FőképSteve Morse neve mára elválaszthatatlanul összefonódott a Deep Purple-ével, pedig a stílusteremtő brit csapathoz való csatlakozása előtt Morse saját projektjein kívül egy másik igazi rock legendával, a Kansas-szel is dolgozott együtt.
Ám a gitáros valódi arca mindenekelőtt szólólemezein és a Steve Morse Band albumain tárul elénk.
 
Morse lényegében minden méltatója megemlíti, hogy a gitáros hangszerének valódi mestere, aki a klasszikus gyökerektől a countryn és a jazzen át a hard és progresszív rockig és metalig több műfajban és stílusban is jártas, szerzeményeit pedig ezek különböző arányú keverésével alkotja meg, és így még legutóbbi, teljes egészében instrumentális albuma is mindvégig rendkívül élvezetes marad.
 
Számomra mégis sokkal fontosabb Morse mélyen az amerikai hagyományban gyökerező előadói attitűdje. Aki hallotta már Steve Vai vagy Joe Satriani tisztán hangszeres opusait, felfigyelhetett gitárjátékuk éneklő, beszélő jellegére.

Ugyanez a szinte szavakkal megszólaló, szavak helyett is mindent elmondó játékstílus hallható Morse instrumentális szerzeményeiben, különösképp az olyan dalokban, mint a „John Deere Letter” bluegrass-rock fúziójában, a „Brink Of The Edge” lendületes balladájában, vagy a távol-keleties nyitó témát zúzós metallal elegyítő „Time Junction”-ban.
 
Az igazi csemegéknek mégis az olyan dalok számítanak, mint a hamisítatlanul déli hangulatú „Name Dropping” és a „Relentless Encroachment”, a maguk tempósan vontatott, húzós témájával és bluesos szólóival, vagy a „More To The Point” elképesztő basszus szólammal felhizlalt ámokfutása, vagy a koncerten, élőben rögzített „Rising Power” jazz-rockja, amely egymagában bizonyítja, hogy a klasszikus rock trió felállás a mai napig felülmúlhatatlan, letaglózó erővel bír.
 
A „Here And Now And Then” ugyancsak dzsesszesen rockos merengése egyszerűen lenyűgöző, míg a klasszikus gitárokkal indító „Flight Of The Osprey” skót dudákat idéző, harcias motívumai talán a polgárháború idejébe repítenek vissza minket.

És hogy a klasszikus, reneszánszkori vagy barokkos alapokról se feledkezhessünk el, hosszú percekig lélegzetvisszafojtva gyönyörködhetünk a „Baroque ’N Dreams” csodálatos ellenpontjában.
Valójában azonban bármelyik számról percekig áradozhatnék, de minden szónál többet elmond, ha meghallgatjuk a korongot magát.
 
Az igazat megvallva, képtelen vagyok betelni a Steve Morse Band új albumával, amelyben minden meghallgatással egyre több rejtett értéket fedezek fel, és amely tagadhatatlanul egy kiforrott, sokféle formációban és stílusban beható tapasztalatokat szerzett zenészegyéniség, és virtuóz társainak eleven, összegzően modern, nagyszerű produkciója.
 
Az együttes tagjai:
Steve Morse – gitár
Dave LaRue – basszusgitár
Van Romaine – dob
 
Közreműködik:
Kevin Morse – gitár (7)
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Name Dropping
2. Brink Of The Edge
3. Here And Now And Then
4. Relentless Encroachment
5. John Deere Letter
6. More To The Point
7. Time Junction
8. Unnamed Sources
9. Flight Of The Osprey
10. Baroque ’N Dreams
11. Rising Power (élő)
 
Diszkográfia:
The Introduction (1984)
Stand Up (1985)
High Tension Wire (1989)
Southern Steel (1991)
Coast To Coast (1992)
Structural Damage (1995)
StressFest (1996)
Major Impacts (2000)
Split Decision (2002)
Major Impacts 2 (2004)
Out Standing In Their Field (2009)