Főkép Nem szerencsés ugyan a hasonlítgatás, a Drakula szerzőjének bármely más művét mégis önkéntelenül a populáris kultúrában kultikussá lett alak történetéhez mérjük, lett légyen szó irodalomról vagy filmről.
Nem mintha oly sok Stoker-regény vagy -novella forogna közkézen, könyvterjedelemben magyarul pedig kizárólag a rémtörténetek egész alfaját meghatározó alapmű jelent meg. Eddig.
 
A most kiadott regény, A fehér féreg fészke bizonyos részleteiben egy észak-kelet angliai legendán, a lambtoni féreg históriáján alapul, melyben a vasárnapi misére járást feleslegesnek ítélő várúr egy angolnaszerű férget fog ki a folyóból, egy kútba veti a förtelmes lényt, ám amikor visszatér a keresztes háborúkból, az hatalmas sárkánnyá vagy kígyóvá fejlődve rettegésben tartja uradalmát.
 
Némileg hasonló helyzet fogadja az édesapja nagybátyjának hívására Ausztráliából ősei földjére érkező Adam Saltont is. A környéken ugyanis egy kút mélyén lakozó, több ezer éves féregről suttognak az emberek.
Adam rokonának egyik barátja, Sir Nathaniel de Salis tudományos érdeklődéssel igyekszik felkutatni és elpusztítani az ártalmas, istentelen férget, amely hosszú evolúciója során eljutott arra a fokra, hogy immár emberalakot is képes ölteni. Sir Nathaniel ideális partnerre talál a nyitott elméjű és vakmerő Adamben.
 
Az efféle hideg kiszámítottság, a fantasztikus elemek racionalizálása egyértelműen a századforduló gótikus rémirodalmára jellemző vonás, ami már a Drakulában is jól észrevehető volt, az angolul 1911-ben napvilágot látott A fehér féreg fészkében pedig még inkább dominál.

Ami megkülönbözteti Stoker regényét és stílusát a nagyjából ebben az időben alkotni kezdő H. P. Lovecraft letisztult, már-már absztrakt borzongatásától, az a cselekmény dinamikája.
 
Stoker története, ahogy a sokat emlegetett Drakula is, eleve filmre termett (ahogy az ötlet Ken Russell elméjében meg is fogant, és a rendező-forgatókönyvíró 1988-ban mozifilmet készített a regényből).

A kettős szerelmi szál, az akaratok hipnózist csatasorba állító harca, a szinte rendszeres útra kelés, az izgalmakkal teli üldözés, a festői, ódonul romantikus helyszínek váltogatása, a gyomorforgató, boldog befejezés mind-mind egy, a huszadik század előrehaladtával egyre inkább uralkodóvá váló műfajnak, az akciófilmnek a tipikus eleme.
 
A regénnyel mindenekelőtt mégis eredeti, írott formájában érdemes megismerkedni, hiszen nem árt teret hagyni a fantáziánknak, ami kellő ráhangoltság esetén összehasonlíthatatlanul rémületesebb alakokat képes megrajzolni elménkben, mint a rögzítettségtől könnyen unalmassá váló vizuális médium.

Részlet a regényből

A kötet itt is megvásárolható