Főkép

Amikor első alkalommal hallgattam végig a most megjelent 9Bach albumot, azonnal otthonosan éreztem magam a zenében, mert kis túlzással pontosan olyan, mint amilyet a tavalyi MüPás koncerten (erről bővebben itt) megtapasztaltam. Barátságos, meghitt, némileg progresszív zenével kiegészítve, amit megkoronáz Lisa Jên hangja. Ráérősen szárnyaló dallamokat ellenpontoz a zene töredezettsége, zaklatottsága.

 

Másodjára már igyekeztem az eltéréseket felfedezni. Azért nem írok a továbblépésről, mert az idén tíz éves együttes új lemez helyett inkább az első albumát porolta le, hogy némi újrakeverés és két új szám felvétele után ezzel ünnepeljen. A második nekifutásra furcsa kettősséget tapasztaltam: néhány esetben a későbbi remekművek előzményeit véltem felfedezni egyes számokban. Viszont a saját magukról elnevezett korongon végig megvan az a frissesség, az egyedi látásmód, ami a szememben toronymagasan a kortárs kelta-angolszász formációk élvonalába emeli őket. Aki tényleges összehasonlításra vágyik, az hallgassa végig, hogy manapság mennyire életteliek (elárulom, nem azok) a szigetországi world music toplisták elejét uraló muzsikák.

 

Persze nem csak kezdemények, útkeresések jellemzik a 9Bach bemutatkozását. Már rögtön az első, „Bwthyn Fy Nain” című dal elvarázsol, egyszerű xilofonjátékkal indít, aztán jön egy erőszakos gitárhang, amit ellenpontoz Ali Byworth kimért dobolása, majd beszállnak a többiek, és persze a hangszerek felett ott lebeg Lisa Jên éneke. A többi szám sem rossz, sőt egészen jó, csak a folytatás ismeretében már tudom, ezt lehet sokkal jobban is csinálni. Miként ez kiderül az eredeti lemezhez most hozzáadott két ráadás nótából, melyek közül az első, az a cappella „Trafaeilias y Byd - Cân i AJ”, egy érzelmes búcsú, amit Alan Jamesnek, az együttes idén tavasszal elhunyt menedzserének szenteltek. A másik ráadás (Cân Dai’r Cantwr) a megszokottnál több elektronikát tartalmaz, kíváncsi vagyok, hogy erre mennek majd tovább a jövőben, vagy ez csak eseti zenei kiruccanás a megszokott közegükből. Természetesen ezek kívül is akadnak még gyöngyszemek, hiszen mi másnak tekinthető a „Cariad Cyntaf” hárfa-ének kettőse, vagy a rockosan induló „Yr Eneth Gadd Ei Gwrthod”, a maga lassú ének, gyors dob ellentétével?

 

Élveztem a hangulatot, amit a 9Bach áraszt magából. Kivált, hogy láttam a koncerten, mennyire természetközeli, illetve természetazonos ez a zene. Időnként mintha a felhők áztatta hegytetőkön állnék, miközben a számomra egzotikus walesi nyelv hangjait fújja fülembe a szél. Idegensége ellenére nem okoz gondot a nyelvi korlát, az érzelmek akadálytalanul mozognak, átjönnek ebben a közegben. Dacára az eltelt tíz évnek, ez a lemez még mindig képes elvarázsolni a hallgatót, újszerű, a hagyományos népdalokat egyedi módon előadó zenéje mutatja a zenészek tehetségét, képességét arra, hogy újszerűen közelítsék meg a népzenét. Miként ezt azóta is teszik.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Bwthyn Fy Nain, Cân Dai’r Cantwr, Yr Eneth Gadd Ei Gwrthod

2019-ben megjelent album (Real World Records)

Weboldal: https://www.9bach.com/

 

 

A zenekar tagjai:

Lisa Jên – ének, zongora

Martin Hoyland – gitár, ütőhangszerek

Ali Byworth – dob

Dan Swain – basszusgitár

Esyllt Glyn Jones – hárfa, ének

Mirain Roberts – zongora, ének

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Bwthyn Fy Nain
  2. C'weiriwch Fy Ngwely
  3. Mae Nhw’n Dwedyd
  4. Yr Eneth Gadd Ei Gwrthod
  5. Llongau Caernarfon
  6. Cariad Cyntaf
  7. Pontypridd
  8. Gwydr Glas
  9. Pa Bryd Y Deui Eto?
  10. Lisa Lân
  11. Cân Dai’r Cantwr
  12. Trafaeliais Y Byd - Cân i AJ