search icon


Címke: Európa Könyvkiadó



Pék Zoltán | 2007. 05. 17.

Umberto Eco: Loana királynő titokzatos tüze

Nehéz lehet egy olyan szerzőnek, aki olyan regénnyel indult, mint A rózsa neve (van ki e nevet nem ismeri?), aztán rögtön megírja A Foucault-ingá-t.Ugyanis olyan ez, mint a jazz zenében John...

Pék Zoltán | 2007. 05. 01.

Douglas Coupland: X generáció

„Mehr Raum!” – kiáltaná Goethe, ha ma élne, és Coupland könyvét szorongatva odakönyökölne a bárpultra. Ugyanis azt kell jelentenem boldog elkeseredettséggel, hogy bővült a lakatlan-szigeti...

Galgóczi Móni | 2007. 04. 11.

William Golding: A torony

Az 1983-ban Nobel-díjjal kitüntetett Sir William Gerald Goldingot (1911. szeptember 19. -1993. június 19.) a huszadik századi angol regény egyik megújítójának tartják. Világképét saját megfogalmazása...

Makai Péter Kristóf | 2007. 03. 28.

Umberto Eco: Hat séta a fikció erdejében

Az emberélet útjának legelején egy nagy, sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz utat kerestem, de ennek az erdőnek saját törvényei vannak, és egyetlen igaz útja se. Ó, micsoda gyönyörűség...

Makai Péter Kristóf | 2007. 03. 12.

Tom Wolfe: Kandírozott mandarinzselészínű áramvonal

Tom Wolfe-ot ajánlani nem könnyű helyzet. Az Egyesült Államokban született ÚjSágírás egyik alapító atyja (Hunter S. Thompson, Norman Mailer és Truman Capote mellett) ugyanis ebben a dokumentum-cikksorozatban...

Galamb Zoltán | 2007. 03. 06.

William Golding: Az utódok

A tudományos fantasztikus irodalom egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze az idegen szemlélő nézőpontjából bemutatott történet. Akárcsak H. P. Lovecraft rég letűnt korok civilizációiba...

Galgóczi Móni | 2007. 02. 18.

Robert Merle: Védett férfiak

Meg vagyok győződve róla, hogy ha ezt a regényt egy nő írta volna, már réges-régen ráragasztották volna a feminista regény bélyeget, és valahol az irodalom hatalmas és feneketlen süllyesztőjében...

Galgóczi Tamás | 2007. 02. 16.

Borisz Akunyin: Akhilleusz halála

Immáron negyedszer találkozunk Eraszt Petrovics Fandorinnal, s bizony az általunk ismert előző kalandja (Leviathan) óta már hat év telt el. Ez idő alatt főként Japánban tartózkodott, ahol...

Dwyn | 2006. 12. 17.

Stephen King: Borzalmak városa

Ha a vámpírtörténetekre terelődik a szó, elsőre szinte mindenkinek a Bram Stoker féle Drakula jut az eszébe, még akkor is, ha Stoker nevét nem is hallotta, hiszen a legelső ilyen témájú...

Galgóczi Tamás | 2006. 10. 24.

P. G. Wodehouse: A jókedvű jótevő

Úgy vagyok a szerzővel, mint a tatárbeefsteakkel: időről-időre megkívánom, mert finom és jólesik eltelni vele.Nem vitatom holmi szőrösszívű ítészek álláspontját, mely szerint Pelham...

ekultura.hu | 2006. 10. 18.

Részlet a Beszélgetés az angyallal című könyvből

Nick Hornby: CiciKrisztus ( Nipple Jesus) ElbeszélésFordította: M. Nagy MiklósEgy szóval se mondták, hogy miről van szó, meg azt se, hogy miért van szükségük egy magamfajta manusra. Hogy megmondjam...

Galamb Zoltán | 2006. 10. 14.

George Orwell: Légszomj

A George Orwell írói álnéven publikáló Eric Blair két leghíresebb műve, az Állatfarm és az 1984 egyaránt társadalmi allegória, melyek esztétikai időtállósága erősen kétséges, még...

Roboz Gábor | 2006. 10. 12.

James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget

A postás mindig kétszer csenget olyan cím, amit mindenki ismer, még ha nem is tudja pontosan, hogy honnan. Gondoljunk valamelyik filmváltozatra, vagy magára a könyvre, a történet igazi klasszikussá...

ekultura.hu | 2006. 10. 07.

Részlet Paul Auster: Brooklyni balgaságok című könyvéből

A mi lányunk, avagy Kóla az Igazi New Yorkból kétféleképp lehet eljutni a Vermont állambeli Burlingtonba: a gyors és a lassú úton. Az út kétharmadára a gyorsat választottuk, amely pályába...

ekultura.hu | 2006. 10. 01.

Részlet Jerzy Sosnowski: Aglaja. Apokrif című könyvéből

Nyolcvannyolc áprilisa volt, Lilka megint elutazott két hétre. Megígérte, hogy ősszel megtartjuk az esküvőt. Végre. De lehet, hogy csak viccelt, akkor már semmi sem volt egyértelmű. Apám egy...

a2t | 2006. 09. 29.

P. G. Wodehouse: Valami új

Magyarul galacsinhajtó bogárnak nevezzük azt, amit egyesek szkarábeusznak, mások kevésbé finomkodva szkarabeusznak, és megint mások egyszerűen csak gyűjtőszenvedélyük tárgyának hívnak. Egy...