P. G. Wodehouse: Egy pelikán Blandingsben
Írta: Galgóczi Móni | 2007. 06. 22.
Sajnos manapság ritkán jelennek meg olyan könyvek, melyek témájuknál fogva csupán felvidítani szeretnék az olvasót. Melyekben nincs erőszak, nem hal meg senki, nem használnak csúnya szavakat, melyeknek az lenne a célja, hogy könnyed és felhőtlen kikapcsolódást nyújtsanak.
Szerencsére az angol Pelham Grenville Wodehouse (1881–1975) művei ilyenek. A mulatságos helyzetek, a csetlő-botló szereplők, a szellemes párbeszédek és a fordulatos cselekmény szinte minden pillanatban képesek mosolyt csalni az olvasók arcára – vér nélkül, brutalitás nélkül, könnyeden, elegánsan, ahogy egy angol úriemberhez illik.
Vegyük például ezt a könyvét. A kissé meghökkentő cím olvastán a gyanútlan olvasók valamiféle állatregényre gondolhatnának, Gerald Durrell után szabadon, ám a rutinosak, lévén Wodehouse regényről beszélünk, sejthetik, hogy nem mindennapi események rejtőzhetnek a borító mögött.
Az első pár sor, amelyekben egy meglehetősen terebélyes sertés lelki életével ismerkedhetünk meg, azért talán még az edzett rajongókat is meglepheti egy kicsit. Aztán szerencsére előkerül a jószág gazdája, egy valódi gróf, és mondhatni helyreáll a világ rendje.
A sorokat olvasva gyorsan rájöhetünk, hogy Lord Emsworth élete a többszörös díjnyertes koca körül forog. Persze az is kiderül, hisz egy Wodehouse regényben semmi sem maradhat titokban, hogy a gróf nem egy észlény, viszont számos különc rokona van, akik időnként felbukkannak a blandingsi kastélyban, felforgatva ezzel a nyugodt hétköznapok békéjét.
Se veled, se nélküled kapcsolatban álló fiatal pár, szélhámosok, képrablók, na és persze a személyzet színesítik a regény hangulatát. A címben szereplő „pelikán”, egy jóságos keresztapa azonban kezébe veszi az ügyek irányítását: összeboronálja a szerelmeseket, miközben igyekszik elhárítani a közben felbukkanó akadályokat: úgy mint nevelőszülő, nagynéni, stb.
Világmegváltó gondolatokat ne is keressünk a regényben, hiszen nem is ezért íródott, ehelyett inkább mosolyogjunk szereplőin és csodáljuk meg nyelvezetét, mely sajnos nem igazán jellemző rohanó korunkra. Elsősorban az angol humor szerelmeseinek ajánlott, de bárki nyugodtan elolvashatja, aki pár órányi felhőtlen kikapcsolódásra vágyik.
A szerző életrajza
Szerencsére az angol Pelham Grenville Wodehouse (1881–1975) művei ilyenek. A mulatságos helyzetek, a csetlő-botló szereplők, a szellemes párbeszédek és a fordulatos cselekmény szinte minden pillanatban képesek mosolyt csalni az olvasók arcára – vér nélkül, brutalitás nélkül, könnyeden, elegánsan, ahogy egy angol úriemberhez illik.
Vegyük például ezt a könyvét. A kissé meghökkentő cím olvastán a gyanútlan olvasók valamiféle állatregényre gondolhatnának, Gerald Durrell után szabadon, ám a rutinosak, lévén Wodehouse regényről beszélünk, sejthetik, hogy nem mindennapi események rejtőzhetnek a borító mögött.
Az első pár sor, amelyekben egy meglehetősen terebélyes sertés lelki életével ismerkedhetünk meg, azért talán még az edzett rajongókat is meglepheti egy kicsit. Aztán szerencsére előkerül a jószág gazdája, egy valódi gróf, és mondhatni helyreáll a világ rendje.
A sorokat olvasva gyorsan rájöhetünk, hogy Lord Emsworth élete a többszörös díjnyertes koca körül forog. Persze az is kiderül, hisz egy Wodehouse regényben semmi sem maradhat titokban, hogy a gróf nem egy észlény, viszont számos különc rokona van, akik időnként felbukkannak a blandingsi kastélyban, felforgatva ezzel a nyugodt hétköznapok békéjét.
Se veled, se nélküled kapcsolatban álló fiatal pár, szélhámosok, képrablók, na és persze a személyzet színesítik a regény hangulatát. A címben szereplő „pelikán”, egy jóságos keresztapa azonban kezébe veszi az ügyek irányítását: összeboronálja a szerelmeseket, miközben igyekszik elhárítani a közben felbukkanó akadályokat: úgy mint nevelőszülő, nagynéni, stb.
Világmegváltó gondolatokat ne is keressünk a regényben, hiszen nem is ezért íródott, ehelyett inkább mosolyogjunk szereplőin és csodáljuk meg nyelvezetét, mely sajnos nem igazán jellemző rohanó korunkra. Elsősorban az angol humor szerelmeseinek ajánlott, de bárki nyugodtan elolvashatja, aki pár órányi felhőtlen kikapcsolódásra vágyik.
A szerző életrajza