Varró Dániel újra gyerekversekkel jelentkezik, melyekre, híven a szokásokhoz, hatottak saját három gyermekének kalandjai illetve hétköznapjai, ám az Akinek a… sorozattal ellentétben ezek...
Huszadik századi irodalmi élményeim alapján úgy gondolom, hogy a század emberének alapvető érzete a csöndé és a félelemé: az utat mutató, vigasztalást nyújtó szó (amit például a 19....
Az egyik első gyerekkori emlékem az, amikor szüleimmel egy kohóban jártunk valahol az Északi-középhegységben, és megnéztük az üvegfúvókat. A legélesebben a fortyogó üvegre emlékszem...
„Toby visszatér a naplójához. Mit írjon még le a puszta tények napi krónikáján kívül, amibe már belekezdett? Miféle történetnek – miféle történelemnek veszik bármilyen hasznát majd...
„Az az igazság, hogy nehéz időszakokban a legtöbb ember nem törődik a többi fajjal. Csakis azzal, honnét jön majd az élelem, ami természetes is: ennünk kell, különben meghalunk. De mi van...
Varga Zoltán Tamás egészen különös könyvét tartom kezemben. Egy érzéki könyvet. Vagyis egy olyan könyvet, ami minden érzékünkre hat. Nemcsak fizikai létével, a papírlapok egyszerű felületével,...
„Amikor egy civilizáció már csak por és hamu, a művészet az egyetlen, ami fennmarad belőle.” Margaret Atwood nagyon érzi az idők szavát. 1985-ben írta meg a nők kizsákmányolásáról...
A Patrick Melrose történetét elmesélő első kötetről azt írtam, legszívesebben felhívnám a szerzőt, hogy megnyugtassam magam: a regényeiben lefestett események után is folytatódhat az élet...
Bár a kortárs magyar irodalom jó ismerőjének tartom magam, de be kell vallanom, hogy eleddig egyetlen önálló Tolnai-kötetet sem olvastam, verseit viszont tucatjával. Így nem igazán tudtam,...
„Így van ez, a nagy fényesség mély árnyékot vet, a nagy örömben pedig valahol mindig ott van a nagy boldogtalanság; úgy tűnik, az emberi boldogság mindig a penge élén táncol. Az élet...
Bár a tragikus sorsú Misima Jukio az egyik legnagyobb és legnagyobb hatású japán író, mégis alig-alig szerepel a hazai köztudatban, pedig már több könyve megjelent idehaza is az 1924-ben született...
Bár rendszerint nemigen olvasok esszéköteteket és a szépirodalom keretein sem igazán szoktam kilépni, de annyi jót és elismerőt hallottam már Földényi F. László legismertebb kötetéről,...
A tavalyi év végén megjelent Végtelen tréfa kétségtelenül az utóbbi idők egyik legtöbbet hivatkozott, (szó szerint is) legsúlyosabb és az irodalommal foglalkozók számára minden bizonnyal...
Varró Dániel utóbbi jó pár verseskötetét kívülről tudom, legalábbis a gyerekeknek szólókat, mert hát a Mi lett hova? című inkább felnőtteknek íródott, s azt nem kellett annyiszor felolvasnom...
„Mint az szégyenszemre szokásommá vált, egy talk show-t néztem, azt a fajtát, amelyikben az emberek kiborítják a bilit. Manapság ez a divat, a biliborítás: az emberek kiborítják a maguk...
Morten A. Strøksnes kötete, a Tengerkönyv az egyik legkülönlegesebb fúziós mű, ami az utóbbi időkben a kezeim közé került – ügyesen vegyíti ugyanis a tényirodalmat, az ismeretterjesztő...
