Palczer-Aschenbrenner Eti | 2020. 05. 18.
Csabai László: A vidék lelke
Csabai László néhány éve a Száraz évszak című művében már meghonosította a „duovellákat”, mostani kötetében, A vidék lelkében pedig a „triovellák” is megszülettek, hamarosan...
Címke: Magvető Könyvkiadó
Bak Róbert | 2020. 04. 30.
Oravecz Imre: 1972. szeptember
Ha van olyan utánozhatatlan klasszikusa a magyar irodalomnak (a válasz természetesen: van), amely már évek / évtizedek óta beszerezhetetlen és elérhetetlen a hazai könyvpiacon, az Oravecz Imre...
Bak Róbert | 2020. 04. 01.
Marcel Beyer: Kaltenburg
Bár még csak három hónap telt el az idei esztendőből, de nálam már megvan az egyik legkomolyabb jelöltje az „év legfajsúlyosabb kötete” képzeletbeli díjának. Ez pedig nem más, mint...
Bak Róbert | 2020. 02. 28.
Ali Smith: Hogy lehetnél mindkettő
A néhány éve megismert Hotel Világ óta tervben volt, hogy olvasok még valamit Ali Smith-től, ugyanis olyan ízig-vérig csavaros, sokrétű és sokféle narrációval elmesélt történettel, mint...
Gere Ágnes | 2020. 02. 15.
Elif Batuman: A félkegyelmű
Gyakran előfordul velem, hogy a fülszöveg alapján választom ki az olvasmányomat, ráadásul időnként az is megesik, hogy semmilyen előzetes információt nem szerzek be a kötetekről. Így voltam...
Bak Róbert | 2020. 01. 22.
Maylis de Kerangal: Hozzuk rendbe az élőket
Minden bizonnyal mindenki ismeri azt a stresszhelyzetben bekövetkező pillanatot, amikor egyszerre minden kiélesedik, minden apró és sokszor lényegtelen részletet külön-külön tudunk érzékelni...
Bak Róbert | 2020. 01. 17.
Clarice Lispector: A csillag órája
Az utóbbi idők talán legfajsúlyosabb és ezzel párhuzamosan az egyik legnehezebben is olvasható novelláskötete, a Minden történet után biztos voltam abban, hogy fogok még olvasni az ukrán...
Márton Rozália | 2019. 12. 28.
Darvasi László: Magyar sellő
„Semmi különös, édes fiam. Túl kell élni” – mondja Jonas, Darvasi László Magyar sellő című regényének főhőse. Mondja mindezt egy szimbolikus, egészen abszurd világban, amelyben...
Bak Róbert | 2019. 11. 25.
Bartis Attila: Az eltűnt idő nyoma
Az író Bartis Attila már több, mint egy évtizede, A nyugalom elolvasása óta az egyik legszemélyesebb kedvencem, egy olyan szerző, aki egyszerűen nem tud olyat írni, ami ne tarthatna számot...
Márton Rozália | 2019. 11. 21.
Elina Hirvonen: Elfogy az idő
Eltökélt, erőltetett, merev vagy bamba mosoly az arcokon; érintések, amik nem oldanak meg semmit, legföljebb álomba ringatnak; soha ki nem mondott szavak, elfojtott érzelmek; az örökös vágyakozás...
Bak Róbert | 2019. 11. 15.
Lydia Davis: Az annyi, mint
Lydia Davis hosszú időn keresztül egyike volt azon kortárs amerikai íróknak, akik bár mind odahaza, mind szerte a világban kimondottan sikeresek és elismertek, ám magyarul mégsem jelent meg...
Bak Róbert | 2019. 11. 05.
Krasznahorkai László: Mindig Homérosznak
Az utóbbi években megszokhattuk, hogy Krasznahorkai László a vaskosabb, asztalt beszakító művek (Sátántangó, Az ellenállás melankóliája, Háború és háború vagy akár a Báró Wenckheim...
Gere Ágnes | 2019. 11. 02.
Kováts Judit: Hazátlanok
A késmárki cipszer Hartmann Lili nem mindennapi lány. Tizenhét éves, mikor 1944-ben kimenekítik falujukból a többi németajkú gyermekkel együtt, elszakítva ezáltal őket a szüleiktől. A szlovákok...
Bak Róbert | 2019. 10. 29.
Michel Houellebecq: Szerotonin
Kicsit keserédes pillanat volt Michel Houellebecq legutóbbi művét, a Szerotonint befejezni. Keserű, mert ezzel gyakorlatilag az összes magyarul is megjelent Houellebecq-regényt olvastam, de édes...
Márton Rozália | 2019. 10. 11.
Vida Gábor: Ahol az ő lelke
Szeszélyesen kanyargó történet bontakozik ki Vida Gábor könnyedén gördülő, talán a szóbeli elbeszélés hangulatát idéző Ahol az ő lelke című regényében. Vagy nem is egy, inkább kettő:...
Bak Róbert | 2019. 10. 02.
Michel Houellebecq – Bernard-Henri Lévy: Közellenségek
Michel Houellebecqre nemcsak azért figyelek oda különösen, mert az egyik kedvenc íróm, hanem azért is, mert a maga sokszor szélsőségesnek tűnő gondolataival és meglátásaival egyúttal az...