search icon


Cikkszerző: Galamb Zoltán



Galamb Zoltán | 2015. 04. 07.

Donald F. Glut: A Birodalom visszavág

A történetet minden valamirevaló rajongó ismeri. A Halálcsillag elpusztítása után a Felkelők Szövetsége a fagyos Hoth bolygóra helyezi át főhadiszállását, de nem remélhetik, hogy sokáig...

Galamb Zoltán | 2015. 04. 03.

Szebeni Péter: Testvérek

A képzőművészet és a szerepcsere ugyan nem a leggyakoribb toposzok a klasszikusnak mondható rémtörténetekben, ám nem is példa nélküliek. Elegendő, mondjuk, H. P. Lovecraft és Anne Rice néhány...

Galamb Zoltán | 2015. 03. 09.

Diana Krall: Wallflower (CD)

Nézegetem a borítót meg a kísérőfüzet képeit, és azon töprengek, mit esznek ezen a nőn az emberek. Igen, tagadhatatlanul mutatós a szőke hajával, hosszú lábaival, eleganciájával, és...

Galamb Zoltán | 2015. 02. 26.

Antoine de Saint-Exupéry füveskönyve (A katedrális kövei)

Vajon minden komoly gondolkodó egyfajta anakronizmus? A saját idejéből kiszakadt – vagy a múltba, vagy a jövőbe tekintő, de a jelennel igazából kibékülni nem tudó, nem akaró, túlontúl...

Galamb Zoltán | 2015. 02. 21.

Thomas Forrest Kelly: Régizene – Nagyon rövid bevezetés

Különös, ahogyan a Zeitgeist, vagyis a korszellem a kultúra és az élet különféle területein hasonló, de legalábbis összevethető módokon nyilvánul meg. Első megközelítésben ki gondolná...

Galamb Zoltán | 2015. 02. 10.

Trio Mediaeval: Aquilonis (CD)

Régóta meggyőződésem, hogy a népzene alapjait eredendően a régi korok műzenéjében kell keresni; minden, amit valamelyest leegyszerűsítve, de mindenképp a közember számára is befogadható...

Galamb Zoltán | 2015. 02. 06.

Isaac Asimov: Kavics az égben

Isaac Asimov életművében nem gyakori, hogy ha részleteiben nem is, szerepét tekintve alapvetően mégis megegyező helyzetből építsen fel két egymást követő történetet. Nem arra gondolok,...

Galamb Zoltán | 2015. 02. 03.

Jeff Abbott: Tégla

Gyakran túlzónak tűnhetnek a méltatásokból a könyvborítóra kimásolt idézetek, ám Harlan Coben amerikai krimiíró megállapítása, miszerint a Tégla „letehetetlenül izgalmas”, ezúttal...

Galamb Zoltán | 2015. 01. 30.

George Lucas: Csillagok háborúja

Különös megfigyelni, miként változik valamely szöveg újbóli értelmezése attól függően, hogy a két olvasás között eltelt időben miféle hatások érték a befogadót. A Csillagok háborúja...

Galamb Zoltán | 2015. 01. 27.

David Bowie: Nothing Has Changed (CD)

Semmi sem változott – hirdeti David Bowie legújabb válogatásalbumának címe, egy efféle kijelentés pedig igencsak furcsán hangzik egy olyan előadóművész kapcsán, akit többek között David...

Galamb Zoltán | 2015. 01. 24.

Antonio Vivaldi: Pietà – Sacred Works For Alto (CD)

Az utóbbi években Philippe Jaroussky leginkább kevésbé járt utakra merészkedett – hol Christina Pluharral készített a régizenét a jazzel és a világzenével vegyítő felvételeket, hol Antonio...

Galamb Zoltán | 2015. 01. 22.

Beszámoló: J. S. Bach: h-moll mise – Művészetek Palotája, 2015. január 21.

A zenék zenéje. Az életműnek talán nem annyira jellegzetes darabja, mint A fúga művészete és a Wohltemperiertes Klavier, vagy a passiók és kantáták, hiszen az ellenpontos imitáció itt látszólag...

Galamb Zoltán | 2015. 01. 20.

Ben Slabak – Tondora Judit – Marc Sintes – Pilcz Roland: Trail No. 1

Amíg idehaza a képregény-kiadók szinte kivétel nélkül erősen limitált példányszámokban kénytelenek gondolkodni, úgy tűnik, mégiscsak akad kitörési lehetőség a magyar alkotók számára....

Galamb Zoltán | 2015. 01. 18.

Pink Floyd: The Endless River (CD)

Mit írhatnék egy olyan nagylemezről, amelynek közreadása kemény húsz évet késett, és melynek legfőbb alkotója a megjelenéskor már hat éve halott volt? Mit mondhatnék egy olyan együttesről,...

Galamb Zoltán | 2015. 01. 16.

Isaac Asimov: Azazel

Isaac Asimov elsősorban nem a humoráról ismert, ám a róla kialakult kép kissé csalóka, mert viccesen szórakoztató részleteket számos novellájában és regényében találni. Aki pedig esetleg...

Galamb Zoltán | 2015. 01. 14.

Beszámoló: Bruckner – Szépség és hit – Zeneakadémia, 2015. január 13.

Akad jó néhány komponista, akinek a művei meglehetősen ritkán csendülnek fel magyar hangversenytermekben, a dán Carl Nielsen pedig, úgy érzem, egyértelműen közéjük tartozik. Mi sem bizonyítja...