88. Oscar-díj - 2016
Írta: Szabó Dominik | 2016. 02. 29.
Spotlight vagy A nagy dobás? A nagy dobás vagy A visszatérő? Saul fia vagy Mustang? Díjazzák-e Leonardo DiCaprio életművét? Érdemel-e Oscart Sylvester Stallone? Ennio Morricone tényleg ezért fog szobrot nyerni? Roger Deakins megint rossz évet fogott ki? Tarolni fog a technikai díjak között a Mad Max – A harag útja? Úgy érzem, az idei évben mindenki kicsit tanácstalan volt a filmes díjakkal kapcsolatban. Persze ismerünk bizonyos tendenciákat, olykor bújjuk a statisztikákat, sejtünk ezt-azt, ám az a pici „meglepetés-faktor” képes még a legbiztosabb állítások végére is kérdőjelet rakni. Mondjuk a tavalyi, szintén eléggé bizonytalan év után nagyon örülök annak, hogy idén is több kérdésünk, mint válaszunk volt – hiába, szeretem, amikor lehet gondolkodni, tippelni. Mostanra viszont a díjakat kiosztották, úgyhogy aki csak azokra kíváncsi, nyugodtan görgessen a lap aljára, ahol felsorolom a győzteseket. Akik esetleg még velem tartanak, nekik elmesélem az idei szezonnal kapcsolatos gondolataimat.
Bár túl gyakran szoktunk ilyen kijelentéseket tenni, idén mindenképpen igaznak éreztem, hogy kiélezett versenynek lehettünk tanúi. Nincs ugyanis az idei mezőnyben (mármint a „legjobb film” kategóriájában) egy igazán kiemelkedő film, ami végigtarolta volna a különböző díjátadókat – egy ideig a Spotlight tűnt esélyesnek, aztán mintha A nagy dobásnak állt volna a zászló, hogy a végére egy erős (BAFTA- és Golden Globe-díjjal megtámogatott) hajrával A visszatérő is beverekedje magát az esélyesek közé. A Spotlight győzelme így aztán csak azért meglepő, mert a véghajrában már mindenki a két vetélytársáról beszélt, de úgy tűnik, azok megosztották a szavazatokat, hogy a Spotlight győzedelmeskedjen végül – a sikerének mindesetre nagyon örülök, elvégre én is kiváló filmnek tartom.
No nem mintha a többi sokkal gyengébb lett volna. Sokszor szoktam panaszkodni arra, hogy mennyire unalmasak vagy kiszámíthatóak az Oscarra jelölt filmek, de az idei mezőny azt a tendenciát viszi tovább, amit az elmúlt években is láttam: a tipikus „Oscarra gyúrt”, szívszaggató, fontos témát feldolgozó mozik mintha visszaszorultak volna. Persze most sincs hiány bennük (lásd a Kémek hídját, vagy akár Carolt és A dán lányt, amik mondjuk nem kaptak jelölést a legjobbak közül, de elég erősen ezt a filmtípust képviselik), ám az élmezőnybe bekerülhetnek olyan darabok is, mint A nagy dobás, a Spotlight, A szoba vagy a Mad Max, amik némileg kilógnak azért ebből a sorból (a Mentőexpedícióról ne is beszéljünk, bár azt valószínűleg senki nem érti, hogy kerülhetett oda). Ráadásul, ami számomra még ennél is fontosabb, mindegyiket élveztem, gyakorlatilag egyiket sem tartom rossznak – ami azért elég ritka ennyi film közül. Úgyhogy nagyon bízok abban, hogy jövőre sem kell csalódnunk: szeretném, ha tényleg előtérbe kerülhetnének az egyedibb, ötletesebb, bátrabb koncepcióval rendelkező alkotások.
Azon viszont én sem tudok könnyen túllépni, hogy idén az Oscar-kapcsán az Akadémiáról és az ő preferenciáikról hallottunk többet, nem pedig a filmekről. Bár az kétségtelen, hogy nemigen van a jelöltek vagy a jelölt filmek között olyan, ahol a fekete színészek is fontosabb szerephez jutnának (netalán jelölnének közülük), ám meggyőződésem, hogy a hiba sokkal inkább Hollywoodban keresendő. Én legalábbis semmiképpen nem sírom vissza a 12 év rabszolgaság évét, amely filmről meggyőződésem, hogy csak a témája miatt nyerhetett; de a tavalyi Selmát sem, amit amolyan vigaszként jelöltek, de senki sem foglalkozott vele (vagy vette komolyan).
