Zenék a nagyvilágból – 9Bach: 9Bach – világzenéről szubjektíven 203/3.
Írta: Galgóczi Tamás | 2019. 11. 24.
Amikor első alkalommal hallgattam végig a most megjelent 9Bach albumot, azonnal otthonosan éreztem magam a zenében, mert kis túlzással pontosan olyan, mint amilyet a tavalyi MüPás koncerten (erről bővebben itt) megtapasztaltam. Barátságos, meghitt, némileg progresszív zenével kiegészítve, amit megkoronáz Lisa Jên hangja. Ráérősen szárnyaló dallamokat ellenpontoz a zene töredezettsége, zaklatottsága.
Másodjára már igyekeztem az eltéréseket felfedezni. Azért nem írok a továbblépésről, mert az idén tíz éves együttes új lemez helyett inkább az első albumát porolta le, hogy némi újrakeverés és két új szám felvétele után ezzel ünnepeljen. A második nekifutásra furcsa kettősséget tapasztaltam: néhány esetben a későbbi remekművek előzményeit véltem felfedezni egyes számokban. Viszont a saját magukról elnevezett korongon végig megvan az a frissesség, az egyedi látásmód, ami a szememben toronymagasan a kortárs kelta-angolszász formációk élvonalába emeli őket. Aki tényleges összehasonlításra vágyik, az hallgassa végig, hogy manapság mennyire életteliek (elárulom, nem azok) a szigetországi world music toplisták elejét uraló muzsikák.
Persze nem csak kezdemények, útkeresések jellemzik a 9Bach bemutatkozását. Már rögtön az első, „Bwthyn Fy Nain” című dal elvarázsol, egyszerű xilofonjátékkal indít, aztán jön egy erőszakos gitárhang, amit ellenpontoz Ali Byworth kimért dobolása, majd beszállnak a többiek, és persze a hangszerek felett ott lebeg Lisa Jên éneke. A többi szám sem rossz, sőt egészen jó, csak a folytatás ismeretében már tudom, ezt lehet sokkal jobban is csinálni. Miként ez kiderül az eredeti lemezhez most hozzáadott két ráadás nótából, melyek közül az első, az a cappella „Trafaeilias y Byd - Cân i AJ”, egy érzelmes búcsú, amit Alan Jamesnek, az együttes idén tavasszal elhunyt menedzserének szenteltek. A másik ráadás (Cân Dai’r Cantwr) a megszokottnál több elektronikát tartalmaz, kíváncsi vagyok, hogy erre mennek majd tovább a jövőben, vagy ez csak eseti zenei kiruccanás a megszokott közegükből. Természetesen ezek kívül is akadnak még gyöngyszemek, hiszen mi másnak tekinthető a „Cariad Cyntaf” hárfa-ének kettőse, vagy a rockosan induló „Yr Eneth Gadd Ei Gwrthod”, a maga lassú ének, gyors dob ellentétével?
Élveztem a hangulatot, amit a 9Bach áraszt magából. Kivált, hogy láttam a koncerten, mennyire természetközeli, illetve természetazonos ez a zene. Időnként mintha a felhők áztatta hegytetőkön állnék, miközben a számomra egzotikus walesi nyelv hangjait fújja fülembe a szél. Idegensége ellenére nem okoz gondot a nyelvi korlát, az érzelmek akadálytalanul mozognak, átjönnek ebben a közegben. Dacára az eltelt tíz évnek, ez a lemez még mindig képes elvarázsolni a hallgatót, újszerű, a hagyományos népdalokat egyedi módon előadó zenéje mutatja a zenészek tehetségét, képességét arra, hogy újszerűen közelítsék meg a népzenét. Miként ezt azóta is teszik.
Meghallgatásra ajánlott számok: Bwthyn Fy Nain, Cân Dai’r Cantwr, Yr Eneth Gadd Ei Gwrthod
2019-ben megjelent album (Real World Records)
Weboldal: https://www.9bach.com/
A zenekar tagjai:
Lisa Jên – ének, zongora
Martin Hoyland – gitár, ütőhangszerek
Ali Byworth – dob
Dan Swain – basszusgitár
Esyllt Glyn Jones – hárfa, ének
Mirain Roberts – zongora, ének
A lemezen elhangzó számok listája:
- Bwthyn Fy Nain
- C'weiriwch Fy Ngwely
- Mae Nhw’n Dwedyd
- Yr Eneth Gadd Ei Gwrthod
- Llongau Caernarfon
- Cariad Cyntaf
- Pontypridd
- Gwydr Glas
- Pa Bryd Y Deui Eto?
- Lisa Lân
- Cân Dai’r Cantwr
- Trafaeliais Y Byd - Cân i AJ