search icon


Címke: 2019



Uzseka Norbert | 2019. 08. 23.

Molnár Krisztina Rita: Borostyán, az időkapus

Fraknó vára Ausztriában található, Burgenlandban. Egykor Magyarországhoz tartozott, s máig az Esterházy-család birtoka. Számos érdekessége van, de a legfurcsább mégiscsak a kitömött krokodil,...

Forrai Márton | 2019. 08. 22.

Aki bújt

Kevés ijesztőbb élmény van annál, mint amikor kiszolgáltatott helyzetében az ember egyetlen támaszáról kiderül, hogy az illető örömét leli mások szenvedésében. Így járt Paul Sheldon...

Süll Kristóf | 2019. 08. 22.

Út a királyi operába

A Carlos Acosta megpróbáltatásokkal teli sorsát bemutató Út a királyi operába nem emelkedik ki a hasonszőrű életrajzi filmek sokaságából, a végeredmény mégis egy inspiratív és felemelő...

Galgóczi Tamás | 2019. 08. 21.

Luca Enoch, Cristiano Cucina & Alfio Buscaglia: Dragonero 6. – ...és eljő a fenevad

Nekem tetszik a hazai kiadó azon húzása, miszerint egy kötetbe három füzetet gyűjtenek össze és úgy adják ki. Attól ugyan nem tartok, hogy ennek következtében hamarosan utolérjük az olasz...

Szabó Dominik | 2019. 08. 21.

Catherynne M. Valente: Űropera

„Az élet szép és az élet ostoba. Ez a voltaképpen széles körben elismert, univerzális igazság nem kevésbé megingathatatlan, mint a termodinamika második törvénye, a határozatlansági elv,...

Márton Rozália | 2019. 08. 20.

Szilágyi István: Katlanváros

Szilágyi Istvántól először a Kő hull apadó kútba (1975) című regényét olvastam, ami megjelenése után tíz évvel is nagyon frissen hatott, egészen megdöbbentett hagyományos alapokra épülő...

Bak Róbert | 2019. 08. 20.

Závada Pál: Hajó a ködben

Nem kérdés, hogy Závada Pál azon írók közé tartozik, akiknek minden egyes új műve számot tarthat a nagyközönség figyelmére, így számomra a Hajó a ködben az idei nyár egyik leginkább...

Németh Attila | 2019. 08. 19.

Dominic Miller: Absinthe

Dominic Miller (gitár) bemutatkozása az ECM-nél először egy meditatív szólógitár albummal örvendeztette meg hallgatóit 2017-ben. Most egy új koronggal jelentkezett a művész, akit legtöbben...

Kovács Tímea | 2019. 08. 19.

Zadie Smith: Swing Time – Egymásnak születtünk

„[…] végül rájöttem, hogy ő jobban hat rám a hallgatásával, mint amit én el tudok érni ezekkel a szavakkal. Ugyanazzal tart sakkban, mint mindig: az ítéletével, és ez túlmutat a szavakon....

Galgóczi Tamás | 2019. 08. 18.

Zenék a nagyvilágból – Parno Graszt: Már nem szédülök – világzenéről szubjektíven 190/3.

Tisztán emlékszem, hogy első ízben a 2015-ös Budapesti Womex nulladik napján, a Fonóban megtartott magyar mustrán láttam a Parno Graszt együttest. Előzetesen őket sem ismertem, de a félórás...

Gere Ágnes | 2019. 08. 17.

Willam Styron: Nat Turner vallomásai

„A nigger élete kutyaszar [...]  meg kék próbálni megmutatni neki, hogy ő is ér valamit, szabaddá kék tenni, még ha nem is sikerül.”   Ahhoz a generációhoz tartozom, akik gyermekkorukban...

Galgóczi Tamás | 2019. 08. 16.

Zenék a nagyvilágból – Mísia: Pura Vida (Banda Sonora) – világzenéről szubjektíven 190/2.

Továbbra sem tudok olyan szinten megbarátkozni a portugál fadóval, hogy önszántamból nyomon kövessem a műfaj nevesebb előadóinak megjelenéseit, és ha lehet, akkor inkább más muzsikával...

Takács Gábor | 2019. 08. 16.

Adrian Tchaikovsky: Pókfény

A mágus, a papnő, a harcos, a tolvaj és a kalandor bemennek az erdőbe.   Eddig ez egy sima fantasy, nem? Epikus küldetés, meg kell menteni a világot a gonosz hadúrtól/mágustól/szörnytől...

Uzseka Norbert | 2019. 08. 15.

Ian McDonald: Luna – Ordashold

Ian McDonald Luna-trilógiáját hívták már űrbéli Trónok harcának és holdi Dallasnak is, és mindkettőben van igazság, minthogy családregény-sorozatról van szó, melyben szinte mindenki meghal...

Süll Kristóf | 2019. 08. 15.

Ugye boldog vagy?

Susanne Heinrich első filmjét megkésett neoavantgárd kísérletezésként tudnám leginkább jellemezni. A főszereplő „melankolikus lányt” alakító Marie Rathscheck már az első jelenetben...

Galgóczi Tamás | 2019. 08. 14.

Zenék a nagyvilágból – 75 Dollar Bill: I Was Real – világzenéről szubjektíven 190/1.

Nem hallottam a New York-i duó előző, még 2016-ban megjelent lemezét, így mondhatni telesen váratlanul ér a zenéjük. Mi több, amikor felcsendültek az első szám (Every Last Coffee Or Tea)...