Michel Houellebecq legújabb kötete, a Megsemmisülni bár a főbb témák és stíluselemek tekintetében nagyban hasonlít a korábbiakra, de mégis sok tekintetben más, mint amit megszokhattunk korunk...
A Magvető kiadó idén ősszel nem akármilyen dobással örvendeztette meg a hazai olvasóközönséget, ugyanis az elmúlt évek egyik legnagyobb hatású szépirodalmi trilógiáját, a többek között...
Már az általam éppen egy éve olvasott Goncourt-díjas alkotása, a Napirend is meggyőzött arról, hogy a francia Éric Vuillard egy kimondottan színvonalas, és ami legalább ennyire fontos, roppant...
Már amiatt is jó dolog, ha egy szerző rangos irodalmi díjat kap – jelen esetben Goncourt-t –, mert ilyenkor garantáltan számtalan olyan országban meg fog jelenni a díjnyertes műve, ahol korábban...
Kicsit keserédes pillanat volt Michel Houellebecq legutóbbi művét, a Szerotonint befejezni. Keserű, mert ezzel gyakorlatilag az összes magyarul is megjelent Houellebecq-regényt olvastam, de édes...
Michel Houellebecqre nemcsak azért figyelek oda különösen, mert az egyik kedvenc íróm, hanem azért is, mert a maga sokszor szélsőségesnek tűnő gondolataival és meglátásaival egyúttal az...
Az az érzésem, hogy az irodalomban talán a leggyakoribb toposz az út, és Anna Gavalda is ezt állítja regényének, a Vigaszágnak a tengelyébe. A főszereplő, Charles Balanda, akit részben...
Immár teljesen biztos vagyok abban (nem mintha eddig sok kérdésem lett volna ezzel kapcsolatban), hogy Mathias Énard az egyik, ha nem a legjelentősebb kortárs francia író, aki már most bevéste...
„- Rágyújthatsz, ha akarsz. - Nem. Épp leszokóban vagyok. Nincs itthon dió, amit feltörhetnék? Vagy mandula? Vagy szotyi vagy bármi más, amit idegesítő megpucolni? - Hát… nincs. Van...
Önmagának hazudik legszívesebben az ember – talán ezzel a rövid szentenciával foglalhatnánk össze leginkább az elsőkönyves francia, Olivier Bourdeaut kisregényét. És mivel mindig szebbet...
Talán éppen az „Így könnyű!” gondolat juthat először eszébe az embernek Muriel Barbery-ről, miután életrajzának legelső sorában szemet szúr neki, hogy az 1969-ben Casablancán született...
Ha egy gyerekkönyvnek olyan bájos címe van, mint A cukrozott omlettnek, arra feltétlenül oda kell figyelni. Ha olyan kiváló külsőségekkel kerül az ember kezébe, mint Mázas Zsuzsa minden szereplőt...
Miközben olvastam egyik legkedvesebb szerzőm, Michel Houellebecq legújabb magyarul megjelent (valójában azonban debütáló) kisregényét, A harcmező kiterjesztését – ami egy mindvégig névtelenségben...
„Azt akarom – és ez a legelső vágyam –, hogy április 20-án lássam meg a világot. Mert ez a mi Führerünk születésnapja. Ha április 20-án születek, megáldanak a germán istenek, és...
„A rejtőzködőknek” Nehéz önmagában értékelnem Anna Gavalda legújabb kisregényét így, hogy alig egy év telt el (kevesebbnek érzik, kapásból fél évet akartam írni…) az előző,...
Michel Houellebecq könyve, a Behódolás nagy valószínűséggel az egyik legolvasottabb és legfelkapottabb könyv jelenleg világszerte. Minden bizonnyal sokan tudják, hogy a Charlie Hebdo elleni...
