Napjaink olasz komolyzenei életének egyik legmeghatározóbb zenekari formációját, az Il Giardino Armonico-t 1985-ben alapította három fiatal muzsikus (Giovanni Antonini, Luca Pianca és Paolo Beschi)....
Janet Bakert Didóként hallottam először egy ma már klasszikusnak tekinthető Dido and Aeneas-felvételen, s noha számomra a Christopher Hogwood-féle interpretáció az etalon, rögtön megfogott...
Akit a kölni Musica Antiquával és Reinhard Goebellel közösen készített barokk kantáta-válogatás, a Lamento nem győzött volna meg Magdalena Kožena rendkívüli tehetségéről (ez persze kizárólag...
Először az Op. 4 no. 6-os versenyművet hallottam életemben Handel kétkötetnyi orgona concertóiból. Marisa Robles hárfajátékával. Sokat elárul a darabról, hogy a hangszerváltás semmit nem...
Ha a Koh-I-Noor a drágakövek drágaköve, akkor Handel Messiása az oratóriumok oratóriuma, ennek Simon Preston és Christopher Hogwood-féle interpretációja pedig minden Messiás-előadások etalonjának...
Szabad-e egy háromfelvonásos nagyoperát rövidített változatban, szinte csak a legsikerültebb áriákra leredukálva hallgatni? A vérbeli műélvező elsőre bizonyosan rávágná, hogy semmiképp...
Széttört hárfaszerű futamok, tétován felépített, zilált akkordbontások, időben függetlenített szólamok. Mintha a tengerparti szél elsodorta volna a kottalapokat. Lecsendülnek az utolsó,...
