search icon


Címke: szépirodalom



Bak Róbert | 2011. 03. 30.

Per Olov Enquist: Az udvari orvos látogatása

Mint megannyi Enquist regény, Az udvari orvos látogatása is történelmi tényeken alapul. Ezúttal a 18. század végi dán királyi udvar életébe pillanthatunk be, ahol a gyengeelméjű VII. Keresztély...

Galamb Zoltán | 2011. 03. 28.

Mikszáth Kálmán: A szelistyei asszonyok és más elbeszélések

Ugyan pályájuk nemzetközi mércével sajnos aligha összevethető, Mikszáth Kálmán mégis több tekintetben hasonló helyet foglal el a magyar irodalomban, mint az amerikaiban Mark Twain. Pedig...

Stone | 2011. 03. 28.

William Nicholson: Rokon lelkek társasága (Stone)

William Nicholson 1948. január 12-én született a köd lepte Albionban. Már tíz évesen elhatározta, hogy író lesz belőle, ha felnő. Élete első felében a BBC-nek dolgozott, mint filmrendező....

ekultura.hu | 2011. 03. 27.

Részlet Hilary Mantel: Farkasbőrben című könyvéből

IÁtkelésPutney, 1500Felállni!Letaglózva, kábultan, némán nyúlik el az udvar kövén. A feje oldalt bicsaklik, tekintete a kapu felé fordul, mintha onnan várná megmentőjét. A következő ütésbe...

Kovács Tímea | 2011. 03. 27.

Hilary Mantel: Farkasbőrben

VIII. Henrik kora kimeríthetetlen alapanyaggal szolgál az utókor írói számára. Egész könyvtárakat lehetne megtölteni a Henrikről és hat feleségéről szóló romantikus lektűrökkel éppúgy,...

Bak Róbert | 2011. 03. 25.

Per Olov Enquist: A tribádok éjszakája

1975 világszerte a nők éve volt, a legtöbb sajtóorgánum a nők felszabadulását és egyenjogúsodását dicsőítette. Ezzel a tendenciával senki sem mert szembeszállni, kivéve az akkor még...

Hegyi Zoltán Imre | 2011. 03. 24.

Tornai József: A második eljövetel - Műfordítások a világ költészetéből

„…A jelenés már közel biztosan, a Második Eljövetel napja van. Második Eljövetel! Alig mondom ki, szemembe tép a Spiritus Mundi látomása: valahol a sivatag homokján oroszlántestű, emberfejű...

Turán Beatrix | 2011. 03. 22.

José Saramago: Káin

A Káin José Saramago utolsó, időskori regénye, és tartottam tőle, hogy emiatt talán hiányozni fog belőle az a szellemesség, eredetiség és játékosság, ami a korábbi Saramago-könyveket...

Galgóczi Móni | 2011. 03. 18.

William Styron: Házam lángra gyullad

Az 1925-ben született William Styron érdeklődése a Duke Egyetemen fordult az írás felé, de csak négy évvel később, egy New York-i novellaírási kurzuson terelgette valaki (tanára, az író...

Makai Nóra | 2011. 03. 18.

Björnstjerne Björnson: Álmodó falvak

Björnstjerne Björnson az első skandináv irodalmi Nobel-díjas, a világon a harmadik, aki elnyerte ezt az elismerést. Munkásságának nagysága elsősorban a norvég függetlenségért és nemzeti...

Kovács Tímea | 2011. 03. 17.

Tormay Cécile füveskönyve (Hozdozom azt is, ami másoknak fáj)

A két világháború közti időszak legjelentősebb magyar nőírója, Tormay Cécile munkássága két markánsan elkülönülő részre osztható: az emberi esendőséget, szenvedélyeket és szerelmeket...

Stone | 2011. 03. 17.

Cserna-Szabó András: Puszibolt (Stone)

„Cserna-Szabó András 1974-ben született. 1992 és 1997 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1998 és 2000 között a Sárkányfű című...

Turán Beatrix | 2011. 03. 16.

Heinrich Böll: Katharina Blum elveszett tisztessége

Eddig csak látásból ismertem ezt a könyvet, gyakran találkoztam a címével, de sosem néztem utána, hogy miről is szól a történet. A cím alapján valamiféle erkölcsi tanmesére számítottam,...

Galamb Zoltán | 2011. 03. 14.

Raymond Carver: Befognád, ha szépen kérlek?

1976-ban Raymond Carver ezzel a novelláskötettel került be – viszonylagosan – a köztudatba, és lényegében ezen írásaival fektette le minimalista írásmódjának és létszemléletének alapjait....

Turán Beatrix | 2011. 03. 11.

George Eliot: Kései boldogság

Bár a regény magyar címe Jane Austen-i szerelmet és romantikát sejtet, George Eliot nagyon távol áll Austentől, s a százötven évvel ezelőtt megjelent Kései boldogság nem éppen lányregény....

Galamb Zoltán | 2011. 03. 09.

F. Scott Fitzgerald: Az Édentől messze

Nehéz megmondani, az szerencsésebb-e vajon, ha egy író eleve az örökkévalóságnak – vagyis általános érvényű, korhoz és helyhez nem feltétlenül köthető témákról –, vagy a pillanatnak...