In The Player of Games, Ian M. Banks turns away from the usual run-of-the-mill, action-packed sci-fi stories to tell one with profound sociological implications that, in my opinion, diverges from his other...
Valahányszor megnézem egyik kedvenc filmemet, a Moulin Rouge!-t, mindig Puccini hasonló témájú, Henri Murger történetén alapuló operája, a Bohémélet jut eszembe. Noha Luhrmann maga nem említi...
Jack McDevitt sejtelmes borítóval rendelkező kötete a Nebula-díjas sorozat első darabja. A könyv egy science fiction környezetbe helyezett krimi egy régiségkereskedő tolmácsolásában: az ő...
Életemben először sikerült végignéznem a Tankcsapda koncertjét. Egy és negyed órára pauzára állítottam a sznobizmusomat, és hagytam hogy magával ragadjon a három fiú brutálisan cizellálatlan...
Úgy tűnik, elfogytak a felfedezők, hegymászók és más efféle szerzetek, akik olyan utakra vinnének bennünket, amikre jó eséllyel sosem vállalkoznánk önszántunkból.Egyrészt mert veszélyes,...
A Sziget utolsó napját okosan már sokkal lazábbra vettem és az állandó rohanás, illetve helyszínek közötti ingázás helyett egyszerre csak egyfelé koncentráltam. Igazából egész este a...
A tegnapi nap igen fárasztó rohanás volt a különböző helyszíneken, az egy időpontban fellépők minél nagyobb számú megtekintéséért.Most már biztosan állíthatom, hogy ez a misszió eleve...
Arról azért mégsem írhatok egy egész cikket, mennyire felháborítóan pocsékul tud szólni a Sziget cucca.Pedig végre arra érdemes előadók kerültek a nagyszínpadra, és a Madmoiselle K nem...
Ez a Sziget nem lesz számomra a szokásos zenebutik, jobbára egy-egy koncertre tudok csak kimenni, és a dán Volbeat-ét semmi pénzért ki nem hagytam volna. Nem is kellett csalatkoznom: hosszú hónapok...
Majdnem napra pontosan egy éve láttam utoljára a Watch My Dying-ot, úgyhogy ezt megünneplendő, kifáradtam az ez évi szigetes koncertjükre is.Ha nem játszottak volna új nótát, mondhatnám,...
Ez a könyv arról szól, milyen volt a ’70-es években fiatalnak lenni Magyarországon, és javarészt az 1960-ban született író saját élményein alapul. És úgy fest, Háy Jánosnak voltak ám...
Nézem a világot, az országot, benne vagyok, érnek a különböző hatások, múlik a fejem fölött az idő és… fásult lettem és kegyetlen… Olyan minden mindegy… már jó ideje… olyan: „Minek?”...
Ahogy kamaszodik a Sziget, egyre inkább elmegy valamiféle fősodor felé. De nem ám az aurea mediocritas, az arany középút szélsőségektől mentes igényessége jellemzi, hanem a senkit sem zavaró...
Dögmeleg és tömeg és a jó ismert por. Jelentem gőzerővel elindult a fesztivál. Persze a napom egy részét ismét a munka teszi ki, így nincs délutánig alvás, meg napközbeni lazsálás. Lehet...
A Sziget harmadik napja számomra folyamatos rohanással telt: a megnövekedett létszámnak köszönhetően még az eddigieknél is nehezebb volt kellemesen ellazulva minden kötelezettségnek eleget...
Nem tehetek róla, de olvasás közben az a képzet kísért, hogy nem is olvasok, hanem egy beszédes hölgyet hallgatok, aki számára nagyon fontos mondanivalóját szeretné megosztani velem.És eltelik...
