Takács Gábor | 2015. 03. 19.
Kőrösi Zoltán: Szívlekvár
Én alapvetően szeretem Kőrösi Zoltán regényeit. A Milyen egy női mell? volt az első találkozásunk, és az, ha nem is állt bennem össze minden darabkája, egészen kellemes élmény volt, majd...
Címke: szépirodalom
ekultura.hu | 2015. 03. 15.
Beleolvasó - Jan Grue: Test és elme
Fülszöveg: Ezek a történetek mindazokhoz szólnak, akiknek van testük, vagy fontolóra vették már, hogy szert tesznek egyre. Akiknek van egy olyan érzésük, hogy a macskájuk birtokba vette őket,...
Bak Róbert | 2015. 03. 14.
Vladimir Nabokov: Egy naplemente részletei I.
Azt hiszem, nem túl nagy dőreség a részemről, ha azt állítom, hogy az orosz születésű, majd fiatal korától fogva hosszú élete végéig emigrációban élő (ennek színhelyei: Németország,...
Kovács Tímea | 2015. 03. 13.
Alice Munro: Drága élet
„Bizonyos dolgokra azt mondjuk, megbocsáthatatlanok, vagy hogy soha nem fogjuk megbocsátani magunknak. De megbocsátjuk – mást se teszünk.” Búcsúnovellák. A nyolcvan felett járó Alice...
Palczer-Aschenbrenner Eti | 2015. 03. 04.
Elif Shafak: A bolhapalota
Mindig nagyon várom, hogy a legújabb Elif Shafak regényt megkaparinthassam és elolvashassam, most sem volt ez másként - A bolhapalotával sokáig szemeztem, majd hazahoztam, hogy aztán hónapokig...
Tóth Éva (Könyvek erdeje) | 2015. 02. 27.
Kleinheincz Csilla: Üveghegy
Hét év telt el az Ólomerdő első kiadásának megjelenése óta, amelynek utószavában Csilla azt ígérte: „Itt még nem ért véget minden történet. Hét év múlva eljövök megint”. A Rengeteg...
Galamb Zoltán | 2015. 02. 26.
Antoine de Saint-Exupéry füveskönyve (A katedrális kövei)
Vajon minden komoly gondolkodó egyfajta anakronizmus? A saját idejéből kiszakadt – vagy a múltba, vagy a jövőbe tekintő, de a jelennel igazából kibékülni nem tudó, nem akaró, túlontúl...
Hegyi Zoltán Imre | 2015. 02. 25.
Alessandro Baricco: Tengeróceán
Nem látom tisztán, hol kezdődik ez a bejegyzés. A Tengeróceánról. Csak varázstükrökön át láttam a tengert – nem tudom, hogyan kezdődik. Nem láttam soha, hogyan és hol ér véget. Meddig...
Bak Róbert | 2015. 02. 20.
Dragomán György: A fehér király
Ha a tavalyi év legjobb, legemlékezetesebb és legfontosabb regényét kellene megneveznem, akkor – Závada Pál mamutkönyve, a Természetes fény ide vagy oda – nem mondanék mást, mint Dragomán...
Baranyi Katalin | 2015. 02. 17.
Mesék boldog öregekről
Sok szempontból nagyon szerencsés korban élünk. Az ezredfordulón ugyanis újra divat lett a mese és a mesélés. Szeretjük a meséket. Gyógyítjuk magunkat vele. Tanulunk belőlük. Tanítjuk őket....
Bak Róbert | 2015. 02. 14.
Mo Yan: Békák
A Nobel-díj mindig „jót tesz” egy-egy adott szerzőnek, hiszen neve világszerte híressé válik, könyveit pedig még akkor is kiadják, ha az adott nyelven még semmi sem jelent meg tőle korábban....
Kovács Tímea | 2015. 02. 13.
Murakami Haruki: Köddé vált elefánt
Murakami Harukit a magyar olvasók eddig elsősorban monumentális nagyregények szerzőjeként ismerhették, tavaly év végén azonban végre kézbe vehettük a szerző korai novelláit tartalmazó,...
Hegyi Zoltán Imre | 2015. 02. 09.
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946
Nem tudok erről a könyvről a kétszerkettő józanságával írni – és nem csak azért, mert akkora holdudvart vet; mert Radnóti egész gyönyörű költészete keríti. Gyarmati Fanniról élt...
Szabó Dominik | 2015. 02. 07.
Philip Roth: A Portnoy-kór
Nem is olyan rég olvastam Krusovszky Dénes novellafüzérét, és azon elmélkedtem, hogy miért akarna bárki is felnőni, miért akarna bárki is fiúból férfivá válni – elvégre az olyan sok...
Bak Róbert | 2015. 02. 06.
Justin Torres: Mi, állatok
Világéletemben tudatos olvasó voltam, és ez a vonásom az utóbbi időkben még erősödött is: szinte soha nem vettem olyan könyvet a kezembe, aminek az írójáról ne tudtam volna már valamit....
Baranyi Katalin | 2015. 02. 04.
Gerald Durrell: Életem értelme
Minden Gerald Durrell-könyv igazi irodalom. Ezúttal mégis azzal kezdeném ismertetésemet, ami nem az. Egy üzenettel, amely az Életem értelme utolsó lapjain olvasható. Itt ugyanis egy üzenetet...