És ha már Fontos Téma, jöjjön is a gondolatmenetemben sokak vesszőparipája, a Saul fia. Szerkesztőségünkben elmondtuk a véleményünket róla, én pedig most is azt tudom mondani, hogy bár nagyon örülök a sikerének, ideje volt, hogy végre felmutassunk egy világszínvonalú produkciót, ráadásul a Saul fia kétségtelenül fontos film – mégis, én annyira nem szerettem. Kicsit zavarban is vagyok, mert a francia-török Mustang jobban tetszett (bár a dán Egy háború viszont pont nem), de azért örülök annak, hogy nyerhetett. Remélem, nem kell megint 34 évet várnunk a következő magyar Oscar-díjas alkotásra.
De térjünk vissza az amerikai filmekhez: a színészi díjak sem voltak teljesen egyértelműek. Persze nem Leonardo DiCaprióra gondolok, aki végre megkapta az aranyszobrot, valószínűleg ugyanis erre fogadott mindenki (ebben a mezőnyben annyira nem is volt vetélytársa), hanem mondjuk a férfi mellékszereplőkre, amely szerintem az egyik legerősebb kategória volt idén. Mark Ruffalo gyakran kap jelölést, lassan már nagyon megérdemelné (bár ez a szerepe pont nem volt annyira jelentős); Christian Bale ezzel az alakításával könnyen meghódíthatta volna az Akadémiát; Tom Hardy A visszatérő legjobb színésze volt; Mark Rylance-t én nagyon szerettem a Kémek hídjában; Sylvester Stallone pedig egy nagyon hálás szereppel egy nagyon kedvelhető figura, akinek jó szívvel adott volna mindenki díjat – hogy végül mégis Rylance kapta, az talán kicsit váratlan, de mellette úgy gondolom, fontos a többieket is számon tartani.
A női főszereplők között Brie Larsont vártuk, bár én titokban Charlotte Ramplingnek szurkoltam (a többiek inkább a „kötelező jelölés” kategóriájába estek)… azért a 26 éves hölgy is maximálisan megérdemelte, ezt el kell ismernem. A mellékszereplők között már ennyire nem volt egyértelmű favoritom: Jennifer Jason Leigh jutalomjátékát nagyon bírtam (bár Oscart azért nem adnék érte); Kate Winslet remekül segítette Fassbendert a Steve Jobs-ban; úgy gondolom, Rooney Mara nagyon megérdemelte volna, annyira finom és érzékeny volt a játéka a Carolban; ám végül Alicia Vikander nyert, aki egyébként A dán lány igazi főszereplője volt – és sokkal jobb alakítást nyújtott, mint férfi kollégája.
Minden évben próbálok valami újat felfedezni, idén a dokumentumfilmek között kalandoztam kicsit: bár a díjátadóig csak kettőt láttam (a győztes Amy-t, ami ugyan tetszett, de rám nagyobb hatással volt A csend képe, ami egy iszonyatosan megrázó és kemény doku az indonéz tömegmészárlásról), ám még biztos, hogy hamarosan pótolok párat. Muszáj megemlítenem még az Agymanók győzelmét az animációs filmek között: nálam a tavalyi év legjobbjai között szerepelt, aki még nem látta, annak nagyon ajánlom. Iñarritu sorban másodjára kapta meg a rendezésért a szobrot; a Mad Max végigtarolta a technikai kategóriákat (A visszatérő nemigen tudta megszorítani, pedig azt hittem, az ő vetélkedésükről fog szólni az eredmény); Emmanuel Lubezki pedig harmadik éve a legjobb operatőr (lassan valaki mást is engedhetnének a reflektorfénybe). A zenék között örülhetünk Ennio Morriconénak, bár nem tudom, hogy pont az Aljas nyolcasért érdemelte-e meg legjobban az elismerést; egyébként pedig bíztam abban, hogy a méltatlanul mellőzött Ifjúság legalább vigaszként megkapja a legjobb betétdal díját, de a Spectre című Bond-film szerintem nagyon gyenge dala elvitte előle…
Akárhogy is, egy újabb évet zárhatunk le. Javaslom mindenkinek a jelölt filmeket, szerintem nagyot nem csalódhatnak bennük, az érdeklődőknek pedig Chris Rock politikailag annyira nem korrekt gálaműsorát. Jövőre újra, ugyanitt.
