search icon


Címke: Rejtő Jenő



Galgóczi Tamás | 2012. 01. 10.

Rejtő Jenő: Menni vagy meghalni

Ismét egy korai légiós regény kerül sorra A ponyva királyai sorozatban, egészen pontosan az 1937-ben íródott Menni vagy meghalni. Jó cím. Sokat ígérő, óhatatlanul mindenféle képzeteket...

Galgóczi Tamás | 2012. 01. 05.

Rejtő Jenő: Egy bolond száz bajt csinál

Aki a sivatag poklából (légiós történetek) vagy a kikötők félhomályából (Piszkos Fred sztorik) közelít ehhez a Rejtő regényhez, óhatatlanul meglepődik, hiszen ezúttal hiányzik minden,...

Galgóczi Tamás | 2011. 12. 14.

Rejtő Jenő: A pokol zsoldosai

A ponyva királyai sorozatnak köszönhetően most lehetőségem nyílik elolvasni pár, korábban kezembe nem került Rejtő regényt. Ez rögvest két dolgot jelent: ezek valamiért nem kerültek...

Galgóczi Tamás | 2011. 12. 03.

Rejtő Jenő: A fehér folt

A fehér folt vitán felül az egyik kedvenc Rejtő könyvem (de az első ötben mindenképpen ott van), mivel remekül ötvözi mindazon erényeket, amiért kedvelem a fiatalon elhunyt szerző műveit....

Galgóczi Tamás | 2011. 10. 29.

Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben

1963-ban elkészült a regény filmváltozata, de nem véletlen, hogy ennek A meztelen diplomata lett a címe, ugyanis Palásthy György rendező nem tudta visszaadni a humornak és a kriminek azt az...

Galgóczi Tamás | 2011. 10. 18.

Rejtő Jenő: A megkerült cirkáló

A cím jópofa és kimondottan olvasóbarát, mivel így első pislantásra is egyértelművé teszi mindenki számára, hova tegye a könyvet. Igen, a többi Piszkos Fred kötet mellé – elvégre a...

Galgóczi Tamás | 2011. 10. 04.

Rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép

Szinte a szemünk láttára terebélyesedik, bővül Rejtő idealizált alvilága, amelyben a csillogó-villogó óceánjárókat lenézik az öntudatos matrózok, és inkább az ütött-kopott, a vámosok...

Galgóczi Tamás | 2011. 09. 21.

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány

Mire ez az ajánlóm megjelenik, már közismert tény lesz, hogy a huszadik kötet után nem ér véget a sorozat, hanem a sikerre való tekintettel további öt könyv jelenik meg ebben a formátumban....

Galgóczi Tamás | 2011. 08. 29.

Rejtő Jenő: Az elveszett cirkáló

Lassan, de biztosan elérkeztünk a sorozat utolsó negyedéhez, és bár rosszul esik, hogy csak húsz cím fért a válogatásba, örvendetes, hogy a befejezés parádés, hiszen ettől kezdve valóban...

Galgóczi Tamás | 2011. 08. 19.

Rejtő Jenő: A szőke ciklon

Szentségtörés – vagy legalább ezzel egyenértékű gondolat fogalmazódott meg bennem a mostani Rejtő sorozat 15. kötetének olvasása közben. Ha azon már nem lepődik meg senki, hogy régi...

Galgóczi Tamás | 2011. 08. 10.

Rejtő Jenő: Tigrisvér

A mostani, húsz kötetes sorozatban ez az utolsó western, ami több szempontból is szerencsés fejlemény. Egyrészt így a hátralévő címek valóban az életmű kiemelkedő darabjai közül kerülnek...

Galgóczi Tamás | 2011. 07. 22.

Rejtő Jenő: Az ellopott futár

Tudom, elsőre szentségtörésnek hat, de szerintem Az ellopott futár Rejtő azon regénye, amit lehetőleg tizenéves korban kell kezébe adni az arra érdemeseknek, mivel a Zabhegyezőhöz hasonlóan...

Pék Zoltán | 2011. 07. 07.

Rejtő Jenő: Texas Bill, a fenegyerek

Ha már Vadnyugat, legyen vad (Texas) és legyen nyugat (Bill), s ahhoz, hogy ezt valaki túlélje, bizony fenegyereknek kell lennie. Mint minden jóravaló hősét, Texas Bill származását is homály...

Galgóczi Tamás | 2011. 06. 23.

Rejtő Jenő: Csontbrigád

Közhelynek tűnik, de az állítás teljesen igaz: a Csontbrigád Rejtő Jenő (1905. március 29. – 1943. január 1.) legkomorabb, az életműből teljesen kilógó darabja, amiben a haláltáborok...

Galgóczi Tamás | 2011. 06. 04.

Rejtő Jenő: Az előretolt helyőrség

A soha meg nem írt verseket tartalmazó gyűjteményben feltétlenül ott a helye Troppauer Hümér (az egyik legviccesebb Rejtő által adományozott keresztnév, ami ráadásul az összeesküvésekben...

Galgóczi Tamás | 2011. 05. 19.

Rejtő Jenő: A láthatatlan légió

A láthatatlan légiót Rejtő egyik legjobb légiós regényének tartom. Ebben minden a helyén van, a szereplők, a helyszín, a cselekmény. Egyetlen alkalommal borzolódtak fel az idegeim – amikor...