Kovács Janka | 2010. 08. 01.
Csáth Géza: Az álmok asszonya
Csáth Géza egyik legfőbb erénye az őszinteség. Az a páratlan szűkszavúság és igazmondás, amely szinte minden írását jellemzi, akármi is legyen azoknak témája, végigkísérte egész életén...
Címke: szépirodalom
Kovács Tímea | 2010. 07. 29.
Alice Munro: Egy jóravaló nő szerelme
A novellákkal szemben leggyakrabban felhozott olvasói panasz az, hogy rövid terjedelmükből adódóan épp amikor kezdenének érdekessé válni, véget érnek. Magam is azért nem szerettem sokáig...
Galamb Zoltán | 2010. 07. 27.
Békés Pál: Érzékeny útazások Közép-Európán át
Más író bőrébe bújni nem új keletű lelemény, még a magyar irodalomban sem. Elég Márai Sándor Szindbád hazamegy című regényére gondolni, melynek elbeszélője Krúdy Gyula modorát veszi...
Habony Gábor | 2010. 07. 21.
Szappanos Gábor: Csőregh Márton válogatott szenvedései
A lexikon szerint a szépirodalom „az irodalomnak az az ága, melyben a szép eszméje uralkodik s fő cél a tetszés”. Ez a meghatározás kellemes ugyan, nem túl szűk és nem is túl tág, de...
Galamb Zoltán | 2010. 07. 19.
Nagy Ildikó Noémi: Eggyétörve
A kéthazájúság izgalmas, ugyanakkor bizonyára tudathasító állapot. Amikor két kultúra, két szokáskör, két nyelv keveredik valakiben, vélhetően nehéz lehet eldönteni, hová is tartozunk...
Kovács Tímea | 2010. 07. 18.
Doris Lessing: Megint a szerelem
Aki A fű dalol és Az ötödik gyerek kapcsán ismerte meg a 2007-es irodalmi Nobel-díj díjazottját, Doris Lessinget, az igencsak meglepődhetett, amikor kézbe vette a brit írónő kései, Megint...
Kovács Tímea | 2010. 07. 09.
Azár Náfíszi: A Lolitát olvastuk Teheránban
Dunát lehetne rekeszteni a szerencsétlen sorsú iráni nők életét könnyfacsaró köntösben bemutató regényekkel; fiatalabb koromban nekem is kijutott a Fátyol mögött és a Lányom nélkül...
Galamb Zoltán | 2010. 07. 08.
Garaczi László: Arc és hátraarc
Már a cím roppantmód árulkodó. Vagyis a „hátraarc” elem az. A szó ugyanis mindenekelőtt a magyar honvédséggel, a kötelező katonai szolgálattal asszociálható, és aki annak idején előfelvételisként...
Galamb Zoltán | 2010. 07. 04.
Anthony Burgess: Gyilkosság Deptfordban
Akárcsak a pályatárs és kortárs (voltaképp egyazon évben született) Shakespeare curriculum vitae-ének, Chrisopher Marlowe életrajzának részleteit is homály fedi. A Tamerlán, A máltai zsidó...
a2t | 2010. 06. 29.
Nagy Koppány Zsolt: Amelyben Ekler Ágostra – emlékezünk –
Nagy Koppány Zsolt zseniálisan fogalmazza meg, hogy mennyire értelmetlen is valójában az életünk. Ott van szegény főhős, aki belül igazi festőként, ám kívül igazi giccsfestőként ténykedik.Egészen...
Uzseka Norbert | 2010. 06. 29.
Frances Mayes: Édes élet Itáliában
Ez a könyv már 7 éve várta, hogy elolvassam, pedig annak idején az úgymond előző részét, a nagy-nagy sikerű Napsütötte Toszkánát nem sokkal a megjelenése után olvastam, és tetszett is....
Uzseka Norbert | 2010. 06. 26.
Celia Rees: Sovay - Az útonálló úrilány
Már le is mondtam az Orlando Stúdióról, olyan rég nem adtak ki könyvet, erre egy szép napon mit látnak szemeim, ha nem egy új Celia Rees könyvet, a rájuk oly’ jellemző igényes kiadásban!Az...
Krausz Vera | 2010. 06. 23.
Anthony Trollope: Hitek és remények
Csipkelődő urak, civakodó, torzsalkodó asszonyok, irigykedő kisasszonykák, álszent egyházfik habkönnyű romantikus történetbe ágyazva. Rachel édesanyjával és nővérével éldegél szerény,...
ekultura.hu | 2010. 06. 23.
Részlet Anthony Trollope: Hitek és remények című könyvéből
Rachel úgy érezte, hogy nővére távozása után rengeteg beszélnivalója lenne az anyjával. Mrs. Ray gondolkodása oly következetlen és (mondhatnám) hebehurgya volt, hogy eszébe sem jutott, Mrs....
Krausz Vera | 2010. 06. 17.
Itojama Akiko: Balfék!
A XX-XI. századi japán kortárs irodalmi regénynek illata, íze, színe van. Az illatok és az ízek lehetnek egészen konkrétak: kivétel nélkül szinte mindegyik kortárs írásban megjelenik a...
ekultura.hu | 2010. 06. 14.
Részlet Anthony Burgess: Enderby fekete hölgye című könyvéből
Első fejezetWill villanásaiAmikor Ben Jonsont kiengedték a börtönből, egyenesen a Silver Streetre indult, William Shakespeare szállására, és így szólt: – Ihatnám.– Ben! – sikkantotta...