Legjobb film:
A nagy dobás (The Big Short)
Mad Max – A harag útja (Mad Max: Fury Road)
A szoba (Room)
Spotlight – Egy nyomozás részletei (Spotlight)
Legjobb rendező:
Adam McKay (A nagy dobás)
George Miller (Mad Max – A harag útja)
Alejandro G. Iñarritu (A visszatérő)
Lenny Abrahamson (A szoba)
Tom McCarthy (Spotlight – Egy nyomozás részletei)
Legjobb férfi főszereplő:
Bryan Cranston (Trumbo)
Matt Damon (Mentőexpedíció)
Leonardo DiCaprio (A visszatérő)
Michael Fassbender (Steve Jobs)
Eddie Redmayne (A dán lány / The Danish Girl)
Legjobb női főszereplő:
Cate Blanchett (Carol)
Brie Larson (A szoba)
Jennifer Lawrence (Joy)
Charlotte Rampling (45 év / 45 Years)
Saoirse Ronan (Brooklyn)
Legjobb férfi mellékszereplő:
Christian Bale (A nagy dobás)
Tom Hardy (A visszatérő)
Mark Ruffalo (Spotlight – Egy nyomozás részletei)
Mark Rylance (Kémek hídja)
Sylvester Stallone (Creed: Apolló fia / Creed)
Legjobb női mellékszereplő:
Jennifer Jason Leigh (Aljas nyolcas / The Hateful Eight)
Rooney Mara (Carol)
Rachel McAdams (Spotlight – Egy nyomozás részletei)
Alicia Vikander (A dán lány)
Kate Winslet (Steve Jobs)
Legjobb eredeti forgatókönyv:
Kémek hídja
Spotlight – Egy nyomozás részletei
Egyenesen Comptonból (Straight Outta Compton)
Legjobb adaptált forgatókönyv:
A nagy dobás
Brooklyn
Carol
Mentőexpedíció
A szoba
Legjobb animációs film:
Anomalisa
Boy and the World
Agymanók
Shaun, a bárány – a film (Shaun the Sheep Movie)
Amikor Marnie ott volt (When Marnie Was There)
Legjobb idegen nyelvű film:
A kígyó ölelése (Embrace of the Serpent / El abrazo de la serpiente, Kolumbia)
Mustang (Franciaország)
Saul fia (Magyarország)
Theeb (Jordánia)
Egy háború (A War / Krigen, Dánia)
Legjobb filmzene:
Kémek hídja (Thomas Newman)
Carol (Carter Burwell)
Aljas nyolcas (Ennie Morricone)
Sicario – A bérgyilkos / Sicario (Jóhann Jóhannsson)
Star Wars: Az ébredő Erő / Star Wars: The Force Awakens (John Williams)
Legjobb betétdal:
Earned It (A szürke ötven árnyalata / Fifty Shades of Grey)
Manta Ray (Racing Extinction)
Simple Song #3 (Ifjúság / Youth)
Til It Happens To You (The Hunting Ground)
Writing’s On The Wall (007 Spectre – A Fantom visszatér / Spectre)
Legjobb operatőri munka:
Carol (Ed Lachman)
Aljas nyolcas (Robert Richardson)
Mad Max – A harag útja (John Seale)
A visszatérő (Emmanuel Lubezki)
Sicario – A bérgyilkos (Roger Deakins)
Legjobb vizuális trükk:
Ex Machina
Mad Max – A harag útja
Star Wars: Az ébredő Erő
Mentőexpedíció
A visszatérő
Legjobb hangkeverés:
Kémek hídja
Mad Max – A harag útja
Mentőexpedíció
A visszatérő
Star Wars: Az ébredő Erő
Legjobb hangvágás:
Mad Max – A harag útja
Mentőexpedíció
A visszatérő
Sicario – A bérgyilkos
Star Wars: Az ébredő Erő
Legjobb vágás:
A nagy dobás
Mad Max – A harag útja
A visszatérő
Spotlight – Egy nyomozás részletei
Star Wars: Az ébredő Erő (Star Wars: The Force Awakens)
Legjobb látványtervezés:
Kémek hídja
A dán lány
Mad Max – A harag útja
Mentőexpedíció
A visszatérő
Legjobb jelmez:
Carol
Hamupipőke (Cinderella)
A dán lány
Mad Max – A harag útja
A visszatérő
Legjobb smink:
Mad Max – A harag útja
A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
A visszatérő
Legjobb dokumentumfilm:
Amy – Az Amy Winehouse-sztori (Amy)
Cartel Land
A csend képe (The Look of Silence)
What Happened, Miss Simone?
Winter on Fire: Ukraine’s Fight for Freedom
Legjobb rövidfilm:
Ave Maria
Day One
Everything Will Be Okay (Alles Wird Gut)
Shok
Stutterer
Legjobb animációs rövidfilm:
Bear Story
Prologue
Sanjay’s Super Team
We Can’t Live without Cosmos
World of Tomorrow
Legjobb dokumentum-rövidfilm:
Body Team 12
Chau, beyond the Lines
Claude Lanzmann: Spectres of the Shoah
A Girl in the River: The Price of Forgiveness
Last Day of Freedom