Karen Wynn Fonstad: Középfölde Atlasza
Írta: Galgóczi Tamás | 2004. 12. 23.
Továbbra is töretlen Tolkien professzor életművének kultusza. Az utolsó három-négy évben hatalmasra nőtt az a rajongótábor, amely úgy tűnik, korlátlan mértékben képes felvásárolni mindent, aminek csak egy kis köze is van Középföldéhez. Az már más kérdés, mi tekinthető értéknek, és mi múló divatdarab ezek közül (a mozifilm extrákkal kibővített harmadik darabja egyértelműen az első csoportba tartozik, az előzményekkel együtt).
Bilbó Baggins vonzódott a térképekhez, otthonának falán elhelyezte Kerekország (Megye) térképét, amelyen bejelölte kedvenc sétálóútjait. Ez volt az a pillanat, amikor megszületett az első térkép, ami Tolkien fantáziájának páratlanul népszerű végeredményét, Középföldét van hivatva ábrázolni.
Kaptunk „hivatalos” térképet A hobbithoz, majd A Gyűrűk Urához is, de mint tudjuk, a rajongóknak semmi sem elég. Arról nem is beszélve, hogy ha már boldog-boldogtalan elmondhatja/megírhatja véleményét erről a világról, akkor miért ne cselekedhetne hasonlóan egy térképész is – természetesen szakmája felől megközelítve választott tárgyát.
A végeredmény mindenesetre lenyűgöző. Kapunk térképeket az óidőktől a babólyuk alaprajzán át egészen a harmadkor éghajlati viszonyaiig. Minden jelentősebb csata és város szerepel az albumban, de szó esik a nevezetesebb hegységek valószínű geológiai kialakulásáról és összetételéről.
Ha mindez még kevés lenne, akkor magyarázatként sűrű hivatkozásokat kapunk Tolkien műveiből, külön kiemelve a halála után kiadott The History of Middle-earth tizenkét kötetében fellelhető kiegészítéseket, háttéranyagokat.
Az album – rajongók számára – legérdekesebb része a két főkönyv A babó, és A Gyűrűk Ura szereplőinek utazásait taglaló, valamint a történethez kapcsolódó eseményekkel foglalkozó fejezetei. Itt napi bontásban követhetjük nyomon merre mentek, hol időztek hosszabb ideig – természetesen mindez magyarázószöveggel ellátva, amely a kötetek közötti összefüggésekkel is foglalkozik.
Hihetetlen, hogy ebből a szempontból is mennyire átgondolt Tolkien életműve (az apróbb ellentmondásokat leszámítva, amit tudjunk be az alkotás közben eltelt évtizedeknek), hiszen a térképek egy részét a szövegben található leírások alapján rajzolták meg.
Ez persze nem kisebbíti a szerző érdemeit, hiszen azért a léptékeken és összefüggéseken volt mit dolgozni, miként a magyar változat végén található függeléket sem két perc alatt szedték össze.
Veszélyes az album, mivel térképbámulás közben bizony fennáll a „veszélye” annak, hogy az olvasó kedvet kap, és „újra” előveszi a trilógiát – és persze az előzményeket.
Eddig J. R. R: Tolkien alábbi műveiről írtunk:A woottoni kovácsmester
J. R. R. Tolkien meséi
Kóborló és a varázsló
A hobbit
Szörnyek és Ítészek
Húrin gyermekei
Kapcsolódó írások:Gregory Bassham – Eric Bronson: A Gyűrűk Ura filozófiája
Chris Smith: Fegyverek és hadviselés Középföldén
Michael Martinez: Középfölde életre kel
Jude Fischer: A király visszatér – képes útmutató
Sean Astin–Joe Layden: Csavardi Samu története
Karen Wynn Fonstad: Középfölde Atlasza
Bilbó Baggins vonzódott a térképekhez, otthonának falán elhelyezte Kerekország (Megye) térképét, amelyen bejelölte kedvenc sétálóútjait. Ez volt az a pillanat, amikor megszületett az első térkép, ami Tolkien fantáziájának páratlanul népszerű végeredményét, Középföldét van hivatva ábrázolni.
Kaptunk „hivatalos” térképet A hobbithoz, majd A Gyűrűk Urához is, de mint tudjuk, a rajongóknak semmi sem elég. Arról nem is beszélve, hogy ha már boldog-boldogtalan elmondhatja/megírhatja véleményét erről a világról, akkor miért ne cselekedhetne hasonlóan egy térképész is – természetesen szakmája felől megközelítve választott tárgyát.
A végeredmény mindenesetre lenyűgöző. Kapunk térképeket az óidőktől a babólyuk alaprajzán át egészen a harmadkor éghajlati viszonyaiig. Minden jelentősebb csata és város szerepel az albumban, de szó esik a nevezetesebb hegységek valószínű geológiai kialakulásáról és összetételéről.
Ha mindez még kevés lenne, akkor magyarázatként sűrű hivatkozásokat kapunk Tolkien műveiből, külön kiemelve a halála után kiadott The History of Middle-earth tizenkét kötetében fellelhető kiegészítéseket, háttéranyagokat.
Az album – rajongók számára – legérdekesebb része a két főkönyv A babó, és A Gyűrűk Ura szereplőinek utazásait taglaló, valamint a történethez kapcsolódó eseményekkel foglalkozó fejezetei. Itt napi bontásban követhetjük nyomon merre mentek, hol időztek hosszabb ideig – természetesen mindez magyarázószöveggel ellátva, amely a kötetek közötti összefüggésekkel is foglalkozik.
Hihetetlen, hogy ebből a szempontból is mennyire átgondolt Tolkien életműve (az apróbb ellentmondásokat leszámítva, amit tudjunk be az alkotás közben eltelt évtizedeknek), hiszen a térképek egy részét a szövegben található leírások alapján rajzolták meg.
Ez persze nem kisebbíti a szerző érdemeit, hiszen azért a léptékeken és összefüggéseken volt mit dolgozni, miként a magyar változat végén található függeléket sem két perc alatt szedték össze.
Veszélyes az album, mivel térképbámulás közben bizony fennáll a „veszélye” annak, hogy az olvasó kedvet kap, és „újra” előveszi a trilógiát – és persze az előzményeket.
Eddig J. R. R: Tolkien alábbi műveiről írtunk:A woottoni kovácsmester
J. R. R. Tolkien meséi
Kóborló és a varázsló
A hobbit
Szörnyek és Ítészek
Húrin gyermekei
Kapcsolódó írások:Gregory Bassham – Eric Bronson: A Gyűrűk Ura filozófiája
Chris Smith: Fegyverek és hadviselés Középföldén
Michael Martinez: Középfölde életre kel
Jude Fischer: A király visszatér – képes útmutató
Sean Astin–Joe Layden: Csavardi Samu története
Karen Wynn Fonstad: Középfölde Atlasza