Ugyan ez az első alkalom, hogy BandAdriatica album került a kezembe, a dél-olasz együttes nem teljesen ismeretlen számomra, mivel a Finisterre kiadó egy korábbi válogatáslemezén már hallottam...
Négy év önkeresés után, 1997-ben lett végleges a belga Jaune Toujours felállása, amikor a dobos Théophane Raballand és Bart Maris trombitás csatlakozott az együtteshez. A lényeg azóta változatlan,...
2018. szeptemberében írtam lelkendezve Bokanté első lemezéről (Strange Circles), és nem győztem dicsérni azért a sokszínűségért, ami ezt a muzsikát jellemzi. A jelek szerint a formáció...
Ezt a lemezt legalább annyira vártam, mint az orosz Otava Yo (Отава ё) idei korongját. Azt reméltem, hogy megválaszolja az engem legjobban érdeklő két kérdést: a tagcsere mennyiben módosította...
Már megint abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy olyan előadó koncertjére ültem be a MüPában, akinek az utolsó két lemezéről korábban írtam a világzenéről szubjektíven rovatban,...
Már megint megtörtént az, amiért annyira szeretem a világzenét. Ismét olyan lemez került a kezembe, amelynek az előadói nyilvánvalóan nem foglalkoznak a konvenciókkal, a hagyományokkal, pusztán...
Pár ajánlóval korábban azt írtam, hogy a Vaudou Game ez első együttes, akinek már a harmadik lemezéről írok. Ez a tény továbbra is igaz, viszont annyiban módosítom a kijelentésemet, miszerint...
Mi sem mutatja jobban a világzene népszerűségét, sikerességét és elterjedtségét a nagyvilágban, mint azok a válogatáslemezek, amelyeket a mindenféle évfordulókat ünneplő, vagy azokra...
Mielőtt bármit mondanék erről a részről, álljunk meg egy pillanatra, és nézzünk vissza az időben. Sok-sok évvel ezelőtt történt, hogy pár humoros történet után megszületett Stan Sakai...
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a 2018-as év utolsó két hónapjában olyan fellépőket láttam/látok a MüPában, akiknek a lemezeiről korábban már írtam, így nem teljesen felkészületlenül...
Amennyire a szórványosan hozzám érkező hírekből megállapítható, Olaszország déli felén, a csizma sarkában és Szicíliában létezik egy irányzat, amelynek képviselői azon fáradoznak,...
Az évszakok változását és az éppen aktuális Womex körüli pezsgést leszámítva, az évek múlását az jelzi számomra a legmegbízhatóbban, amikor valamely általam ismert vagy tisztelt előadónak...
Ezen a héten is tanultam valami újat. Eddig fogalmam sem volt arról, mi fán terem a boogaloo vagy bugaló stílus. A történet még a múlt század ötvenes éveiben kezdődött a New York városában...
Az eheti első lemez két gitáros örömzenéjét tartalmazza. Ennek kapcsán felmerül bennem a gondolat, miszerint a véletlen sokkal többet tartózkodik a közelemben, mint ahogyan azt bárki sejtené....
Előzetesen két dologra voltam kíváncsi. Elsőként arra, hogy vajon Nancy Vieira élőben mennyivel tud többet annál, mint amit az utolsó lemezén hallottam. Másodsorban pedig az érdekelt, hogy...
Már megint összegyűlt pár képregény a polcomon, és mivel mostanában krónikus időhiányban szenvedek, a szokásosnál rövidebb terjedelemben írtam le a gondolataimat róluk. René Goscinny...
