings által képviselt zenei stílust nagyon nehéz lenne meghatározni, hiszen számtalan gyökérből táplálkozó dologról van szó, amelyben éppúgy jelen vannak az afrikai dallamok, mint pl. a kortárs zenei elemek. Tovább...

A Blue Note fennállásának hetvenedik évfordulója alkalmából jelent meg ez a lemez, melyen a kiadó környékén jelenleg munkálkodó muzsikusok új feldolgozásban, abszolút modern hangzást produkálva játszanak el olyan, mára már legendássá vált kompozíciókat, amelyek az elmúlt évtizedek során sikert hoztak a kiadónak. Tovább...

A „One Quiet Night” érdekes, nyugalmas, de korántsem andalító, „nyugodj meg, lazíts, érezz, érezd, hogy létezel” üzenetet közvetítő, akusztikus gitármuzsika. Olyan zene, ami álomba ringathat, vagy messzire repíthet – ahonnan megerősödve, megtisztulva térhetek vissza. Tovább...

Ennek a zenének éppúgy helye van az éttermekben, a bárokban, mint a Nick Cave-ért vagy Tom Waitsért rajongók által látogatott „alternatív” helyeken, azoknál, akik szeretik Leonard Cohen, Patricia Kaas, vagy a Rick Rubin Trio zenéjét, a francia sanzonokat, de helye van még a motorosok rock kocsmáiban is – itt persze csak zsibbadt hajnalokon célszerű feltenni a lemezt. Tovább...

Vajon hány olyan előadóművész létezik, aki 74 -75 éves korában világkörüli turnéra indul? Mert 2008-ban pontosan ez történt és ez történik 2009-ben is. A 2008-as nagy menetelés londoni koncertjéről felvétel készült, ez jelent meg most, a 2009-es turné indításával egyidőben. Tovább...

Ezek nem borongós, mélabús dalok, de nem is vidámak; ezek nem világzenés, keleties számok, de nem is színtiszta jazz; ezek túlságosan komolyak ahhoz, hogy dúdolható popdalok legyenek, viszont túlságosan lazák ahhoz, hogy az ember olyan „most csak a zenére figyelek” módon hallgassa őket. Tovább...

Aki egy kicsit is érdeklődik a jazz, a blues iránt, vagy akár a keményebb rock iránt, de időnként esetleg már túl sok neki a zúzásból, és nyugodtabb pillanatokra vágyik - szeretni fogja ezt az anyagot. Tovább...

A név kötelez, de legalábbis – ahogy az eredeti mondásban –, előre jelez. A Vad Fruttik zenéje ezért nem meglepő módon édesen lázadozgató, alternatív jazz- és táncmuzsika. És ahogy a második album címe is sugallja: fülledten bohém. Tovább...

Horace Silver pályáfutásának egyik legjobb korszakában készült ez a lemez, nem sokkal első Japán koncertturnéja után - ami akkoriban az amerikai zenészek között cseppet sem számított megszokott helyszínnek. A látottak természetesen inspirálták, de inkább tartalmilag és hangulatilag vannak jelen. Tovább...

Ez a zene nem smooth jazz, nem is musical, hanem ezek, valamint a blues, a jazz, az ’50-es évek füstös mulatóiban hallható zenék, a helyenként a raveli hangulatot, másutt meg Spanyolországot és Dél-Amerikát idéző trombitaszólamok olyan egyvelege, aminek minden egyes hangja a helyén van, amiből egyetlen hangot is bűn elszalasztani. Tovább...

Aki szereti a countryt, a nem színtiszta bluest, a bluesba hajló countryt, esetleg a jazzbe hajló country-bluest, vagy - aki gitározni tanul, annak mindenképpen meg kell ismernie ezt az anyagot. Tovább...

Amit hallunk, az egy magas színvonalú vokális jazz, ami kétségtelenül a műfaj populárisabb változatához tartozik. Olyan produkció ez, ami nem csak hazai közegben, hanem a világ bármelyik jazz klubjában bátran előadható. Tovább...

Számomra már jó ideje csak annak van jelentősége, hogy az, amit hallok, elindít-e bennem valamilyen gondolatsort, vagy sem. Ez az anyag megmozgatta a fantáziámat, megajándékozott bizonyos érzésekkel, feltámasztott bennem bizonyos gondolatokat. Tovább...

Ez a zene sajátos világot teremt, amelyben elmélyülhetünk, befelé fordulhatunk. Ugyanúgy jelen van benne a spiritualitás, mint az észak-európai népekre jellemző természetközeli gondolkodás és a végtelen szabadságérzet. Tovább...

Kodály és jazz? Mint kiderült, egymástól nem is olyan idegen fogalmak, csupán megfelelő közvetítőkre van szükség, akik nem csupán szeretik, hanem értik is a kettő közötti kapcsolatot. Tovább...

A Compass remek lemez, de pusztán a bop címke alapján tévedés azt hinni, hogy beválik háttérzeneként. Megköveteli és megérdemli a hallgató osztatlan figyelmét, mert annál összetettebb zene, mintsem bármuzsikaként baráti beszélgetések aláfestője legyen. Tovább...

Az albumot a hangszerelés egyedisége, a Balázs-testvérekre már régtől jellemző átgondolt játékosság, a zenetörténet egészének ismeretét tükröző zeneiség teszi azzá, ami: hol szórakoztató, hol merengésre késztető, hol felvillanyozó, de legtöbbször mindhárom attribútumot ötvöző örömzenévé. Tovább...

