Nicoby - Vincent Zabus - Jostein Gaarder: Sofie világa 1.: A filozófia Szókratésztől Galileiig

Jostein Gaarder norvég írót a Sofie világa: Regény a filozófia történetéről c. könyve tette világhírűvé. Írt azóta is jó könyveket, de ilyen nagyszabásút és remekbeszabottat nem. Ebből készített két francia művész, Nicoby és Vincent Zabus képregényt. S minthogy az eredeti regény elég vaskos, a képregény a filozófia történetéről két kötetes lesz.

Az első kötet alcíme: A filozófia Szókratésztől Galileiig. Már itt érdemes megjegyezni, hogy Gaarder főleg a nyugati világ filozófusaira koncentrált, a nagy keleti gondolkodóknak jóval kevesebb szerep jut. De persze így is volt mit belepasszírozni ebbe a nagy alakú, szép kiadványba. Kissé tartottam is tőle, hogy egy alapvetően gondolatokról, gondolkodásról szóló „sztorit” hogy lehet képregényre alkalmazni, de nem érzem úgy, hogy túl sok lenne a szöveg. Ellenkezőleg, a két francia üdítően változatos módon és kreatívan alkalmazza a képregény médiumának megannyi fogását, trükkjét. Nyilván maga Gaarder is tömörítve, egyszerűsítve írta a regényt, melyet fiataloknak szánt (amint maga Sofie is 15 éves, bár a képregényben fiatal felnőtt lett belőle), de ebben a verzióban nyilván csomó mindent a képek, a figurák, a hátterek, a szövegbuborékok meg a többi efféle közvetítenek.

Sofie-t magát pedig naprakészre frissítették. Azon nem változtattak, hogy egy szép napon kap egy levelet egy ismeretlentől, benne az egyik alapvető filozófiai kérdéssel: „ki vagy te?”, és hogy az egyes filozófiai irányzatok és gondolkodók zanzásított, de jól érthető tanításait is jobbára ilyen formában kapja meg. Ám a környezete mai, és megjelennek pl. a globális felmelegedés, feminizmus és egyéb fontos aktuális témák is. A levelek pedig nem pusztán levelek, hanem minden fejezet újabb különös utazásra viszi Sofie-t és az olvasót. Méghozzá olyan változatosságban, annyi rejtett vagy egyértelműbb poénnal, utalással, mintha a Képregényes Rocktörténet-et és az Egyszer volt, hol nem volt… az ember című ismeretterjesztő rajzfilmsorozatot kevernék az alkotók (de helyenként még akár az Asterix képregények egyes pillanatai is eszébe juthatnak az olvasónak).

Így aztán a Sofie világa képregény még a regénynél is szórakoztatóbb (melyről olvastam olyan véleményt, hogy lassan indul be, nehéz olvasmány, de én azok közé tartozom, akik elejétől végéig nagyon szerették). Szívből ajánlom mindenkinek, akinek néha megfordul a fejében, hogy ki is ő, mi ez a világ, amiben élünk, honnan jöttünk, hová megyünk, mi az élet értelme, és a többi nagy kérdés, amivel filozófusok garmadája foglalkozik már évezredek óta.