search icon


Címke: gyermek / ifjúsági



Galgóczi Tamás | 2017. 07. 19.

J. R. R. Tolkien: Karácsonyi levelek

Úgy tűnik, Tolkien nevével tényleg mindent el lehet adni. Jó, nincs még bögre, plüssfigura (ki szeretne karácsonyra Tolkien babát a fa alá?), cukorka és más efféle, de ha így meg tovább,...

Szabó Dominik | 2017. 07. 14.

Angie Thomas: The Hate U Give – A gyűlölet, amit adtál

Nemrégiben egy ifjúsági kalandregény kapcsán pont azon méláztam, hogy a young adultnak hívott könyveket sokszor mennyivel jobb lett volna tényleg akkor olvasnom, amikor még a korosztály-megjelölés...

Rozsonits Judit | 2017. 07. 07.

Madeleine Roux: Asylum – A bolyongó lélek

Bevallom, nem volt még ennyire nehéz dolgom, amióta elkezdtem könyvekről véleményeket írni, ez a történet ugyanis olyan érzelmeket hozott elő belőlem, amelyek együtt nagyon, de nagyon paradox...

Lipka Bori | 2017. 07. 06.

Klaus M. Schittenhelm: Csillagképek

Természetjáróként és -kedvelőként mindig sajnáltam, hogy kimaradt az életemből az égbolt és a csillagképek ismerete: leragadtam a Nagy Göncölnél meg a Kassziopeiánál nagyon hosszú időre....

Galgóczi Tamás | 2017. 07. 06.

Emer Stamp: Malac (elhihetetlenül) nagyon titkos naplója

Az idei könyvfesztivált abban a megnyugtató tudatban kerestem fel, hogy most aztán tényleg nem kérek és nem veszek semmilyen könyvet. Albumot is csak akkor, ha jó áron látom, illetve valóban...

Kleinheincz Csilla | 2017. 07. 01.

Roald Dahl: Boszorkányok

Nehéz sorrendet felállítani Roald Dahl gyerekregényei között, de ha választanom kellene, én a Boszorkányokat tenném az első helyre. Tökéletes arányban keveredik benne az ijesztő, a vicces,...

Uzseka Norbert | 2017. 06. 20.

David Walliams: A nagy szökés

David Walliams humoristaként szerzett nevet magának Angliában, és volt pár elég meredek poénja (amiket, megdöbbentő módon, a BBC mégis leadott). Aztán elkezdett gyerekkönyveket írni, és...

Uzseka Norbert | 2017. 06. 16.

Jostein Gaarder: Kérdem én

Melankolikus hangulatú képek díszítik Jostein Gaarder elvileg gyerekeknek szánt, de felnőtteket is gondolkodásra késztető, csodaszép könyvét, melyben csak kérdések vannak, oldalpáronként...

Szabó Dominik | 2017. 05. 26.

Sara Pennypacker: Pax

Ha egy olyan történetet keresel, ami – akárcsak mondjuk a Lassie hazatér – megdobogtatja a szíved, eltölt örömmel és csodálattal az élet nagyszerűsége iránt, nos, akkor rossz helyen keresgélsz....

ekultura.hu | 2017. 05. 24.

Beleolvasó - Angie Thomas: The Hate U Give / A gyűlölet, amit adtál

Fülszöveg: A tizenhat éves, színes bőrű Starr kettős életet él: az egyik világa a gettó, ahol felnőtt, a másik pedig a menő, külvárosi elitgimi. A két élete közti egyensúly akkor bomlik...

Hegyi Zoltán Imre | 2017. 05. 21.

Michael Molloy: A Jégpor nyomában

Egy, a világunktól alig különböző (csak amúgy Harry Potteresen „mellérajzolt”), annyira nem is távoli (fantázia-földrajzilag szinte otthonos) világban a fénytündérek hatalmát a sötét...

Galgóczi Tamás | 2017. 05. 19.

Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok

Valamikor réges-régen, az angliai punkkorszak virágkorában mondta azt az egyik népszerű együttes énekese, hogy elege van a politikai szövegekből, váltani fognak, és hétköznapi témákkal...

Profundus Librum (Hipszki László) | 2017. 05. 04.

Edith Pattou: Északfi

Bár kicsit kívül esik a komfortzónámon, Edith Pattou amerikai írónő ifjúsági meseregénye valamiért mégis azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Merész következtetés, de valószínűleg...

Szabó Dominik | 2017. 03. 31.

Abraham B. Yehoshua: Bűn és bűnhődés

Akad pár merész választás a Meséld újra! sorozatban, de azt hiszem, abban mindenki egyetért, hogy a Bűn és bűnhődés újramesélése viszi a prímet. Hiszen ez mégiscsak egy gyerekeknek vagy...

Palczer-Aschenbrenner Eti | 2017. 03. 29.

Pásztohy András: A kisegér, aki majdnem hős lett

A kislányom nagy könyvrajongó. Falja az irodalmat – néha sajnos szó szerint is. Emiatt vannak olyan könyvek, amelyet már áldozatul estek a falánkságának, azokat elengedtem, és nem bánkódom...

Galgóczi Móni | 2017. 03. 24.

Timothée de Fombelle: Perle könyve

Mondják, én meg egyetértek velük, hogy Timothée de Fombelle általában a valóság és a fikció határait maszatolja el úgy, hogy senki, talán még ő se tudja egyértelműen, meddig tart az egyik...