Galgóczi Tamás | 2011. 04. 25.
Cormac McCarthy: Vad lovak
Gyönyörű regény. Olvasás közben óhatatlanul az amerikai elbeszélők legjobbjai (pl. William Faulkner) jutnak az eszembe, ezt a fajta történetmesélést, emberábrázolást ők használták,...
Cikkszerző: Galgóczi Tamás
Galgóczi Tamás | 2011. 04. 23.
Giovannino Guareschi: Don Camillo kisvilága
Téves elképzelés, miszerint 1945 után csak a vasfüggöny mögött erősödtek meg és jutottak hatalomra a kommunisták. Ma már talán meglepő módon ez történt Franciaországban és Olaszországban...
Galgóczi Tamás | 2011. 04. 21.
Perczel Kováts Orsolya: Ne ígérj… (CD)
Számomra is meglepő módon szeretem azt a zenét, amit az egyszerűség kedvéért csak bárzenének titulálok. Megvan benne az a meghittség, ami a kisméretű szórakozóhelyek sajátja, ahol a vendégek...
Galgóczi Tamás | 2011. 04. 20.
Rejtő Jenő: Bradley Tamás visszaüt
1945 után pár Rejtő mű meglehetős késéssel került újra a boltokba. Ezek közé tartozik például a korábban már említett Vanek úr Párizsban című regény, ami egyesek szerint olvashatatlan,...
Galgóczi Tamás | 2011. 04. 18.
Jo Nesbo: A megváltó
Az ember azt hinné, a világ minden gyilkos halálával kicsikét jobb lesz. Jo Nesbo azonban nem így gondolja, nála úgy tűnik, csak rosszabb lesz minden – legalábbis állandó főszerelője, Harry...
Galgóczi Tamás | 2011. 04. 16.
Christine Nöstlinger: Szép kis család
Tudat alatt már nagyon vártam ezt a könyvet, illetve nem pontosan ezt, hanem valamit újat Christine Nöstlingertől, mert nagyon szeretem, ahogy és amit ír. Közelebb áll hozzám, mint mondjuk...
Galgóczi Tamás | 2011. 04. 14.
Tomas Venclova: Vilnius - Egy város Európában
„Az építészet formálja a teret, a tér pedig az emberek életét és őket magukat. Vilnius kontrasztokkal teli és igencsak színpadias; Joszif Brodszkij „megszámlálhatatlan angyaliról”...
Galgóczi Tamás | 2011. 04. 13.
Per Olov Enquist: Egy másik élet
A 2011-es Könyvfesztivál díszvendégének, Per Olov Enquistnek most megjelent életrajzi könyve bárhonnan is nézem, cseppet sem könnyű olvasmány. Kezdve azzal, hogy bár saját életéről ír,...
Galgóczi Tamás | 2011. 04. 11.
Per Olov Enquist: A Három Barlang Hegye
Tetszik nem tetszik, ettől még igaz marad a tény, miszerint a gyerekek leginkább a nagyszülőkkel találják meg a közös hangot, kivált a nagypapák azok, akik egyszerre képesek gyerekként és...
Galgóczi Tamás | 2011. 04. 11.
József Attila: A Dunánál
A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs...
Galgóczi Tamás | 2011. 04. 09.
Turisas: Stand up and Fight (CD)
Nagyon vártam ezt az albumot, mivel az előző Turisas opusz, a The Varangian Way fenemód tetszett, kivált, amikor a később kiadott A Finnish summer with Turisas DVD rádöbbentett, mennyire ütősen...
Galgóczi Tamás | 2011. 04. 08.
Sven Hassel: SS-tábornok
Még mindig nem olvastam Hassel minden könyvét, bár lassan a jelenleg 14 kötetes életmű végére érek. Továbbra is azt mondom, hogy bár sosem fog irodalmi Nobel-díjat kapni, megkerülhetetlen...
Galgóczi Tamás | 2011. 04. 06.
Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása
Kevesen tudják, hogy minden idők legnépszerűbb svéd ifjúsági regénye eredetileg iskolai tankönyvnek készült. 1900 körül Selma Lagerlöf megbízást kapott egy, a földrajz oktatásában használható...
Galgóczi Tamás | 2011. 04. 04.
Boris Dänzer-Kantof: Magánélet Napóleon korában
Annyi album, tanulmány, enciklopédia és regény jelent már meg erről a korról, hogy nem teljesen megalapozatlan a feltételezés, miszerint bármilyen idevágó ismeretterjesztő mű csupán kiegészítést...
Galgóczi Tamás | 2011. 04. 02.
Dmitry Glukhovsky: Metró 2033
„De lejár az önök ideje… Én ugyan ezt nem érem már meg, de az önök leváltására jönnek majd mások, jönnek azok, akik értik a technika ártalmasságát, azok, akik boldogulni tudnak...
Galgóczi Tamás | 2011. 03. 31.
Jacqueline Wilson: Szólíts Sütinek!
Ez már a sokadik Jacqueline Wilson könyv, amit elolvastam, de ez volt az első, amelyiket úgy tettem le, hogy túl korán van vége. Nem a befejezéssel van baj, sőt, az nagyon ideillő volt, csupán szerfelett...