Rövid időn belül ez már a második alkalom, hogy egy új Stephen King regényről szólhatok néhány szót – és remélhetőleg hamarosan jön a harmadik új könyvéről (Agykontroll) szóló írásom...
Évekkel ezelőtt olvastam Mark Bowden könyvét, A drogbáró halála címűt. Ez gyakorlatilag Pablo Escobarról, a híres/hírhedt kolumbiai drogkartell vezetőjéről szólt, illetve arról, miként...
Ahhoz a korosztályhoz tartozom, akinek a középiskolai földrajzi atlaszában Magyarország déli szomszédja még csupán egyetlen ország volt: Jugoszlávia. Majd a kilencvenes évek elején elindult...
(Cikkemben próbálok tartózkodni a befejező rész cselekményére való utalásoktól, úgyhogy az is bátran elolvashatja, aki még el sem kezdte a sorozatot. Sőt, igazán nekik ajánlom – azokat...
Már eltelt annyi idő az újévből, hogy a szilveszterkor tett fogadalmainkat szép lassan elkezdtük megszegni. Ez az élet rendje, mondhatnák, és kétségkívül az is, de azért némileg szomorú,...
Mi újat írhatnék még Dan Abnettről, akinek könyveiről – lassan, de biztosan – a legtöbb cikkemet írtam idáig? Több tucat, a Warhammer 40.000 univerzumában játszódó igen remek regény...
„Mivé lesz egy város, melyre senki élő nem emlékszik már, s mivé lesz egy kor, melynek elmúlását senki élő nem gyászolja többé? Csak St. Louis tudja a választ. Magában hordta végzetét,...
Darvasi László művészetével kapcsolatban meglehetősen ambivalens a viszonyom, hisz mind saját, mind Szív Ernő álnéven írt rövidprózáit (novelláit, tárcáit) egyaránt szerettem, és mind...
2015. november 8-án jelent meg a sorozat első cikke, és az eltelt idő alatt számomra alaposan kitágult a világ, mert a világ zenéje sokkal gazdagabbnak, változatosabbnak bizonyult annál, ahogyan...
A borítón olvasható idézetnek megfelelően a Drogháború a pokolról szól; szereplői ugyan evilági emberek, mégsem lehet találóbban leírni a regénybeli világot. A lényegre törő magyar...
Befejeződött az elmúlt pár év talán legmegosztóbb sci-fi trilógiája. Az első rész kapcsán főként azért beszéltünk róla, mert Ann Leckie a „he”, vagyis a férfiakra utaló névmás...
A Jimmy Eat World az elmúlt évek útkeresése után, úgy érzem, végre ismét révbe ért. Egy ideig tartottam tőle, hogy a karrierjüknek ez az útkeresős állomása nem epizód, hanem maga a karrier...
Sokféleképpen próbálták már meg művészek feldolgozni az 1956-os forradalmunk témáját, akár filmben (hogy mást ne is említsek, ott van a némileg giccsesre sikeredett, de egyébként hatásos...
Nagyon nehéznek találtam úgy írni egy feldolgozásról, hogy nem szerettem az eredeti művet; ennyire egyértelmű ellenszenvet még egy Shakespeare művel szemben sem éreztem. Hiába olvastam a Téli...
A Nomad egy jó kis rockzenekar, olyan zenével, amelyet jószerével bárki élvezhet. Három sokat látott muzsikus és egy még mindig szemtelenül fiatal, igen tehetséges énekes tolja itt a rockot,...
Szerencsésnek mondhatom magam, amiért serdülésem hajnalán - a zeneileg legfogékonyabb korban, amikor bevésődnek az emberbe a későbbi irányultságot meghatározó sémák - szabadidőm jelentős...