És jóllehet a második visszatérés után kiadott válogatásalbumot a lezártságot sugalló „végleges slágergyűjtemény” alcímmel látták el, mégiscsak bolond lenne az, aki ezek után arra számítana, hogy Chris Rea pályafutása egyszer és mindenkorra véget ért. Tovább...

Az olyan számokat hallgatva, mint például a „Unreachable”, a „Red Baggage”, a „Thousand Lovers” és a „Smoke” sokkal inkább egy new york-i vagy egy chicago-i jazz klubban érezhetjük magunkat, mint a magyar valóságban. Tovább...

A kimondottan pénztárca-barát CD sorozatban megjelent válogatás nem csak hosszú pályafutását idézi fel (az 1965-1998 közötti időszakból kerültek fel számok a lemezre), hanem bemutatja, miben rejlik Paco de Lucia nagysága. Tovább...

Ha John Coltrane (a néhai Alice néhai férje) zenéjére gondolok, egyértelműen a Szabadság jut eszembe. Ha Alice muzsikáját hallgatom, akkor ez a fogalom (Szabadság) kap valami különös ízt, valami olyasmit, ami csakis egy nőtől származhat. Tovább...

A korong funkys elemekkel ellátott jazz zenét rejt és persze sok más zenei stílusból is merít, a végeredmény pedig kellően populáris ahhoz, hogy sikerre vigye a csapatot - akár nemzetközi szinten is, lévén, hogy angolul íródtak a szövegek. Tovább...

Az extravaganciájáról híres amerikai származású Lea DeLaria tavaly, mintegy az 50. születésnapja megünneplésére koncertalbumot készített. A repertoárban - Harold Arlen-től Cole Porterig - közkedvelt szerzők örökzöldjei elevenednek meg mesteri és egyedi tolmácsolásban. Tovább...

Az együttes zenéjében jelen van a magyar népzene, a világzene, a swing, a bebop és a latin zene is, ám mégis nagyon egységes az egész. Harmadik lemezük pedig olyan, mint egy jó film: nem lehet tudni, mi történik a következő percben, és azt sem lehet kitalálni, mi lesz a vége. Tovább...

Nerissa Campbell dalait hallgatva könnyen megelevenedik előttünk egy hangulatos, szivarfüstben úszó lokál látványa, ahol egy fiatal lány énekel a szerelemről, magányról, elmúlásról és mindenféle emberi dolgokról. Tovább...

John Coltrane ezután a koncert után még egyszer lépett fel (erről a koncertről nem készült hangfelvétel), még egy lemezt játszott fel. Utána… Vége. 1967 júliusában megtért ahhoz az Úrhoz, aki előtt például az „A Love Supreme” című szvittel tisztelgett. Tovább...

A '60-as évek jazz zenéje olyan erős hullámokat gerjesztett, amelyek még a mai fiatal muzsikusokra is hatással vannak. Olyan energiák áradnak az akkori zenékből, amelyekről az egyszerű földi halandónak fogalma sincs. Ilyen energiabomba az „Open Sesame” is. Tovább...

Az igazi zenei csemegének számító korongon a legkedveltebb Bon-Bon slágerek hallhatóak swinges/latinos hangszerelésben. Magyarországon még nem jelent meg ilyen koncepciójú album, de külföldi neves előadók már nagy sikereket értek el ilyen jellegű átdolgozásaikkal. Tovább...

Az „A Love Supreme” négy szekciója – Acknowledgement, Resolution, Pursuance és Psalm – mintha egy zarándok útjának állomása lenne, melynek során a zarándok felismeri az istent, elindul, hogy megtalálja, keresi, és végül dalban örvend annak, amit sikerült elérni. Tovább...

A hagyományos értelemben itt nincsenek slágerek, sőt, kevés olyan rész van, amit bárki dudorászik majd az utcán, ellenben aki egyszer is hallotta Lloyd játékát vagy szerzeményeit, az tudja, hogy ezt a zenét bármikor előveheti, mert akárcsak az óbornak, ennek sem kopik meg az íze, hanem csak nemesebbé válik. Tovább...

Az 1943-ban született énekes-dalszövegíró-muzsikus, a Oscar- és Grammy-díjjal is jutalmazott Randy Newman eddigi pályafutása során mindössze két olyan albumot készített, aminek nincs mozis vonatkozása. A nemrégiben megjelent, mindössze harmincöt perces „Harps and Angels” a harmadik. Tovább...

Az előadó korábbi albumaihoz hasonlóan a mostani zenei világ is ezer gyökérből táplálkozik. Ugyanúgy jelen vannak benne a jazz és a blues elemek, mint a country, a soul és a klasszikus zenei motívumok. Tovább...

„Már megint egy karácsonyi lemez” – lehet az első gondolatuk azoknak, akik mostanra telítődtek az újabb meg újabb próbálkozásokkal, hogy népszerű művészek nevével évente újra eladják a jól ismert karácsonyi dalokat. Pedig akad jócskán egészen kiváló album is. Faith Hillé bizonyosan ilyen. Tovább...

A „Dearly Beloved” című album Turrentine pályájának elejéről származik. A korong 1961-ben került piacra, természetesen akkor még bakeliten. A közelmúltban a Blue Note kiadó úgy döntött, hogy éppen ideje CD-formátumban is elérhetővé tenni ezt a remek anyagot. Tovább...