Gregory Bassham – Eric Bronson: A Gyűrűk Ura filozófiája
Írta: Galgóczi Tamás | 2004. 02. 10.
Évtizedekkel a nagy mű megjelenése után hatása nem csökken – sőt. Az alaphoz méltó megfilmesítésnek köszönhetően sosem látott méretekben vált ismertté az oxfordi nyelvészprofesszor tündérmeséje. Jelen válogatás Tolkien műveiben található, egyes alapvető filozófiai kérdésekre adott válaszait igyekszik az olvasó elé tárni.
A szerzők (olyan tudósok, akik egyszerre jártasak szakterületükön és Középföldén) eszmefuttatásai között van, amivel elsőre egyet lehet érteni, s bizony van, amivel másodszorra sem. Bár ez értelemszerűen nagyban függ a befogadó (vagyis az olvasó) erkölcsi értékrendjétől, filozófiai elképzeléseitől.
Egy biztos, a válogatást nem javallott egy szuszra lenyelni, célszerűbb fejezetenként befogadni – s vélhetően még hatásosabb, ha baráti körben meg is vitatják a leírtakat. Mindezeket természetesen nem elrettentésül írom, mivel az öt fejezet (A gyűrű, A boldogság keresése, Jó és gonosz Középföldén, Idő és halandóság, Befejezés és végkifejlet) írásai többségében könnyen érthetőek, s nem igényelnek különösebb előképzettséget, jártasságot, legfeljebb némi józan észt.
Érdekes például a Jó és a Gonosz mibenlétének taglalása Scott A. Davison által. Arra keresi a választ, hogy Tolkien két különálló, egymással egyenértékű „erőnek” tartja, vagy a Szent Ágoston által vallott nézetet használja, mely szerint a Jó létezhet Gonosz nélkül, de a Gonosz Jó nélkül nem. Sajnos az írás terjedelméből kifolyólag erre a kérdésre nem kapunk egyértelmű választ.
Eric Bronson az egzisztencialistákat tereli egy csoportba a tündékkel, kihangsúlyozva a múlt és a tapasztalatok szerepét a jelen döntéseiben. Ugyanilyen érdekes Joe Kraus írása is, amelyben a modernizmus és a hagyomány fontosságát igyekszik felmutatni Tolkien műveiben.
Mielőtt azonban végleg elmerülnénk a filozófia hatalmas tengerében, amelynek felszínét számtalan irányzat és felfogás áramlata borzolja – egyet ne felejtsünk el. Tolkien életműve önmagában is élvezhető, ehhez csupán annyi szükséges, hogy meseként fogjuk fel.
Eddig J. R. R: Tolkien alábbi műveiről írtunk:
J. R. R: Tolkien: A woottoni kovácsmester
J. R. R. Tolkien: Kóborló és a varázsló
J. R. R. Tolkien: A hobbit
J. R. R. Tolkien: Szörnyek és Ítészek
J. R. R. Tolkien: Húrin gyermekei
J. R. R. Tolkien: Kürtő úr
J. R. R. Tolkien: Elveszett mesék könyve I-II.
Kapcsolódó írások:
Chris Smith: Fegyverek és hadviselés Középföldén
Michael Martinez: Középfölde életre kel
Karen Wynn Fonstad: Középfölde Atlasza
Jude Fischer: A király visszatér – képes útmutató
Sean Astin–Joe Layden: Csavardi Samu története
Gregory Bassham - Eric Bronson: A Gyűrűk Ura filozófiája