search icon


Olvasnivaló



Galgóczi Tamás | 2004. 08. 17.

Michael Williams: Kódex és törvény

Első hallásra furcsának tűnik az a kijelentés, mely szerint az ifjú Sturm az anyukájától kapott nevelésnek köszönhetően kizárólag egyetlen pályára alkalmas: tökéletesen megfelel solamniai...

Dwyn | 2004. 08. 16.

Stephen King: A Napkutya (3 és 4 perccel éjfél után)

Az első kisregényben, „A könyvtári nyomozó”-ban a főhős gyerekkorának sötét titka mindaddig kíméletesen elföldelve marad a felejtés sírkertjében, míg felnőtt korában egy sokkalta...

Galgóczi Tamás | 2004. 08. 14.

Kim Lancehagen: Isten hajói

Valamikor a távoli jövőben a Megváltó másodszor is felkeresi az emberiséget, s ennek a kollektív élménynek köszönhetően, a történetünk idején az ismert univerzum lakóit Őszentsége vezetésével...

Galgóczi Tamás | 2004. 08. 13.

Frederik Pohl: Túl a kék eseményhorizonton

A sorozat második kötetében szerencsére már nincs szükség a pszichomókus szoftverre, ami „normális mederbe” igyekezett terelni Robinette Broadhead tévelygő elméjét. A kezelés eredményeként...

Galgóczi Móni | 2004. 08. 13.

William Somerset Maugham: Színház

William Somerset Maugham 1874. január 25-én született Párizsban. Apja a párizsi angol nagykövetségen dolgozott követségi jogtanácsosként. Tízéves korától (ekkor ugyanis árva lett) lelkész...

Galgóczi Tamás | 2004. 08. 12.

Darren Shan: A Lelkek Tava

Bármennyire is bizarrnak hangzik elsőre, Darren Shan teljesen elvesztette az életkedvét, mondhatni padlóra került. S valljuk be őszintén, van is miért bánkódnia. Nem elég, hogy ismét elmenekült...

Galgóczi Móni | 2004. 08. 11.

Patricia Cornwell: Nyom nélkül

„Szombaton, augusztus utolsó napján már hajnal előtt nekifogtam a munkának. Nem gyönyörködhettem sem abban, ahogy a nap felszárítja a ködöt a fűről, sem az ég egyre szemkápráztatóbb...

Galgóczi Tamás | 2004. 08. 10.

David Farland: Varázslónak született I-III.

Az előző rész végén Gaborn, a Föld Királya sikeresen megverte a férgek seregét Carris vára alatt, majd nem sokkal később egy meggondolatlan lépésének köszönhetően (Raj Ahten ellen küldte...

Galgóczi Móni | 2004. 08. 10.

Dean R. Koontz: Égi jel

1955. január 12.Egy rejtélyes égi jelenségek kíséretében megjelenő rejtélyes idegen férfi megakadályozza a megyei kórház ügyeletes orvosát (aki mellékesen részeg) abban, hogy bemenjen...

Galgóczi Móni | 2004. 08. 09.

Terézia Mora: Különös anyag

„Az ordítás. A zokogás. Ahogy előtör. Ahogy feltör a szájból, a torokból. A bordákból. Ahogy szilánkokra töri a normális arcot. Ahogy szétrobbantja az addigi teret. Figyelmeztetés nélkül.”A...

Galgóczi Tamás | 2004. 08. 07.

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

Előttünk már hamvassá vált az út,És árnyak teste zuhant át a parkon,De még finom, halk sugárkoszorútFont hajad sötét lombjába az alkony:Halvány, szelíd és komoly ragyogást,Mely már...

Galgóczi Móni | 2004. 08. 06.

Linda Whiteley: Van Gogh élete és művészete

Linda Whiteley kötete nem átfogó képet kíván nyújtani Vincent van Gogh tragikus életútjáról (erre már terjedelménél fogva sem alkalmas), csupán betekintést nyújt a nyughatatlan fiatalember...

Galgóczi Móni | 2004. 08. 05.

Zdenek Miler – Hana Doskocilová: Vakond és a televízió

Vakond nem csupán egyszerűen megrajzolt, nem a nagy rajzfilmstúdiók formavilága szerinti alak, hanem olyan figura, akinek – a mostani rajzfilmhősökkel ellentétben – semmiféle különleges,...

Galgóczi Tamás | 2004. 08. 05.

Raymond E. Feist: Ezüstsólyom karma

Mindenféle múltbéli kitérő után végre tovább folytatódik Feist meséje Midkémiáról. Jó harminc évvel a Kígyóháború után vagyunk, valahol keleten. Kezdéskor Kieli (aki egyébiránt a...

Mezei Attila | 2004. 08. 04.

Örök Erdély / Erdélyi magyar írók történelmi elbeszélései

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy tökéletesen tisztában vagyok Erdély történelmével. Persze, ami tudásanyagot meg kellett/lehetett róla tanulni a különböző iskoláimban, azt elsajátítottam....

Galgóczi Tamás | 2004. 08. 04.

P. G. Wodehouse: Talált pénz

Talán a nyári szezon, talán a szabadságolások, vagy rosszabb esetben a tömeges megbetegedés lehetett az oka – nem tudom, de ezúttal Wodehouse feltűnően szűkmarkúan bánt a főszerepekkel....