search icon


Címke: Typotex Kiadó



Lipka Bori | 2018. 11. 06.

Gáthy Vera: India

India. Egy kisebb kontinensnyi méretű ország, több ezer éves történelem, egymilliárd főt meghaladó lakosság, több száz népcsoport és beszélt nyelv. Elképzelhetetlen gazdagság (a felhalmozott...

Baranyi Katalin | 2018. 06. 21.

Undinė Radzevičiūtė: Halak és sárkányok

Három és fél évvel ezelőtt nem hittem volna, hogy valaha is lesz véleményem litván szépirodalmi kötetekről. Akkor még – azt hiszem – egyáltalán nem olvastam semmit litván írótól,...

Bak Róbert | 2018. 05. 23.

Martin Walser: Kényszervirágzás

Martin Walser már hosszú évek óta egy olyan alkotó, akitől olvasni szerettem volna valamit, de mindezidáig valahogy nem jött össze. Pedig nem akárkiről van szó, hisz a 91 éves szerző az egyik...

Szabó Dominik | 2018. 04. 06.

Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk

„A napsugarak sem győzhetik le, még kevésbé a szép szavak, mint a szivárvány vagy a szeretet, ezeket dobhatjuk is ki, annyira hasznavehetetlenek. A halál mindenek kezdete.”   „A halál,...

Baranyi Katalin | 2018. 02. 05.

Selja Ahava: Az égből leeső dolgok

Az égből csodálatos dolgok tudnak lehullani. Csillagok, amelyek lehulltukban egy-egy emberi kívánságot visznek magukkal a néphit szerint. Áldás: a vallásos ember bizonyosan úgy érzi, hogy minden...

Lipka Bori | 2018. 01. 22.

Interjú: Giedra Radvilavičiūtė – 2017. december

Itt ülünk a Litván Nagykövetség termében Giedra Radvilavičiūtė írónővel, akinek a Ma éjjel a falnál alszom című esszékötete jelent meg magyarul, a Typotex Kiadó gondozásában, 2015-ben....

Lipka Bori | 2017. 11. 07.

Joacim Lund: Szőröstül-bőröstül

„Az vagy, amit megeszel”, tartja a bölcs mondás. Azóta tudjuk, hogy Voldemort egy unikornis (remélem így húsz évvel a Harry Potter-sorozat debütálása után ez nem meglepetés egyetlen olvasónak...

Szabó Dominik | 2017. 10. 17.

Paul McVeigh: A jó fiú

Ahhoz képest, hogy látszólag milyen közel helyezkednek el hozzánk, úgy gondolom, bizonyos európai konfliktusokról nagyon keveset tudunk. Ilyen például a mostanság újra reflektorfénybe kerülő...

Baranyi Katalin | 2017. 09. 19.

Ignacy Karpowicz: Szálkák

Szálkák: azt hiszem, Magyarországon igencsak merész vállalkozás ezen a címen megjelentetni egy könyvet. Legalább is 1972 óta, amikor Pilinszky János meghatározó verseskönyve, a Szálkák...

Bak Róbert | 2017. 08. 11.

Szofija Andruhovics: Felix Austria

Mindig érdekes az, ha egy ismert író gyermeke maga is szerencsét próbál az irodalom területén, mert az ember sokszor szkeptikus, és óhatatlanul is a szülőéhez hasonlítja az utód teljesítményét....

Bak Róbert | 2017. 07. 04.

Afonso Cruz: Virágok

Ha van olyan kedvencem az irodalomban, aki mint derült égből a villámcsapás érkezett az életembe, akkor az a portugál Afonso Cruz, akinek előző könyve, a Kokoschka babája az utóbbi évek egyik...

Baranyi Katalin | 2017. 06. 26.

Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiából

A természettudomány – érdekes. Úgy gondolom, sokan vannak, akiknek ezt az állítást semmivel sem kell igazolni. Sajnos vannak azonban mások is. Olyanok, akik számára például a kémia csupán...

Baranyi Katalin | 2017. 06. 19.

Francesco Fioretti: Sötét erdő – A Pokol regénye

Sötét erdő: olvasható a borítón. S kiben ne idézné fel a halhatatlan sorokat: „Életünk útjának feléhez érve / sötét erdőben találtam magam, / mert elvétettem a helyes utat.” Nem...

Baranyi Katalin | 2017. 06. 14.

Anne Lise Marstrand-Jørgensen: Hildegard II.

Ha egy szentről beszélünk, általában csak úgy sorjáznak a szép jelzők. Kegyes volt, boldog, áldott, életszentség hírében álló, alázatos, türelmes, jóságos, jótékony, szorgalmas, kitartó,...

Sárpátki Ádám | 2017. 06. 02.

Szvetelszky Zsuzsanna: Rejtett szervezetek

Ahol emberek dolgoznak, ott pletyka is van. A cégeken belüli online kommunikáció elterjedésével, mindennapossá válásával pedig egyre nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a pletykát,...

Lipka Bori | 2017. 05. 29.

Makisz Citasz: Isten a tanúm

Adott egy gazdasági válságba csúszó Görögország, és egy ötvenes, cukorbeteg férfi, aki – nem bírva lépést tartani az egyre gyorsuló világgal – munka nélkül maradt, és kénytelen...