Uzseka Norbert | 2010. 10. 15.
Manga Shakespeare - Hamlet
Mielőtt bárki blaszfémiának kiáltaná ki a Shakespeare művek manga-, vagyis japán/keleti stílusú képregényes feldolgozásait, az jobb, ha tudja, hogy az irodalmi klasszikusok képregényes...
Olvasnivaló
Galgóczi Móni | 2010. 10. 14.
Elizabeth Gaskell: Vétkek és vezeklések
Az 1853-ban, eredetileg három kötetben megjelent regény főszereplője, Ruth Hilton a család vidéki farmján éli boldog gyermekkorát. Miután fiatalon árvaságra jut (először édesanyját,...
Galamb Zoltán | 2010. 10. 14.
Mike Mignola – John Byrne: Hellboy 1 – A pusztítás magja
Kezdetben a képregény mindenekelőtt az olcsó szuperhős-mesék közvetítő közege volt; a legponyvább sci-fi, a tényleges tudományosságot csupán nyomokban magában hordozó fantasztikum. (A...
Krausz Vera | 2010. 10. 14.
Szerhij Zsadan: Depeche Mode
Percről percre vánszorgó, lelassult idő, sötét érzések, kilátástalanság, céltalanság, gyökértelenség, mégis a csoporthoz tartozás fílingje, alkohol, cigaretta, marihuána, a háttérben...
ekultura.hu | 2010. 10. 13.
Részlet Robert A. Heinlein A Hold börtönében című könyvéből
Stone nagyapám azt állította, hogy a Hold az egyetlen nyitott börtön a történelemben. Nincsenek rácsok, őrök, szabályok – és nincs is rájuk szükség. A kezdet kezdetén, mondta, mielőtt...
Mezei Attila | 2010. 10. 13.
Robert Jackson: 101 híres hadihajó
Kezdjük talán azzal, hogy a „hadihajó” szó jelen esetben igen tág ismertetésre kerülő típusparkot takar. A szerző a korvettektől a repülőgép-hordozókon át a csatahajókig mindent, még...
Galgóczi Tamás | 2010. 10. 13.
Robert A. Heinlein: A Hold börtönében
Első találkozásom a szerzővel nagyon jól sikerült, Starship troopers (magyarul Csillagközi invázió) című könyve ugyanis mind cselekményével, mind mondanivalójával, mind stílusával teljesen...
Hegedűs Tamás | 2010. 10. 12.
Matisse
Az 1900-as évek elején a francia festő, Henri Matisse (1869-1954) és köré csoportosuló pályatársai elindították a „fauves”-ok („vadak”) festészeti mozgalmát, ezzel friss lendületet...
ekultura.hu | 2010. 10. 12.
Sikerlista: Fókusz Könyváruház – 2010. szeptember
A megjelenő kiadványok számát nézve reménytelen vállalkozás mindegyikről írni, éppen ezért arra gondoltunk, legalább a legkelendőbb címeket felsoroljuk. A lista az adott hónap eladásai...
Kovács Tímea | 2010. 10. 11.
Interjú Baráth Katalinnal, A fekete zongora című regény szerzőjével – 2010. szeptember
Baráth Katalin első könyve, az Ida és az aranygyapjú 2003-ban jelent meg. Az ifjúsági regénypályázatra írt történetet követte tavaly A fekete zongora – akkor még a következő alcímmel:...
Stavniczki Emese | 2010. 10. 11.
Holly Webb: Az ellopott kiskutya
Emlékszem, nyolc évesen külön kis kampányt dolgoztam ki, hogy teljesüljön dédelgetett álmom. Levél a Jézuskának, rajzok tucatjai, melyek mind arról árulkodtak szüleimnek, hogy egy dalmata...
ekultura.hu | 2010. 10. 11.
Hír: AEGON Művészeti Társdíj 2010
Két összefonódó, ezért is különleges elismerést hozott létre 2006-ban az AEGON Magyarország Zrt.: az AEGON Művészeti Díjat és a hozzá kapcsolódó AEGON Művészeti Társdíjat. A cél az...
Galgóczi Móni | 2010. 10. 10.
Robert Merle: Csikóéveink
Pierre de Siorac még csupán tizenöt éves, amikor apja Samsonnal, a féltestvérével együtt elküldi őket Montpellier-be tanulni. Egyikük orvos, másikuk gyógyszerész lesz, ha sikerül elvégezniük...
Mezei Attila | 2010. 10. 10.
David Gemmell: Trója - Az ezüst íj ura I-II. kötet
Miközben ezeket a sorokat írom – egy-két nappal a kötetek elolvasása után – még mindig gondban vagyok. Vagyis inkább kicsit meg vagyok zavarodva. Hogy miért? Eleddig volt szerencsém David...
ekultura.hu | 2010. 10. 10.
Részlet David Gemmell: Trója – Az ezüst íj ura című könyvéből
A bokáig érő fekete gyapjúköpenyt viselő tizenkét férfi némán állt a barlang szájában. Nem beszéltek, nem is moccantak. A kora őszi szél természetellenesen hideg volt, de még csak meg...
Galamb Zoltán | 2010. 10. 09.
Összeesküvések könyve – Paranoid történelem
Manapság, mikor a tudomány szinte mindenre érvényes magyarázatot ad, a vallás pedig – nem kis részben épp ennek következményeképp – elveszíti misztikus dimenzióit, a közember nem a kvantummechanika...