search icon


Cikkszerző: Galamb Zoltán



Galamb Zoltán | 2009. 11. 19.

Uriah Heep: Celebration (CD)

Sokszor elgondolkodtam már, miért is hallgatok egyáltalán klasszikus heavy metalt, amikor sem különösebben elmésnek nem találom a szövegeket, sem zeneileg eléggé változatosnak nem érzem a...

Galamb Zoltán | 2009. 11. 12.

Johann Sebastian Bach: Cantatas & Arias (CD)

Bármily közhelyesnek, vagy épp hiteltelenül túlzónak hangzik is, Bach kantátái nem kevesebbet ígérnek – és nyújtanak –, mint a nem evilágival való közvetlen találkozást, érintkezést.Sokak...

Galamb Zoltán | 2009. 11. 04.

Rakovszky Zsuzsa: A Hold a hetedik házban

Régóta mániásan hirdetett meggyőződésem, hogy a valódi, megélt történelembe nem a történelemkönyvek, hanem az irodalom, mi több, épp a sokszor sokak által megvetett, érthetetlennek titulált...

Galamb Zoltán | 2009. 10. 31.

Bram Stoker: A fehér féreg fészke

Nem szerencsés ugyan a hasonlítgatás, a Drakula szerzőjének bármely más művét mégis önkéntelenül a populáris kultúrában kultikussá lett alak történetéhez mérjük, lett légyen szó...

Galamb Zoltán | 2009. 10. 29.

Paramore: Brand New Eyes (CD)

Európai szemmel nézve a power pop alapokon nyugvó – vagyis lényegét tekintve punkosan kemény, de dallamos rockzeneként funkcionáló – emo a szórakoztató zeneipar legmesterkéltebb, leginkább...

Galamb Zoltán | 2009. 10. 27.

Ian MacDonald: A fejek forradalma

Magyarul tíz éve jelent meg először a Beatlesről szóló eddigi legtanulságosabb monográfia. A liverpooli négyes fogat, a fab four munkássága, voltaképp megmagyarázhatatlan sikerük és hatásuk...

Galamb Zoltán | 2009. 10. 24.

Nigel Kennedy: Vivaldi: The Four Seasons – 20th Anniversary Edition (CD + DVD)

Elhinni is nehéz (belegondolni pedig egyenesen ijesztő), hogy Nigel Kennedy húsz éve rögzítette úttörő Négy évszak-albumát.Amit ő művelt a zenével, akkoriban egészen újszerűnek hatott,...

Galamb Zoltán | 2009. 10. 20.

Koncert: Óbudai Danubia Zenekar – 2009. október 17., Zeneakadémia, Nagyterem

Épp százötven éve, 1849. október 17-én, hajnali kettő óra körül hunyt el az akkor már régóta tüdővészben szenvedő Chopin. A lengyel romantika Párizsban új hazára talált géniusza barátai...

Galamb Zoltán | 2009. 10. 16.

Giovanni Battista Pergolesi: Stabat Mater | Violin Concerto | Salve Regina (CD)

Szinte bárki, aki zenei kontextusban hallja a Stabat Mater címet, először Pergolesi korszakos remekére asszociál, s valószínűleg nem elsősorban azért, mert Mozart Rekviemjéhez hasonlóan ez...

Galamb Zoltán | 2009. 10. 14.

Sonata Arctica: The Days Of Grays (CD)

A Sonata Arctica hatodik stúdióalbuma kétségtelenül a karrierjükben vízválasztónak tekinthető Unia összetettebb, progresszív felfogását idézi, noha az új dalok valamelyest egyszerűbbek...

Galamb Zoltán | 2009. 10. 12.

Anthony Burgess: Enderby úr külvilága

Anthony Burgess leghumorosabb kreációja, a leginkább a vécén, a kitörő bélgázok zajának kíséretében alkotni képes költő, aki a négykötetes Enderby-saga első könyvének végén öngyilkosságra...

Galamb Zoltán | 2009. 10. 10.

George Frideric Handel: Theodora (2 CD)

Jóllehet Handel hatvannégy esztendős korában, utolsóelőttiként megszületett oratóriuma a komponista személyes kedvence volt, a maga korában bukásnak számított, hiszen a bemutatót követően...

Galamb Zoltán | 2009. 10. 08.

Europe: Last Look At Eden (CD)

Lehet-e, érdemes-e visszafordulni az útról, amelyre egyszer már ráléptünk? Mennyire hiteles egy kisebb-nagyobb hátraarc után azt állítani magunkról, hogy töretlenül haladunk előre? Ezek...

Galamb Zoltán | 2009. 10. 05.

Gárdonyi Géza: Ida regénye

A romantikus komédiák jól ismert alaphelyzete, hogy két egymásnak szánt szívnek mindenekelőtt a kölcsönös ellenszenvet kell leküzdenie, saját büszkeségével és makacs előítéleteivel...

Galamb Zoltán | 2009. 10. 02.

Joseph Haydn: Stabat Mater (CD)

Jacopone da Todi késő 13. századi költeménye valószínűleg a legtöbb verzióban megzenésített vallásos-liturgikus szöveg a mise és a rekviem után.A témájában a passióhoz kapcsolódó...

Galamb Zoltán | 2009. 09. 30.

William Golding: A skorpióisten

Talán eredeti, tanári hivatásának köszönhető, ám mindenképp bizonyos, hogy William Goldingot mindig is foglalkoztatták a primitív társadalmi formák és normák, és ezek évszázadokon át...