search icon


Cikkszerző: Szabó Sarolta



Szabó Sarolta | 2019. 02. 25.

Olivia Laing: A magányos város – Kalandozások a magány művészetében

Mindig is azt gondoltam, hogy furcsa természetű dolog a magány. Néha egészen szembeötlő jelenség: az osztálytárs, aki egyedül ül bent szünetben a teremben, mert senki nem hívja fogócskázni...

Szabó Sarolta | 2019. 01. 21.

Jesmyn Ward: Hallgasd a holtak énekét!

Mindig különleges élmény olyan történeteket, regényeket olvasnom, amelyek a saját kulturális tapasztalataimtól merőben eltérő alapanyagból építkeznek. Egyrészt nagyon izgalmas a sajátomtól...

Szabó Sarolta | 2018. 11. 26.

Szederkényi Olga (szerk.): És boldogan éltek? – Mesehősnők utóélete

Gyerekkorunk nagy meséi – pláne azoké, akik hozzám hasonlóan többek között Disney-rajzfilmeken szocializálódtak –, egy bizonyos, jól körülírható mintát követnek. Ne is tagadjuk, szeretjük...

Szabó Sarolta | 2018. 11. 05.

Domenico Starnone: Hurok

Hány személyes történet lelhető fel egy család széthullásában? Van-e egyetlen, abszolút igazsága egy ilyen élethelyzetnek? Vannak-e jó, ártatlan szereplők, akiknek lelkiismeret-furdalás...

Szabó Sarolta | 2018. 10. 08.

Edward St. Aubyn: Patrick Melrose – Nincs baj / Baj van / Van remény

Ismerős az az idézet Salingertől, hogy azok az igazán jó könyvek, amelyek elolvasása után legszívesebben telefont ragadnál, hogy felhívd az írót? Sosem értettem egyet vele – az igazán...

Szabó Sarolta | 2018. 09. 27.

Alain de Botton: A szerelem csapásai

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú és egy lány – vagy két lány, vagy két fiú, a téma szempontjából (is) teljesen mindegy –, akik megismerkedtek egymással, és szerelembe estek....

Szabó Sarolta | 2018. 07. 30.

Péterfy Gergely – Péterfy-Novák Éva: A panda ölelése

Rendhagyó olvasónapló   2018. június 9. szombat   Az optimista időjárás-előrejelzéssel ellentétben hűvös van, és az eső is el-elered, de ez nem tántoríthat el attól, hogy kimerészkedjek...

Szabó Sarolta | 2018. 07. 04.

Edna O’Brien: Kis piros székek

Cloonoila írországi kisváros – olyan, mint bármely csendes, apró település szerte a világban. Lakosai mind ismerik egymást, hiszen nap, mint nap találkoznak: ugyanabban a boltban vásárolnak,...

Szabó Sarolta | 2018. 06. 04.

Arundhati Roy: A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma

Ez a könyv maga India – mondhatnám, ha mélyebb ismereteim lennének Indiáról. A szomorú igazság az, hogy nagyon keveset tudok erről az országról és a kultúrájáról. Annak dacára, hogy...

Szabó Sarolta | 2018. 04. 30.

Caleb Carr: A halál angyala

Kedves Ms. Howard,   Bocsássa meg, hogy ismeretlenül írok Önnek. A történtek fényében nem lehet könnyű egy idegentől érkezett levelet olvasnia; de higgye el, kérem, hogy megírására a...

Szabó Sarolta | 2018. 04. 05.

Anthony McCarten: A legsötétebb óra

„Az emberiség egyik tehetsége sem olyan értékes, mint a szónoki képesség. Annak, aki a magáénak tudhatja, nagyobb hatalma van még a királynál is. Az ilyen ember önálló erő a világban.”   Ezeket...

Szabó Sarolta | 2018. 03. 30.

Péntek Orsolya: Dorka könyve

Mindig is olvasó ember voltam, de évekkel ezelőtt, azt hiszem, máshogyan olvastam, mint most. Faltam a könyveket: ami nagyon tetszett, azt rongyosra olvastam, egészen addig, amíg szinte kívülről...

Szabó Sarolta | 2018. 03. 04.

Szólíts a neveden (film)

Sokáig halogattam ennek az ajánlónak a megírását. Leküzdhetetlen feladatnak tűnt.   Hogyan is írhatnék egy olyan filmről, amely nem mond semmit se, és mégis, mindent elmond az életről?   Hogyan...

Szabó Sarolta | 2018. 02. 28.

Molly Bloom: Elit játszma

A képlet pofonegyszerű.   Adott egy vidéki, középosztálybeli családból származó fiatal lány, aki, hogy elmeneküljön tehetséges testvérei nyomasztó árnyékából, a nagybetűs Los Angelesbe...

Szabó Sarolta | 2018. 02. 01.

Én, Tonya (film)

Szóval itt van ez a Tonya Harding. Talán eddig még nem is hallottál róla, erre hirtelen mindenki róla kezd beszélni, de nem ám akárhogy, hanem, hogy úgy érezhesd magad, mint egy műveletlen...

Szabó Sarolta | 2017. 12. 08.

Paula Hawkins: A víz mélyén

Paula Hawkins első sikerkönyvét, A lány a vonatont én szokásomhoz híven csak jelentős késéssel, az első lelkesedés lecsendesedése után vettem a kezembe. Ennek sajnos az a nagy hátránya...