search icon


Galgóczi Tamás | 2004. 06. 30.

Jake Needham: A Nagy Mangó

Legalább annyira nehéz feladat megmondani, miért is élvezetes Needham stílusa, mint terjedelmes idézetek nélkül bebizonyítani Rejtő Jenő kivételes tehetségét. Az sem jelent könnyítést,...

Galgóczi Tamás | 2004. 06. 29.

Georges Simenon: Maigret dühbe gurul

Párizsban eltűnik egy lokáltulajdonos. Ez önmagában még nem lenne esemény, de családja szerint ez nem holmi szeszély a részéről, hanem igenis szokatlan lépés, ami egy esetleges tragédiát...

Galgóczi Tamás | 2004. 06. 29.

Részlet Stephen Kenson: Keresztutak című könyvéből

2060. október Az agglomeráció egy sohasem alvó szörnyeteg. Még a kora reggeli sötétség idején is lámpák fénye bontja meg a természet rendjét, hogy világosságot teremtsen oda, ahol az emberek...

Dwyn | 2004. 06. 28.

Stephen King: Titkos ablak, titkos kert (1 és 2 perccel éjfél után)

Elöljáróban meg kell említenem, hogy Stephen Kinget a legmélyebbről jövő tiszteletem övezi. Nem csak azért, mert horrort ír, hiszen bebizonyította egyéb, nem a műfajba tartozó írásaival...

Galgóczi Móni | 2004. 06. 28.

James Lord: Egy Giacometti portré

A különös személyiségű szobrász és festőművész, Alberto Giacometti (1901–1966) neve kis hazánkban sokak számára csak azóta ismerős, amióta néhány műve megtekinthető volt a Szépművészeti...

Galgóczi Móni | 2004. 06. 27.

Roberta Wilson: Aromaterápia haladóknak

A természetgyógyászat, az újabb és újabb személyiségfejlesztő módszerek és az okkult tudományok reneszánszukat élik napjainkban. Egyre többen fordulnak el a mesterséges anyagoktól, hogy...

Galgóczi Tamás | 2004. 06. 26.

Vörösmarty Mihály: A két szomszédvár (Harmadik ének)

Harmadik énekGyermekivel maradott Káldor s már büszke reményiElhagyták lelkét. Földben vala dísze hadának,S még épen Tihamér, őt is megvíni jövendőÉs elrontani a házat, mely századon...

Galgóczi Tamás | 2004. 06. 26.

Valerian Ivanovics Albanov: A fehér halál országában

Mikor ezeket a sorokat írom, már megint beköszöntött a nyár, a szikrázó napsütés elszántan tolja felfelé a hőmérő higanyszálát. Bár szeretem a meleget, ennyire azért nem. Mivel a dolgozószoba...

Galgóczi Tamás | 2004. 06. 25.

Mirjam Pressler: Malka Mai

Még pár évtized, és lassan kifogyunk a világháborús visszaemlékezésekből (az újrakiadásokból persze nem), hiszen már azok is hetven körül járnak, akik gyerekkori emlékeiket megoszthatnánk...

Galgóczi Tamás | 2004. 06. 24.

Georges Simenon: Maigret kudarcot vall

Mint a történetből kiderül, Maigret nem jár osztálytalálkozókra, és régi iskoláját sem kereste fel az utolsó kicsöngetés óta. Talán ennek a tudatos távolságtartásnak is köszönhető,...

Galgóczi Tamás | 2004. 06. 24.

Anthony Horowitz: Az első bevetés

Mielőtt elvegyülnénk a kémek között, beszéljünk pár szót a gyerekekről. Nem is, inkább a gyerekkorról. Arról az időszakról, amit szép suttyomban elvesznek az ifjúságtól. Azokat az éveket,...

Galgóczi Móni | 2004. 06. 24.

Csillag András: Joseph Pulitzer és az amerikai sajtó

Szerintem mindenki hallott már a Pulitzer-díjról. Ennek ugye van amerikai és magyar (ez utóbbi a Pulitzer emlékdíj) változata is, és minden évben az arra érdemes újságírónak ítélik oda....

Mezei Attila | 2004. 06. 23.

Gaál Viktor: testVérek

Hunyadi Dávid hat évet húzott le a légióban. Most hazatért, hogy szüleivel és testvéreivel békében és boldogságban élje le az életét. Pár órája van csak együtt szeretteivel, mikor rendőrök...

ekultura.hu | 2004. 06. 23.

Részlet Sting: Széttört zene című könyvéből

Jim Berryman az egyébként remek, A Sting in the Tale című életrajzában azt állítja, hogy a Városháza előtt voltam, amikor a gombafejűek ott játszottak 1963-ban, és sikerült megszereznem...

Galgóczi Tamás | 2004. 06. 22.

John Maxwell Coetzee életrajz

John Maxwell Coetzee 1940. február 9-én született a dél-afrikai Fokvárosban (nevének második betűjét időnként Michael vagy Marie változatban is használja). Ősei között búrok és angolok...

a2t | 2004. 06. 22.

Michael Martinez: Középfölde életre kel

Anélkül nem szabad elkezdeni a könyv olvasását, hogy felkészülnénk, mondjuk, az általunk a világból ismert nevek folyamatos mondogatásával. Erre nem csak azért van szükség, hogy beleérezzük...