Robert N. Charrette: Jogos kárpótlás
Írta: Galgóczi Tamás | 2005. 01. 14.
A szerző nem ismeretlen a Shadowrun kedvelőinek körében, hiszen évekkel korábban megjelent trilógiájával (Sose kezdj sárkánnyal, Jól válaszd meg az ellenségeidet, Keresd a magad igazát) kezdődött el a hazai árnyvadász könyvek kiadása (ez a hármas időközben megérte a második kiadást is).
Charrette már akkor bebizonyította hozzáértését a több szálon futó cselekmény bonyolításához, és a hőseire sem lehet panasz, mivel nála nem a filmvászonról kimásolt klisékről van szó, hanem sokkal inkább olyan egyszerű halandókról, akik szokatlan helyzetekben igyekeznek megfelelni saját erkölcsi normáiknak.
Nincs ez másként a Jogos kárpótlásban sem, hiszen a tizenéves Andy a kenyéradó cégét ért árnyvadász támadás miatt kénytelen szakítani addigi kényelmes és biztonságos életével. A vicces (bár számára inkább elkeserítő, mintsem mulatságos) az, hogy a srác teljesen vétlen az adatlopásban, csupán rossz időben volt rossz helyen.
Erről azonban igencsak nehéz dió meggyőzni a biztonságiakat, ezért Andy nem is próbálkozik effélével.
Attól egy percig sem féltem, hogy Charrette szimpla árnyvadászatról ír, őszintén szólva előre borítékoltam egy ország-világ méretű ügyet. Arra azért nem gondoltam, hogy az eddig megjelent Shadowrun történetekre egyáltalán nem jellemző módon a politikát (mi több, az államközi politikát) választja kiindulópontként.
Az ellentmondásos jövőnek ezen részét eddig általában mellőzték, vagy legfeljebb érintőleges mellékszálként kezelték a szerzők, és a hivatásos hadsereg sem sok vizet zavart az éjszakában. Nos ennek vége, dübörögnek a tankok, és a gyalogság is rohamra indul.
Menet közben – mintegy mellékesen – szóba kerülnek a korábbi Charrette regények szereplői is (Svindler, Sam Verner), megadva az olvasóknak a bennfentesség, és a világ folyamatosságának érzetét.
A kissé nehezen beinduló történet, bár nem okoz a trilógiához mérhető élményt, azért kellemes unaloműző időtöltés.
Magyar szemmel külön pikantériát jelent az eseményeket közvetve kiváltó háborús kárpótlás. Erről ugye minden honfitársunknak a kárpótlási jegyek jutnak az eszébe. A történelemkedvelők esetleg még az első világháborús hadikölcsönök ügyére is gondolnak, ami végül nem került visszafizetésre.
A Kiadó oldala: Beholder Kiadó
Charrette már akkor bebizonyította hozzáértését a több szálon futó cselekmény bonyolításához, és a hőseire sem lehet panasz, mivel nála nem a filmvászonról kimásolt klisékről van szó, hanem sokkal inkább olyan egyszerű halandókról, akik szokatlan helyzetekben igyekeznek megfelelni saját erkölcsi normáiknak.
Nincs ez másként a Jogos kárpótlásban sem, hiszen a tizenéves Andy a kenyéradó cégét ért árnyvadász támadás miatt kénytelen szakítani addigi kényelmes és biztonságos életével. A vicces (bár számára inkább elkeserítő, mintsem mulatságos) az, hogy a srác teljesen vétlen az adatlopásban, csupán rossz időben volt rossz helyen.
Erről azonban igencsak nehéz dió meggyőzni a biztonságiakat, ezért Andy nem is próbálkozik effélével.
Attól egy percig sem féltem, hogy Charrette szimpla árnyvadászatról ír, őszintén szólva előre borítékoltam egy ország-világ méretű ügyet. Arra azért nem gondoltam, hogy az eddig megjelent Shadowrun történetekre egyáltalán nem jellemző módon a politikát (mi több, az államközi politikát) választja kiindulópontként.
Az ellentmondásos jövőnek ezen részét eddig általában mellőzték, vagy legfeljebb érintőleges mellékszálként kezelték a szerzők, és a hivatásos hadsereg sem sok vizet zavart az éjszakában. Nos ennek vége, dübörögnek a tankok, és a gyalogság is rohamra indul.
Menet közben – mintegy mellékesen – szóba kerülnek a korábbi Charrette regények szereplői is (Svindler, Sam Verner), megadva az olvasóknak a bennfentesség, és a világ folyamatosságának érzetét.
A kissé nehezen beinduló történet, bár nem okoz a trilógiához mérhető élményt, azért kellemes unaloműző időtöltés.
Magyar szemmel külön pikantériát jelent az eseményeket közvetve kiváltó háborús kárpótlás. Erről ugye minden honfitársunknak a kárpótlási jegyek jutnak az eszébe. A történelemkedvelők esetleg még az első világháborús hadikölcsönök ügyére is gondolnak, ami végül nem került visszafizetésre.
A Kiadó oldala: Beholder Kiadó