Bak Róbert | 2019. 11. 09.
Roberto Bolaño: Vad nyomozók
„Gabriel García Márquez óta a legfontosabb latin-amerikai író.” – írja a San Francisco Chronicle. Komoly állítás, bár ha jobban belegondolunk, a nagy négyes – García Márquez, Vargas...
„Gabriel García Márquez óta a legfontosabb latin-amerikai író.” – írja a San Francisco Chronicle. Komoly állítás, bár ha jobban belegondolunk, a nagy négyes – García Márquez, Vargas...
Volt egyszer egy Rossz versek című film. Csudajó, érzékeny és szórakoztató alkotás, tele szerethető pillanatokkal, amik megérintenek, egyenesen bevonnak magukba – ahogy azt Emese kolléga...
Az utóbbi években megszokhattuk, hogy Krasznahorkai László a vaskosabb, asztalt beszakító művek (Sátántangó, Az ellenállás melankóliája, Háború és háború vagy akár a Báró Wenckheim...
A késmárki cipszer Hartmann Lili nem mindennapi lány. Tizenhét éves, mikor 1944-ben kimenekítik falujukból a többi németajkú gyermekkel együtt, elszakítva ezáltal őket a szüleiktől. A szlovákok...
„Túl sok jelentés keveredik benne, ezért lehet zavaró” – mondja Kristóf, Péterfy Gergely regényhőse az elbeszélőnek, Karlnak, miközben azt a bizonyos szétlapult golyót ábrázoló fényképet...
Kicsit keserédes pillanat volt Michel Houellebecq legutóbbi művét, a Szerotonint befejezni. Keserű, mert ezzel gyakorlatilag az összes magyarul is megjelent Houellebecq-regényt olvastam, de édes...
Molnár Krisztina Rita több verseskötet és gyerekkönyv szerzője, s ez az első novellagyűjteménye. Egyik-másik írást már olvashattuk itt-ott, akár az ő szerzői facebook-oldalán is, s külön-külön...
Knut Hamsun már hosszú évek óta a célkeresztemben volt, egészen pontosan azóta, hogy elolvastam az egyik legikonikusabb alkotását, az Éhséget, ami a maga egzisztenciális keménységével, brutalitásával...
Furcsa, hogy évek múltán olyan könyvek ragadnak meg az ember emlékezetében, amelyeket annak idején nem tartott igazán tökéletesnek, és más olyanok, amelyek miatt pedig odáig volt, kihullanak...
Barnás Ferenc legújabb kötete, az Életünk végéig kapcsán nem azért jutott szinte azonnal az eszembe Bartis Attila A vége című nagyregénye, mert mindkét alkotó huzamosabb ideje Indonéziában...
„Fúdd el jó szél, fúdd el, hosszú útnak porát, Hosszú útnak porát, az én szívem búját” Vianne Rocher nem pont ezt, egy másik dalt énekelget a szélnek, egy francia nyelvűt, remélve,...
Kezdem azt hinni, hogy a skandinávok nem kimondottan családközpontúak. Csak pár hónapja olvastam Vigdis Hjorth Örökségét, amely egy meglehetősen sokkoló, családon belüli erőszak témát...
Szeszélyesen kanyargó történet bontakozik ki Vida Gábor könnyedén gördülő, talán a szóbeli elbeszélés hangulatát idéző Ahol az ő lelke című regényében. Vagy nem is egy, inkább kettő:...
Azt hiszem, hogy a tizedik Paul Auster kötet táján már „bekötött szemmel” is felismerném az amerikai sztárszerző bármelyik regényét. A helyszín rendszerint New York, a főszereplő egy...
Elvétettük a ritmust. Körülvéve a kényelmünket szolgáló technikával, az ismeretszerzés korlátlan lehetőségét kínáló eszközökkel, elborítva munkával valahogy elvétettük a természet...
Michel Houellebecqre nemcsak azért figyelek oda különösen, mert az egyik kedvenc íróm, hanem azért is, mert a maga sokszor szélsőségesnek tűnő gondolataival és meglátásaival egyúttal az...