search icon


Címke: Jelenkor



Bak Róbert | 2018. 05. 18.

Jaume Cabré: A Pamano zúgása

Bár a katalán Jaume Cabré csak viszonylag soká, pályája késői szakaszára jutott el azokhoz a zseniális, kevert és változatos narrációjú, időben ide-odaugráló és több szálon futó történeteket...

Bak Róbert | 2018. 04. 24.

Jaume Cabré: Én vétkem

Olvastam és imádom Krasznahorkai László, Bartis Attila vagy Oravecz Imre műveit, olvastam és szeretem Cormac McCarthy, J.M. Coetzee, W.G. Sebald vagy Michel Houellebecq valamennyi művét, nagy kedvencem...

Bak Róbert | 2018. 03. 28.

Richard Flanagan: Egy tenyér, ha tapsol

Richard Flanagan idehaza a Keskeny út északra című, 2014-ben Booker-díjat is elnyerő alkotásával mutatkozhatott be, amiről már korábban volt szerencsém írni. Az a könyve, ha kedvencem nem...

Bak Róbert | 2018. 03. 06.

Roberto Bolaño: A science fiction szelleme

Halála után bő másfél évtizeddel már elég nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy Roberto Bolaño volt a huszadik század végének és az ezredforduló környékének egyik legnagyobb formátumú...

Bak Róbert | 2018. 01. 23.

Lucia Berlin: Bejárónők kézikönyve

Lucia Berlin a sokadik szerző, aki a maga korában egy szűk kört leszámítva (neves támogatója volt többek között a Nobel-díjas Saul Bellow, akinek lapjában először jelentek meg írásai)...

Kovács Tímea | 2017. 12. 06.

Margeret Atwood: Alias Grace

„Reggel van, ideje felkelni – és ma folytatnom kell a történetet. Vagy a történetnek kell folytatnia engemet, belevinni önmagába, az ösvényen, amit végig kell járnom, egészen a legvégéig,...

Bak Róbert | 2017. 09. 26.

Tompa Andrea: Omerta

Már régóta szerettem volna olvasni valamit Tompa Andreától – hisz szinte csak jókat hallottam róla –, de valahogy mindig elkerültük egymást. Egészen mostanáig, ugyanis nemrégiben jelent...

Dr. Benkő Marianna | 2017. 09. 18.

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Amikor befejeztem és letettem Margaret Atwood művét, inkább tudtam, semmint éreztem, hogy jó könyvet olvastam. Egyszerűen túl soknak találtam, túl sok mindenről akart szólni, túl nehéz volt....

Bak Róbert | 2017. 05. 30.

Graham Swift: Anyák napi kimenő

Van valami végtelen, utánozhatatlan elegancia és könnyedség, ami a brit szerzők sajátja, és ami miatt mindig jó olvasni őket. Az Anyák napi kimenő is ilyen, az 1949-ben született szerző olyan...

Bak Róbert | 2017. 05. 17.

Slobodan Tisma: Bernardi szobája

A most bemutatandó kötetbe egészen furcsa módon futottam bele. Történt ugyanis, hogy rákerestem egyik kedvenc (ám Magyarországon szinte teljesen ismeretlen) írómra, Aleksandar Tismára, és...

Bak Róbert | 2017. 05. 09.

Nádas Péter: Világló részletek

A neves román szerző, Mircea Cărtărescu egy interjúban úgy fogalmazott, hogy saját magát nem feltétlenül írónak, hanem inkább „Cărtăresculógusnak” tartja, hisz minden, amit ír, valamilyen...

Bak Róbert | 2017. 05. 01.

Han Kang: Növényevő

A nemrégiben átalakult Nemzetközi Man Booker-díj a hazai olvasók számára is ismerős lehet, hiszen ezt a Nobel-díj utáni talán legrangosabb kitüntetést Krasznahorkai László is megkapta 2015-ben,...

Bak Róbert | 2017. 04. 05.

Raduan Nassar: Kőbe vésve

Mint az Egy pohár haragról írt korábbi ajánlómban már említettem, Raduan Nassar egyike a világirodalom nagy rejtőzködőinek és (úgy néz ki) alkotói szempontból még életükben örökre...

Bak Róbert | 2017. 03. 22.

Anna Kim: Jéggé dermedt idő

Alapigazság, de többnyire nem szoktunk kellő mélységben elgondolkodni azon, hogy egy elkészült művet mennyire meghatározza a szerzője származása, sorsa és korábbi élete. Az általam nemrég...

Bak Róbert | 2017. 03. 15.

Jenei László: Díszössztűz

Világéletemben tudatos olvasó voltam, és szinte soha nem fogtam úgy hozzá egy könyvhöz, hogy ne tudjak róla vagy az írójáról lényeges információkat. Ez a tendencia az utóbbi években pedig...

Bak Róbert | 2017. 03. 07.

Richard Flanagan: Keskeny út északra

Általában a háborúkról szól könyvekben, visszaemlékezésekben közös az, hogy az ott átéltek súlya olyan intenzitással esik latba az emberek életében, hogy ami akkor történt velük, elhomályosítja...